Különleges pénzügyi intézmények A jelzáloghitelezés története A jelzáloghitelezés lényege, nemzetközi modelljei A jelzálog-hitelintézet alapításának szükségessége, alapításának és a jelzáloglevél kibocsátásának feltételei, működése Magyarországon 2008. március 12.

Irodalom: Botos Katalin: Különleges pénzügyi intézmények (2002) Kovács György: A jelzáloglevél-kibocsátáson alapuló hitelezés problémái történeti megközelítésben (Pénzügyek a globalizációban konferencia kötet, 2004) Várhegyi Éva: A földjelzálog-hitelezés (Bankszemle, 1997/1.) Tallér Anikó: Az önálló zálogjog (Bankszemle) Vincze Judit: A jelzáloglevelek piaci helyzete (Hitelintézeti Szemle, 2002/3.)

A jelzáloghitelezés fogalma A jelzáloghitel hosszú lejáratú, fejlesztési célokat finanszírozó, jelzálog fedezet kikötése mellett nyújtott hitel, melynek legfontosabb jellegzetessége, hogy a zálogjog a fedezet biztosításának legfontosabb eszköze az adós nem teljesítése esetén a hitelező a zálogtárgyból kielégítheti követelését. A zálogjog járulékos, csak követelésre, a kamatokra, a követelés érvényesítésével kapcsolatos és a zálogtárgyra fordított költségekre terjed ki, létrejöttéhez nyilvántartásba történő bejegyzés szükséges.

Általában ingatlan fedezete mellett Jellemzően mezőgazdasági és kommunális beruházások finanszírozása Lakás-, ipari és kereskedelmi ingatlanok finanszírozása Jelzáloghitelek nyújtására szakosodott pénzügyi intézmények kialakulása

Történelmi előzmények A parciális obligációk A XIX. század első felében a hagyományos hitelforrások már nem voltak elegendők a földbirtokos társadalom hitelszükségletének kielégítésére. Mária Terézia kísérlete: 1772. „hitelpénztár” Ebben az időszakban Magyarországon pénzintézetek és bankok még nem léteztek. A hitelszükséglet kielégítésére csak a külföldi hitelforrások álltak rendelkezésre.

parciális obligáció intézménye: a külföldi tőke igénybevételének egy speciális formája. A konstrukció keretében a magyar főnemes által kibocsátásra került adósságlevél (obligáció) letétbe helyezésre került az Osztrák Nemzeti Banknál, ezen főkötvény névértékéig részkötelezvények (parciális obligációk) kerültek kibocsátásra. A parciális obligációkat a német és osztrák polgárság tagjai, kisebb tőkepénzesek vásárolták meg, a viszonylag magas jövedelmezőség miatt volt előnyös. Kockázatok: ősiség intézménye

A Dessewffy-kezdeményezés A német tartományokban kialakult Landschaftok záloglevél-kibocsátásainak népszerűsítésében volt szerepe. 1839-ben ismertette a porosz záloglevél-kibocsátási rendszert és megfogalmazta a Magyarországon felállítandó intézmény felépítésének alapelveit. Landschaftok: kölcsönös jótállási szövetkezetek Dessewffy javaslata volt az alapja az 1844-ben készült törvényjavaslatnak, amely egy záloglevél-kibocsátó földhitelintézet, a Hitelintézet felállítását irányozta elő.

Az ONB meggátolta ezen intézmény létrejöttét. Széchenyi nem támogatta a záloglevél-kibocsátó intézet felállítását. 1848-ban ismét napirendre tűzték a jelzáloghitelintézet felállításának kérdését, tárgyalásra, majd elfogadásra is került az 1848. évi törvénycikk a hitelintézet (Hypothek-Bank) felállításáról. Természetesen a bekövetkező harci események miatt az intézmény érdemi működését nem kezdhette meg, így néhány évre ismét elhalasztódott a földhitelintézet felállítása.

