A növények növekedése és fejlődése

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Utazás a sejtben Egy átlagos emberi sejt magja megközelítőleg 510-15 gramm mennyiségű és 1,8-2 méter hosszúságú (3000 millió bázispárnyi) DNS-ből,
Advertisements

A növényi szövetek.
Növényi szövetek 2..
Sejtmag és osztódás.
Növényi szövetek.
Az emberi test felépítése
Sejtjeink jellemzői 4. Lecke 8. osztály.
A növényi sejt.
Szervezeti formák.
A növények teste és életműködése
Az intergénikus régiók és a genom architektúrájának kapcsolata Craig E Nelson, Bradley M Hersh és Sean B Carrol (Genome Biology 2004, 5:R25) Bihari Péter.
A floem transzport Malpighi, gyűrűzés.
A gibberellinek metabolizmusa és fiziológiai hatásai
A növények szervei; Gyökérzet
A növények szervei; Hajtás&szár
A növények szervei; Gyökérzet
1 Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító.
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító.
A sejtmagon kívüli genom
Új irányzatok a biológiában Fehérjék szerkezete, felosztása
A kromoszómák működése, jellemzői:
I.Osztódószövet gyökércsúcs hosszmetszet nagy sejtmag dús citoplazma
Általános fejlődéstan
A növények ásványianyag-felvétele
Plazmidok Készítette: Vásárhelyi Miklós. : E. Coli jól használható genetikai kísérletekben: Genomja kicsi(4,2*10 6 bázispár, kb. ezrede az emberének)
Készítette: Kiss László
Készítette: Forgács Gergely
Transzgénikus állatok
A növények táplálkozása
A növények egyedfejlődése
A növények szaporodása
A növényi szövetek.
A gyökér.
A sejtciklus.
Arabidopsis thaliana tip120/cand1 T-DNS inszerciós mutáns jellemzése.
Növények szövetei MBI®.
AZ IMMUNRENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
Sejtmag és osztódás.
A csírázástól az egyed haláláig
Az eukarióta sejtciklus szabályozása
A SEJTCIKLUS ÉS A RÁK KAPCSOLATA
Készítette: Czigléczki Gábor
Az egyedfejlődés második rész.
A növények egyedfejlődése
A növények szaporodása
A növények szervei; Hajtás&szár
A növények szövetei Avagy…. háncs vagy fa??.
A növények szervei; Hajtás&szár
Növények szervezettan-élettan
Orbánné Kiss-Vámosi Emőke
T-SEJT DIFFERENCIÁCIÓ A THYMUSBAN. A thymus szöveti felépítése.
A HATÁROZOTT INTEGRÁL FOGALMA
Az újszájú állatok egyedfejlődése
3. 4. Hasadás inda spóra parthenogenezis Sok növényfaj differenciálódott sejtjei könnyen totipotenssé válnak Embrió kultúra Szerv kultúra Kallusz kultúra.
A növények egyedfejlődésének oktatása. Fogalmi tisztázás Fejlődés: minőségi változások sorozata, melynek eredményeként új szervek, szövetek alakulnak.
Farmakobotanika I. gyakorlat 2015/2016. tanév, őszi szemeszter 8. gyakorlat.
HYSTOLOGIA / SZÖVETTAN I.. Növény = „növekvő lény” – merisztémák Zigóta: totipotens  differenciálódás (alaki és működési átalakulás) Szöveti szerveződés:
DNS szintézis, replikáció Információ hordozó szerep bizonyítéka Avery-Grifith kísérlet Bakterifágos kísérlet.
A sejt mozgási rendszere. Citoszkeleton = Sejtváz Eukarióta sejtplazma fehérjeszálakból álló 3D hálózata (fibrilláris és tubuláris struktúrái) Feladat:
lecke A növények szaporodása és egyedfejlődése
EMBERI SZÖVETEK Szövet fogalma: Azonos eredetű, hasonló felépítésű sejtek alkotnak egy szövetet, amelyek egy, vagy néhány feladat ellátására differenciálódnak.
2. Táplálkozástani Alapfogalmak és Koncepciók
Humángenetika Makó Katalin.
Mikrogliák eredete és differenciációja
Az ember rendszertani helye: - állatok - gerincesek - emlősök - méhlepényes emlősök - főemlősök - emberszabásúak - állatok - gerincesek - emlősök - méhlepényes.
Növényi szövetek 1..
EPIGENETIKA OLYAN JELENSÉGEKKEL FOGLALKOZIK, AMELYEK KÖVETKEZTÉBEN
A gyökér.
A növényi szövetek.
Előadás másolata:

A növények növekedése és fejlődése

A növények egyedfejlődése Az egyedfejlődési program a virágos növényeknél a kettős megtermékenyítéssel kezdődik.Termésképzés, magképzés, nyugalmi állapot. Csírázás. Vegetatív növekedés. Virágképzés, virágzás, kettős megtermékenyítés. Termésképzés, magképzés. Öregedés. Az egyed halála.

