Az altruizmus Az altruizmus válfajai. „Ma nekem, holnap neked” – A reciprok altruizmus. A reciprok altruizmus költségcsökkentő hatása. A reciprok altruizmus a „homo tranziens” világában. A tiszta altruizmus. Altruizmus és termelékenység.

Mi is az az altruizmus? Közgazdasági nézőpontból az altruizmus mások jólétének bevonása az egyén jóléti függvényébe (Rappaport /1995/) A neoklasszikus közgazdaságtan (kiinduló) felfogása szerint a másokért tenni kész, önzetlen ember Hátrányba kerül Saját erőforrásit csökkenti Végső esetben kirostálódik a gazdaság aktorai közül Fitness Tudás/Információ

Az altruizmus válfajai Az önző altruizmus, amikor az önzetlen cselekvés látszat, a mélyebb betekintés azt mutatja, hogy az ilyen altruista – miközben látszólag másoknak tesz jót – valójában a saját érdekeit követi. Reciprok altruizmus, az ajándékcsere egy neme Valós altruizmus, amelynek gyakorlója minden jelenbeli és jövőbeli ellenszolgáltatás nélkül adakozik

A probléma Miként magyarázható a jóindulat és az önzetlen altruizmus jelenléte és terjedése ha kitartunk a neoklasszikus közgazdaságtan eredeti feltevése mellett, azaz a gazdasági racionalitást kizárólag az egoizmusra támaszkodó homo oeconomicus cselekvésein keresztül értelmezzük ?

Reciprok altruizmus és mutualizmus (I.) A reciprok altruizmust a következő feltételek egyidejű fennállásával határozhatjuk meg: 1. Az ilyen magatartás első lépésben csökkenti a szívességet tevő vagy áldozatot hozó (donor) jólétét, jövedelmét vagy profitját az önző szereplőéhez képest. 2. A recipiens jólétének (jövedelmének vagy profitjának növekednie kell azokéval szemben, akik nem haszonélvezői az önfeláldozásnak. 3. Az áldozat vagy szívesség nem függhet közvetlen ellentételezéstől.

Reciprok altruizmus és mutualizmus (II.) 4. Az előbbi három feltételnek mindkét (vagy több) – egymásnak kölcsönösen segítséget nyújtó – individuumra alkalmazhatónak kell lennie. 5. Léteznie kell olyan mechanizmusnak, amely leleplezi az élősködőket. 6. Nagy (pontosabban: meghatározatlan) számú lehetőségnek kell fennállnia a kölcsönös segítségnyújtásnak. Ez az „okafogyottság” visszamenőleges hatályú. Ha az utolsó menetben nincs értelme a segítségnyújtásnak, akkor bizonyítható, hogy az előzőekben sincs.

Reciprok altruizmus és mutualizmus (III.) Az (1.) és a (2.) feltétel teszi a magatartást altruistává, a (3.) feltétel pedig a reciprok altruizmust a mutualizmustól különbözteti meg. A mutualizmus, amely a közönséges árucseréket is jellemzi, azt jelenti, hogy a donor csak akkor cselekszik a másik javára, ha a recipiens egyidejűleg felkínálja az ellentételezést. A reciprok altruizmusnál azonban a jótett és ellentételezése közötti kapcsolat laza és közvetett

Reciprok altruizmus és mutualizmus (IV.)  Az (5) feltétel eszközt ad az altruista kezébe azok megbüntetésére, akik nem viszonozzák jószívűségét. E feltétel érvényesülése nélkül ugyanis azok, akik nem hajlanak az önfeláldozásra valóban mindig előnyt élveznének az altruistákkal szemben, és a társadalomban tényleg nem fejlődhetne ki a kölcsönösségen nyugvó altruizmus.  A (6) feltétel pedig ahhoz szükséges, hogy elkerüljük a fordított indukciós problémát, más néven a visszagöngyölítés problémáját, amely azokat a játékokat jellemzi, amelyekről előre tudható a lejátszások száma

A kockázatközösség tipusai (I.) Reciprok altruizmus Piaci Hátrányok Előnyök  belépés csak ajánlóval, hosszas próbák után  korlátozott kört ölel fel  a költségek és a hasznok elmosódnak  kultúrába ágyazott, nehezen vagy egyáltalán nem „exportálható”  könnyű belépés, bárki számára elérhető  széles kört ölel, fel, akár globális is lehet  a költségek és a hasznok jól követhetők  könnyen exportálható, csak technikai tudást igényel

A kockázatközösség tipusai (II.) Reciprok altruizmus Piaci Előnyök Hátrányok  a monitoring megoldható  a tranzakciós költségek elhanyagolhatók  egyszerű, informális, „mezítlábas” intézményi megoldások  a monitoring elégtelen,csak objektív adatokra támaszkodhat  a tranzakciós költségek tetemesek  fejlett kifinomult intézményrendszer, jogi kultúra

A kétfajta kockázatmegosztási módszer kapcsolata  Kiegészíthetik egymást  A bank számára a kezes léte olyan információkat szolgáltat, amelyekhez másként nem tud hozzáférni  Kevésbé fejlett országokban a reciprok altruista kockázatmegosztás helyettesíti a piaci megoldásokat  Ha az egyik típus elérése akadályokba ütközik, a másik többé kevésbé képes azt helyettesíteni

Reciprok altruizmus és „homo tranziens”  A hálózatokat a reciprok altruizmus tartja egyben  Nincs sem diktatúra sem piaci fegyelem  Az aktorok összekeverik a profitszerzést és a fosztogatást  Az egyén önmagán kívül csak rokoni-baráti hálózatra számíthat  A valós kockázatok nagyok, az aktorok kockázatvállalási készsége csekély  A reciprocitáson nyugvó együttműködési törekvés erősebb, mint a versenykészség

Altruizmus és tanulékonyság (I.) A társadalom nem az emberek feje fölött emelkedik, hanem inkább azt a mátrixot kínálja fel nekik, amelyben képesek a túlélésre és az éretté válásra, és hatnak a környezetre.  A társadalom reagál az egyén cselekvésére életének minden stádiumának, vagy elősegíti, vagy komolyan gátolja azt.  Mivel a tanulékonyság - a társadalmi hatások iránti befogadókészség - nagyon nagy mértékben hozzájárulhat az egyén életképességéhez, az ilyen egyének pozitíve szelektálódnak.

Altruizmus és tanulékonyság (II.) A tanulás két értelemben is hozzájárul az emberek életképességéhez: segíti őket a.) a természettel, vívott harcukban, b.) abban, hogy viselkedésükkel pozitív reakciókat váltsanak ki a társadalom többi tagjából. Mindkét típusú tanulás jelentősen növeli az egyén életesélyeit

A TISZTA ALTRUIZMUS  Az altruizmus csak akkor érthetetlen, ha feltételezzük, hogy mind az altruista mind az önző egyén gazdagsága stabil és azonos mértékű.  Az önfeláldozó magatartás befolyásolhatja a jövedelem termelését is, nem csak a jövedelemtranszfereket  Az altruista saját fogyasztása nőhet, ha jövedelme csökken is; ebből következik, hogy az egoista, „ha jót akar magának”, úgy viselkedik, mintha altruista lenne.

Következtetések  Az önérdekkövetés szélsőséges esetben az önérdek érvényesülését akadályozza.  Az altruizmus az önérdek követője számára is lehet kifizetődő.  A tanulékony egyének - tudatosan vagy öntudatlanul - vállalják az altruista szerepét.