Az abszolutizmus kora Az osztrák gazdaságpolitika akadályozta a hitelrendszer fejlődését: 1853: osztrák polgári törvénykönyv bevezetése, mely alacsony szinten maximálta a hitelkamatokat, a jelzáloghiteleknél 5%-ban. Ezért nincs mód a betéti kamatok emelésére. Megjelentek az 5-6%-os hozamot biztosító osztrák állampapírok. 1856: jelzálogosztály az Osztrák Nemzeti Bankban. Telekkönyvezés rendszerének bevezetése (1855)

Jelzálogkölcsön-állomány és záloglevél-forgalom (év végén, millió osztrák értékű forint) Kölcsönösszeg Örökös tartományok Magyarország Záloglevél 1856 1,7 1,6 0,1 0,5 1858 38,7 14,9 23,8 26,6 1859 53,0 19,0 34,0 40,1 1860 55,7 18,3 37,4 41,8 1862 58,7 22,9 35,8 36,1 1864 58,5 25,1 33,4 44,1 1867 68,9 29,4 39,5 59,4 1868 68,4 29,6 38,8 60,5 1869 65,3 28,7 36,6 59,2 1870 63,4 27,2 36,2 59,0 1871 63,0 27,3 35,7 59,9 1872 27,1 1873 73,8 37,2 73,1 1874 87,4 42,7 44,7 86,9 1877 103,1 43,4 59,7 102,5

1867-1873 között megtorpanás. Oka: Ez a korszak a nagy volumenű részvénykibocsátások időszaka. Az 5% fix kamatozású záloglevelek nem tudták felvenni a versenyt a magasabb hozamot ígérő részvényekkel szemben. A befektetők még nem rendelkeztek megfelelő ismeretekkel. 1873-as gazdasági válság után: záloglevelek iránti kereslet felfutása. Önálló magyar földhitelintézet felállítása iránti igény.

1862: Uralkodói jóváhagyás. 1860: Tervezet kidolgozása. Alapja: Dessewffy-féle javaslatok és Landschaftok tapasztalatai. 1862: Uralkodói jóváhagyás. Magyar Földhitelintézet: 1863. július 1-jén kezdte meg működését. Jellemzői: Szövetkezeti alapon működött. A kölcsönvevők egyben a tulajdonosi kört is alkották. A záloglevél-birtokosok biztonságát a kölcsönfelvevők egyetemleges jótállása biztosította. Kezdetben alacsony tőkeáttétellel működött. Osztrák Nemzeti Bank ellenállása csökkent.

Az Osztrák-Magyar Monarchia időszaka 1871. XXXIV. tc. kedvezményekkel ruházta fel a Magyar Földhitelintézetet, pl.: Okmányai a közokirat hitelességével azonos hitelességűek. Az éves jövedelem tartalékalapot növelő része adómentes. Ennek következtében fellendült az intézet tevékenysége: A záloglevelek kamata a kezdeti 5,5%-ról 3,5%-ig csökkent. Az elhelyezési árfolyamuk a kezdeti 80-90%-ról a századfordulón már névérték közeliek (99,5%). Záloglevelek értékesítése: pesti, bécsi tőzsde, majd Prága, Trieszt, Berlin, Frankfurt, Hamburg, Amszterdam.

1867: Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (1840-ben alapított első magyar bank) felveszi tevékenységei közé a záloglevél-kibocsátáson alapuló kölcsönzést. 1876: az első ún. szavatoló tőkére vonatkozó szabályozás: az intézeteknek a záloglevelek kibocsátása előtt min. 200.000 forintos külön alapot kellett képezniük, és ezen alap 20-szorosáig bocsáthattak ki zálogleveleket. Megszüntették a kormányzat engedélyezési jogkörét. Valamennyi részvénytársaságra, szövetkezetre kiterjesztették a záloglevél-kibocsátás jogát.

1869: Magyar Jelzálogbank Részvénytársasági alapon, kizárólag zálogleveles kölcsönüzlet folytatására alakult. Jelentős mértékben bocsátott ki a koronaértékű jelzálogkölcsönök finanszírozása érdekében frankra, svájci frankra, fontsterlingre szóló zálogleveleket. A világháborús valutaválság következtében ez jelentős problémát okozott.