A növényi fejlődésbiológia tárgya Növekedés: mennyiségi változás; fejlődés: minőségi változás. Hogyan lesz a zigótából embrió? Hogyan alakulnak ki a növény részei a zigóta struktúráiból? Hogyan szabályozódik a sejtek osztódása, megnyúlása és differenciálódása, valamint a morfogenezis sejtszinten, biokémiai és molekuláris szinten?

A növényi merisztémák típusai Primer merisztémák: hajtáscsúcs és gyökércsúcs merisztéma, embrionális szövetek Másodlagos merisztémák: - a posztembrionális fejlődés során alakulnak ki - axilláris merisztémák (oldalrügyek), virágmerisztémák, interkaláris merisztémák, laterális merisztémák (vaszkuláris kambium és parakambium, periciklus) A hajtás apikális merisztémája repetitíven állítja elő a levélből, a nóduszból, a levél alatti internódiumból és az ehhez tartozó rügyből álló fejlődési egységet, a fitomert.

A növények egyedfejlődésének egyéb jellegzetességei A vegetatív merisztémák működése repetitív. A növényi test modulokból áll. Ezek újra és újra képződhetnek. A növekedés egyes növényeknél elméletileg végtelen, indeterminált (a hosszú élettartamú fák, pl. a mammutfenyő, több, mint 4000 évesek lehetnek). Más merisztémák működése genetikailag kódoltan limitált (determinált működésű merisztémák). Az apikális merisztémákból származó sejtek osztódásának és megnyúlásának mintázata meghatározza a szerv alakját. Az egyed halála a fejlődés része.

A növényi mitózis jellegzetességei

A növényeknél az osztódás síkját (későbbi sejtfal) a pre-profázisos nyaláb jelöli ki. (a pre-profázisos nyaláb a képen sárga, a DNS kék) Búza gyökér merisztéma sejtciklusa A-E. pre-profázisios nyaláb; G-H. Profázis; I-J. Metafázis; K. Anafázis

A merisztémasejtek osztódása A vegetatív merisztémák folyamatosan regenerálják magukat. A sejtosztódás képességét megtartó sejtet iniciálisnak vagy őssejtnek (stem cell) nevezzük. Osztódás után a leánysejtek (daughter cell) egyike megtartja őssejt identitását. A másik sejt elköteleződik és differenciálódó sejtté alakul.

A merisztémasejtek osztódása Antiklinális osztódás: a szerv felszínére merőleges az új sejtfal. Periklinális osztódás: a szerv felszínével párhuzamos az új sejtfal. Formatív osztódás: egyenlőtlen sejtosztódás, az egyik sejt merisztématikus marad, a másik elköteleződik. A differenciálódás kezdete. Proliferatív sejtosztódás: a leánysejtek azonosak, a szövetté differenciálódott sejtek számát gyarapítják. A sejtfal és irányultsága

A növények embriogenezisének jellegzetessége 1. Az embriogenezis a megtermékenyítéstől az éretlen embrió kialakulásáig tart. Nem az adult növény szövetei jönnek létre. 2. A fejlődés elsősorban posztembrionikus - a növényi sejtek nem mozognak, fontos a sejt pozíciója - a sejtkontaktus jelentősége nagy 3. Kialakulnak a növény fejlődési mintázatának fő elemei:- - az apikális – bazális tengely - a primér merisztémák, amelyek a csírázás után létrehozzák a növény testét. - a növényi szervek szöveteinek radiális elrendeződése

Modellnövény: Arabidopsis thaliana A Káposztafélék családjába tartozik. Több ökotípus (Columbia és Landsberg erecta). Kis méret. Fakultatív hosszúnappalos növény. Önbeporzó. Könnyen keresztezhető. Tenyészidő 6 hét. Egynyári növény.

A kettős megtermékenyítés során kialakul a zigóta és az endospermium Az Arabidopsis magkezdemény 4 órával a megtermékenyítés után. A zigóta erősen polarizált, a felső rész denz, itt van a sejtmag, az alsó pólusban a nagy vakuólum. Az endospermium négy maggal rendelkezik. A zigóta első aszimmetrikus osztódása kialakítja a hosszanti tengely apikális-bazális végét.

1. Az apikális-bazális tengely kialakulása Capsella bursa-pastoris a./ polarizált petesejt az embriózsákban b./ polarizálódott zigóta Az embriózsákban lévő petesejt és a zigóta már polarizált.