1879: Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete Célja: 5-100 holdas kisbirtokosok hiteligényének kielégítése. A hitelösszeg: 300-5000 forint. Az állam biztosította számára mindazon kedvezményeket, amelyekkel a Magyar Földhitelintézet is rendelkezett. Magas kockázatú záloglevelek. → Nem vonzóak. Ennek következtében a Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesület átvette zálogleveleit, 5,5%-os kamatozás mellett. Probléma: a magas árfolyamveszteséget átterhelték a gazdákra, ami visszavetette a hitelek iránti keresletet. A kis összegű hitelek magas tranzakciós költségének ellensúlyozására felemelték a felső határt 10000, majd 20000 forintra.

1898: Országos Központi Hitelszövetkezet Célja szintén a kisbirtokosok, törpebirtokosok hitelszükségletének kielégítése. Adómentes, kamatozó kötvényeket bocsátott ki. Az ingatlan értékének 75%-áig nyújtott kölcsönt. (Más intézeteknél ez az arány legfeljebb 50% volt).

1892: Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankja Célja: a vidéki takarékpénztárak által kihelyezett jelzálogkölcsönökben lekötött tőkék forgalomképes értékpapírrá történő átalakítása. A takarékpénztárak jelzálogos kölcsönköveteléseiket a bankra – mint záloglevél kibocsátására jogosult intézményre – engedményezik. A vidéki kisbirtokosok a takarékpénztárak útján tudnak hitelhez jutni.

A magyarországi hitelintézetek összes passzívája és a záloglevelek állománya Passzívák összesen (1000 korona) Záloglevelek és községi kötvények (1000 korona) Arány (%) 1890 2.301.192 385.158 16,7 1895 3.892.587 1.114.306 28,6 1900 5.153.650 1.632.901 31,7 1905 7.061.774 2.241.293 1910 11.209.421 3.106.792 27,7 1913 13.197.280 3.761.911 28,5 A záloglevél-kibocsátás legdinamikusabb fejlődése a XIX. sz. utolsó két évtizedében és a XX. sz. első évtizedében. A záloglevél-állomány a bankok passzíváinak egyre inkább meghatározó részévé vált.

Záloglevél-kibocsátás a két világháború között Jelzálogüzlet összeomlása Korona értékvesztése → a régi záloglevelek értéküket vesztik. Hosszú távon is megrendül a bizalom a záloglevelekben. A bankok tőkevesztesége miatt csökken a jelzálogkölcsönök folyósítására irányuló szándék. A hiteligénylők kereslete is csökkent.

A mezőgazdasági hitelezés helyett előtérbe került a lakásépítési finanszírozás hosszú lejáratú értékpapírokkal történő kezelése. → Ezen hosszú lejáratú értékpapír iránt sem volt kereslet. Búzaértékre szóló záloglevél. Értékmérő a búza. A törlesztőrészletek fizetésénél és a záloglevél kamatszelvényének beváltásánál a fizetendő értéket átszámítják a búza átlagárfolyama alapján a törvényes fizetőeszközre. A gazdák a búzaár emelkedése és az agrárolló miatt ez a próbálkozás is kudarcba fulladt.

A záloglevél-kibocsátás újraindulása Valutastabilizációt követően. Külföldi tőke bevonása szükséges. A régi piacok a bizalomvesztés miatt megszűntek. Új piacokat kellett keresni. London: 1 millió font értékű kibocsátás. New York: 3 millió dolláros kibocsátás.

1925. évi XV. tc. lehetővé tette a hitelintézetekből álló szövetkezetek számára a záloglevél-kibocsátást. Az értékpapír-vásárlók szempontjából kockázat-csökkentő hatású. Az így bevonható nagyobb összegek révén a tranzakciós költségek relatív csökkenése következett be. 1926: Magyar Pénzintézetek Záloglevél-kibocsátó Szövetkezete. 1927-től ismét fellendült a községi (városi, vármegyei) kölcsönök alapján történő kötvénykibocsátás.

A háború előtti körülményekhez képest sokkal kedvezőtlenebb feltételekkel történt a záloglevél-kibocsátás: névérték alatt, 90% körüli árfolyamon, 7%-os kamatozással. 1928 végén: 447,9 millió pengő értékű jelzálogkölcsön-állomány. 375,8 millió pengő értékű záloglevél-állomány. Az értékpapírok több, mint 80%-a külföldi kézben volt. Országos Magyar Ipari Jelzálogintézet Ipari vállalatok tőkeellátása érdekében ipari záloglevelek külföldi elhelyezése révén akartak forrást teremteni ezen vállalatok hosszú lejáratú hitelezéséhez. Összesen 5 millió aranydollár névértékű záloglevél kibocsátására került sor.

A gazdasági világválságot követően: Megszűnt a magyar hosszú lejáratú értékpapírok külföldi elhelyezési lehetősége, így jelentősen visszaesett a záloglevél-kibocsátás. Új terület megjelenése belföldön: A Társadalombiztosításról szóló 1928. évi XL. tc. alapján átalakult nyugdíjpénztárak számára vonzó befektetési lehetőség.

Országos Földhitelintézet felállítása (1936) Magyar Földhitelintézet, Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete, Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége összevonásával. Célja: kezelni a záloglevél-kibocsátáson alapuló hosszú lejáratú hitelezés megoldatlan problémáját. A II. világháború éveiben beszűkül a záloglevél-kibocsátás lehetősége, majd évtizedekre meg is szűnik.

A rendszerváltástól napjainkig

Fél évszázados szünet után ismét napirendre került a záloglevél-kibocsátáson alapuló hitelezés kérdése. Súlyos finanszírozási problémák vannak, különösen az agrárgazdaság és az önkormányzati szféra területén.

A jelzáloglevél-kibocsátáson alapuló hosszú távú hitelezés sikeres működéséhez szükséges: Megfelelő gazdasági környezet Megfelelő jogi környezet Jól működő ingatlanpiac Tőkepiac intenzív működése

Megfelelő gazdasági környezet Fontos tényező a makrogazdasági környezet stabilitása, amely pozitív hatást gyakorol a hosszú távú megtakarítások képződésére és a hosszú távú beruházások kezdeményezésére, ami a jelzáloghitelezés és a záloglevélpiac fejlődését, élénkülését elősegítheti.

Megfelelő gazdasági környezet Megfelelő szintű legyen a gazdasági növekedés, amely a hosszú távú fejlesztési források iránti keresletet befolyásolja. Tervezhető legyen a hosszú lejáratú hitelek kamatlábának változása. Előre jelezhető legyen az infláció alakulása.

Megfelelő jogi környezet Zálogjoggal biztosított követelések helyének az adóssal szemben érvényesíthető követelések kielégítési sorrendje Zálogjog érvényesíthetőségének időigénye

Jól működő ingatlanpiac Az ingatlanok, földingatlanok tulajdonviszonya rendeződött, így a birtokstruktúra elaprózódott. A földtulajdon és a földhasználat a birtokok jelentős része esetén elválik egymástól, a bérlő nem terhelheti jelzáloggal a földet.

Jól működő ingatlanpiac Megbízhatatlan az ingatlan-nyilvántartási rendszer Nemzeti Földalap hiánya Ki kell dolgozni a zálogjoggal terhelt ingatlanok megfelelő értékelési elveit, eljárásait, amely a valós piaci érték minél pontosabb meghatározását biztosítja. Az ingatlan könnyen értékesíthető legyen a piacon.

Tőkepiac intenzív működése A záloglevelek elsődleges piacán megfelelő kereslettel rendelkező tőkepiaci szereplők megjelenjenek (pl. nyugdíjalapok, biztosító társaságok, befektetési alapok, egyéb intézményi befektetők) Jól működjön a megfelelő likviditást biztosító másodlagos piac is

A jogszabályi háttér kialakulása A jelzálog-hitelintézetekre és a záloglevél-kibocsátásra vonatkozó legfontosabb szabályok: 1997. évi XXX. Törvény 1996. évi CXII. a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások alapítására, működtetésére, felügyeletére vonatkozó törvény 2001. évi CXX. a tőkepiaci műveletekre vonatkozó törvény

Jelzáloghitel modellek Jellemzők Amerikai modell Német modell Szabályozás nincs külön tv. külön tv. Jelzáloglevél-kibocsátó bármely tőketársaság jelzálog-hitelintézet Kontroll piaci törvényi Felügyelet kibocsátó felett nem gyakorol ellenőrzést ellenőrzés szigorú Követelés kétszintű egyszintű Fiókhálózat nincs szükséges Piacra való be- és kilépés egyszerű, gyors felügyeleti engedély Ingatlan értékbecslés a lehetséges legnagyobb értékből forgalmi érték 70-80%-a Biztonság állami garancia a jzh. tulajdonosai a hitelezők felé teljes vagyonukkal felelnek; vagyonellenőr köt. Kibocsátható értékpapír volumene nincs korlátozva a szavatoló tőke max. 60‑szorosa