Az Arabidopsis embrió négy fejlődési stádiumon megy keresztül: a globuláris állapot, szív stádium, torpedó stádium és érett embrió A kisebb, denz apikális sejtből lesz: hajtás apikális merisztéma, sziklevelek, hipokotil, embrionális gyökér, gyökérmerisztéma Szív stádium A bazális sejtből lesz: -a hipofízis, később ez lesz a kollumella és a nyugvó centrum, - a szuszpenzor (csírafüggesztő) Kétsejtes állapot Nyolcsejtes állapot

Kétsejtes állapot Globuláris embrió Torpedó állapot Szív állapot Érett embrió Az tengely megjelenése már a zigóta első osztódásánál megtörténik: apikális és bazális sejt (hypofízis, az embrió alsó része, a szuszpenzor összeköt a bazális sejttel)

A sejtosztódások iránya és az embrió fejlődésének szakaszai fénymikroszkópos képen

Arabidopsis mutánsok, amelyekben az apikális-bazális tengely kialakulása blokkolódott Gurke (gk): nincs apikális rész, sziklevél, van kis gyökér Fackel (fk): a tengely középső része hiányzik, van csúcs, sziklevél, gyökér Monopteros (mp): nincs hipokotil és gyökér, van csúcs és sziklevél Gnom (gn): nincs sziklevél és gyökér, extrém esetben nincs tengely

2. A radiális mintázat kialakulása Sejtrétegek kívülről befelé: Epidermisz Kéreg (kortex) Endodermisz Periciklus központi henger Floem, xilem

A szövetek radiális mintázata a globuláris stádiumban kezd kialakulni Az ezt kialakító merisztémák: Protoderma Alapmerisztéma: kortex, endodermisz Prokambium

Arabidopsis mutánsok, amelyekben a radiális mintázat kialakulása blokkolódott: SCARECROW gén (scr mutáció) Ez a lépés a mutánsban blokkolt. A mutánsban egyetlen alapszöveti sejtsor alakult ki. Oka: nem történik meg az endodermisz és a kortikális sejtsor kialakulásához szükséges, periklinális, formatív osztódás.

A HOBBIT gén a gyökér csúcsmerisztéma kialakításában játszik szerepet Vad típus hobbit mutáns Az embrionális promerisztéma gyökér csúcsmerisztémává alakul a csíranövényben. A HOBBIT gén a gyökérmerisztéma markere. A hobbit mutánsban nincs nyugvó centrum (QC) és kollumella (COL). Ok: a hipofízis prekurzor sejt horizontális helyett vertikálisan osztódik.

A sejtosztódás szerepe a radiális mintázat kialakulásában: a ton mutánsokban nem alakul ki pre-profázisos nyaláb Vad típusú A fragmoplaszt orientációjához kell. Az orientált sejtosztódás hiánya nem szünteti meg a radiális mintázatot. Túl sok sejtsor, rendezetlen sejtek, de minden sejtsor pontos sorrendben van. Steril növények. Homozigóta ton mutáció

A sejtosztódás szerepe a radiális mintázat kialakulásában: a knolle mutánsokban a citokinézis hibás Membrán vezikula A két leánysejt között nincs új sejtfalképződés. A KNOLLE gén egy szintaxin nevű fehérjét kódol. A szintaxinok a membránok fúziójához szükséges fehérjék. Ez szükséges a sejtlemez kialakulásához. A homozigóta mutánsokban nincs normális radiális mintázat, csírázás után elpusztulnak. Célmembrán, amivel a fúzió történik

A hajtás apikális merisztémája Tunika: L1, L2, L3 réteg Korpusz: alatta lévő sejtek

A hajtás morfogenezise és a levélállás (fillotaxis) Az L1, L2 és L3 rétegekből jönnek létre a levél promordiumok. L1: epidermisz L2: mezofillum L3: edénynyalábok Számuk és elrendezettségük a levelek szár körüli elrendezésében tükröződik: fillotaxis Bordamerisztéma zóna (BMZ)

A borostyán variegált hiánymutánsa az L2 rétegben hordoz mutációt: az ebből származó sejtekben nem képződik kloroplasztisz Az L1 réteg eredetileg epidermiszt képző sejtjei periklinális osztódással hozzájárulnak a mezofillum kialakulásához is, ezekből a sejtekből zöld mezofillum sejtek keletkeznek. Variegált levél.

A genetikailag meghatározott pozícióban kialakuló levélprimordiumok határozzák meg a fillotaxist. (A) Váltakozó, (B) Átellenes; (C) Keresztben átellenes, (D) Örvös , (E) Spirális levélállás

A gyökér morfogenezise A gyökér fejlődési zónái: Gyökérsüveg a kollumellával: védő funkció, gravitáció érzékelése Merisztématikus zóna Elongációs zóna: a sejtosztódás fokozatosan 0-ra csökken, a sejtek megnyúlnak Érett vagy maturációs zóna: a differenciálódás (floem előbb, xilem később) befejeződése.