Az európai és az amerikai jelzáloghitel összehasonlítása Jellemzők Amerikai Európai (magyar is) Tőkeellátottság A hosszú lejáratú, fix kamatozású hiteleket gyorsan kivezetik a mérlegből, a másodlagos piacon értékesítik, így rövid időn belül forráshoz jutnak. A hitelek a bank mérlegében maradnak, a forrásokat a jelzáloglevél kibocsátásából biztosítják, kockázatot vállalva. Állami szerepvállalás Az államnak kiemelkedően fontos szerepe van, állami garancia, elkülönített állami pénzalap, ha fizetési nehézsége van a hitelintézetnek. A jog tiltja az állami segítségnyújtást. Értékpapírosítás Fejlettebb, a jelzáloghiteleket csomagokba rendezik, különféle paraméterek szerint (pl: lejárat, kamat), és értékesítik a másodlagos piacon. Nincs. Jelzáloghitelek A jelzáloghitelek kamata jellemzően fix, a hitelek 2/3‑a 30 éves. Országonként eltérő. Pl.: Anglia: 25 éves, kamatlábat rendszeresen felülvizsgálják. Németo.: 25-30 éves (rendszeresen felülvizsgálják). Magyaro.: 6-10 éves futamidejű hitelek. Fix, ill. változó kamat.

A legfontosabb szabályozási kérdések 1997. évi XXX. tv. Prudencia Tevékenység köre Befektetési előírások Fedezeti szabály Hitelbiztosítéki érték Vagyonellenőr Különleges felügyeleti ellenőrzés Jelzáloglevél: a jelzálog-hitelintézet által, jelzáloghitel fedezete mellett kibocsátott, hosszú lejáratú értékpapír.

Jelzálog-hitelintézet által végezhető szolgáltatások Visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadása, kivéve betétgyűjtést; Jelzáloghitel nyújtása; Állami készfizető kezesség melletti hitelnyújtás; Kezesség és bankgarancia; Kereskedelmi tevékenységek kamatláb-csereügylet, deviza-csereügylet esetén; Értékpapír-letétkezelés; Értékpapír számlavezetése; Saját kibocsátású jelzáloglevél, kötvény, továbbá letéti jegy forgalomba hozatalának megszervezése.

A jelzáloglevél kibocsátása és funkciója A forrásgyűjtés eszköze. Előnye a hosszú lejáratú kihelyezési lehetőség megteremtése, a mobilitás és a biztonságos forrástulajdonság. Célja: a hosszú lejáratú finanszírozás megteremtése. Kizárólag jelzálog-hitelintézet bocsátja ki.

A jelzáloglevél kötelező tartalmi és formai kellékei A jelzáloglevél elnevezés; A kibocsátó megnevezése és cégszerű aláírása; A jelzáloglevél típusa (névre szóló, átruházható); A jelzáloglevél tulajdonosának megnevezése; A jelzáloglevél sorozatának betűjele, kódja, sorszáma; A jelzáloglevél névértéke; A kamat mértéke, a kamatszámítás módja;

A jelzáloglevél lejárata; A kamatfizetés és a beváltás időpontjai és mértéke; Átruházásra vonatkozó esetleges korlátozás; A kibocsátott sorozat össznévértéke; A kibocsátás helye, ideje; Vagyonellenőr igazolása az előírás szerinti fedezet meglétéről és nyilvántartásba vételéről.

Fedezeti elv A jelzálog-hitelintézetnek mindenkor rendelkeznie kell legalább a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértéke és kamata összegével megegyező értékű fedezettel. A hitelnyújtásra vonatkozó fedezeti szabály szerint a jzh. nem haladhatja meg az ingatlanok hosszú távra becsült értékének – a hitelbiztosítéki értéknek a 70%-át. A fedezet két fajtája: Rendes fedezet: a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat vehető figyelembe. Pótfedezet: olyan biztonságos eszköz lehet, amely bármikor likviddé tehető és bevonható a jelzálog-hitelintézet kötelezettségeinek teljesítésébe.

Hitelbiztosítéki érték Ingatlan óvatos becslés alapján meghatározott érték (módszertana: jogszabály). Egyidejűleg szolgálja a bank és az ügyfél biztonságát! Az ingatlan piaci értéke, csökkentve a felmért kockázatok pénzben kifejezett értékével (mindig alacsonyabb a forgalmi értéknél).

A jelzálog-hitelintézeti működés jellegzetességei, eltérések más pénzintézetektől Szakosított hitelintézet. 3 milliárd jegyzett tőke. Jelzáloghitelhez jelzáloglevél révén történő forrásgyűjtést csak jelzálog-hitelintézet végezhet. A banki hitelkihelyezések 80%-ának 5 éven túli futamidejűnek kell lenni. Elszámolási számlát (bankszámlát) nem vezethet. Kötelezően előírja a vagyonellenőr megbízását, PSZÁF évenként átfogó helyszíni ellenőrzést végez. Jelzálog-hitelintézetnek elidegenítési és terhelési tilalmat is be kell jegyeztetnie.

A jelzáloglevél tőkeszámlára helyezhető, adókedvezmény vehető utána igénybe. A záloglevél biztonságosabb, mint más értékpapír a mögötte álló ingatlanfedezet révén. A jelzáloglevél mint határidős értékpapír a futamidő letelte előtt nem váltható be. A jelzálog-hitelintézet befektetési lehetőségei korlátozottak, a befektetések összessége nem haladhatja meg a szavatoló tőke 10%-át, ingatlanbefektetések esetén 5%-át.

Felszámolás esetén a jelzáloglevél-tulajdonosok mindjárt a felszámolási költségek levonása után részesednek a jelzálog-hitelintézet felszámolás alá vont vagyonából. A kölcsönszerződést közjegyzői okiratba kell foglalni. A fedezetül szolgáló ingatlan értékét nem a bank határozza meg, hanem külső értékbecslő.

Jelzálog-hitelintézetek Magyarországon Földhitel és Jelzálogbank Rt. HVB Jelzálogbank Rt. OTP Jelzálogbank Rt.

FHB Rt. 1997 októberében 3 Mrd alaptőkével 4 bank alapította. Jelenleg 100%-ban állami tulajdonban van. Fő feladatai: Gazdaság szereplőinek hosszú távú fejlesztési hitelekkel való finanszírozása. A kereskedelmi bankokat az ilyen célú hitel folyósítása érdekében refinanszírozza.

Fő irányvonala: termőföldhöz kapcsolódó jelzáloghitelezés volt. Problémák, amelyek stratégiai irányváltásra késztették a bankot: Elaprózódott birtokstruktúra. A földtulajdon és a földhasználat elválása. Nem megfelelő nyilvántartási rendszer. Nemzeti Földalap hiánya (amely átveszi a rosszul végződő hitelügyletek során a földterületeket).

4 üzletágban alakította ki a stratégiáját: Lakosság részére nyújtott lakásfinanszírozás. Vállalkozási célú ingatlanok fejlesztése. Földterülethez kapcsolódó finanszírozás. Önkormányzatok és közműtársaságok finanszírozása. Az FHB költségei csökkentése érdekében nem alakított ki országos fiókhálózatot, de sok bankkal kötött együttműködési szerződést.

HVB Jelzálogbank Rt. 2001-ben két bank fúziójával jött létre a HVB Bank. A jelzálogbanki tevékenységében a vállalati finanszírozást helyezte előtérbe. Csak olyan természetes személyeknek ad kölcsönt, akiknek házát, lakását olyan vállalkozó építi, aki a HVB Bank ügyfele. 2002-es új stratégiája saját hitelezés mellett más bankok lakáshiteleinek refinanszírozása révén gyűjtene állományt.

OTP Jelzálogbank Rt. 2002 februárjában kezdte meg a működését. Átvette az anyabank által 2001 augusztusától folyósított mintegy 20 Mrd Ft összegű jelzálog forráshiteleket. Az OTP első jelzáloglevél kibocsátására 2001 februárjában került sor zárt körben. Az első nyilvános kibocsátás 2002 második felében volt.

Köszönjük a figyelmet!