A gyökér iniciálisok (őssejtek) működése Arabidopsisban Nyugvó centrum (Quiescent center, 4 sejt) sejtjei ritkán osztódnak). Kollumella őssejtek (Collumella stem cells): antiklinálisan és periklinálisan is osztódnak. Kortex-endodermisz őssejtek (cortical-endodermal stem cells): az endodermiszt és a kéreg sejtjeit hozzák létre. Gyökérsüveg-epidermisz őssejtek (Root-epidermal stem cells) Sztéle iniciális (stele stem cells)

A gyökér szöveteinek kialakulása

A fejlődési program szabályozódása A fejlődési program fontos alapelvei: A sejtek, szövetek, szervek azonosságát transzkripciós faktorok expressziója határozza meg. A sejt sorsát a pozíciója és nem a klonális eredete határozza meg. A fejlődést gének együtthatásának hálózata kontrollálja. A fejlődésben fontos szerepe van a sejt-sejt kommunikációnak.

A homeobox gének által kódolt homeodomén transzkripciós faktorok a fejlődési programot szabályozzák A KNOTTED1 homeodomén fehérje a hajtás apikális merisztéma indetermináltságáért felelős. Ha a gén mutációt szenved, ott is merisztématikus marad a levélszövet, ahol normálisan a sejtosztódás már befejeződött. Knotted1 funkciónyeréses mutánsban: abnormális sejtosztódás a levélerek mentén.

Knotted mutáns kukoricában és a KN1 gént túlexpresszáló Arabidopsis

A sejtek differenciációja Totipotencia, multipotencia, unipotencia. A differenciáció során kialakul az adott sejtre jellemző génexpressziós profil, ami jellegzetes metabolikus, strukturális és funkcionális karaktert alakít ki. A differenciálódott növényi sejtek dedifferenciálódhatnak. Az elhalt vagy sejtmagjukat vesztett növényi sejtek kivételével a növényi sejtek totipotensek.

A differenciálódás A differenciálódás lépései: Az induktív jel és percepciója (hormonok) A sejt azonosságát meghatározó gén expressziója. A differenciált génaktivitás. A gén produktumainak aktivitása.

A totipotencia teszi lehetővé, hogy protoplasztból vagy egyetlen sejtből új növényt regeneráltathatunk.

Teljes növény regenerálódás Begonia levéldugványból Restitúció: kiegészülés, az embrionális szövet újrarendeződik Reparáció: hiányzó szövet vagy szerv pótlódása a járulékos régióból Reproduktív regeneráció (vegetatív reprodukció): a vegetatív test egy részéből teljes növény regenerálódik

A differenciálódás mintázatának kialakulása Polaritás Az indukált polaritás (Fucus petesejt) A sejtmag szerepe (Acetabularia,) Magasabbrendűekben (a poláris auxin transzport) A sejtosztódás síkjának meghatározódása

Polaritás kialakulása: koncentrációgradiens B C A A: a pólusmezőkön különböző anyagok koncentrálódnak B: polárisan irányított struktúra C: anyag-gradiens polaritás

Az indukált polaritás (Fucus petesejt) Egyirányú megvilágítás indukálja. Ca2+ csatornák egyenlőtlen eloszlása a két póluson. Ca2+ áram. Aktin mikrofilamentumok koncentrálódása az alsó póluson. Egyenlőtlen sejtosztódás: ez stabilizálja a struktúra polarizáltságát.

A sejtmag szerepe: Acetabularia A zigóta rizoidot, szárat és kalapot fejleszt A kimetszett szár-szegmens a beültetett sejtmag mellett regenerálja a rizoidot A sejt sejtmag nélkül is regenerálhat kalapot Ha a sejtmagot egy másik faj sejtmagjával cseréljük fel, a kalap morfológiai tulajdonságai az implantált sejtmag fajára lesz jellemző

Egyetlen sejt polaritása (Cladophora, Acetabularia) (A) A poláros auxintranszport eredménye: gyökeresedés a fiziológiai bazális végen (B) A B

A növekedés alapelemei 1. a növekedés mértéke és sebessége abszolút és relatív növekedés, sebesség 2. a növekedés matematikai elemzése lineáris, exponenciális, szigmoid (állandó vagy változó r), RGR 3. A növekedés kinematikai értelmezése

▪ Abszolút növekedés: össznövekedés valamely időtartam alatt A növekedés mértéke és sebessége abszolút és relatív növekedés, sebesség ▪ Abszolút növekedés: össznövekedés valamely időtartam alatt L = Lt – L0 ▪ Relatív növekedés: a kiinduló méretre vonatkoztatott növekedés nagysága Lrel = (Lt – L0)/L0 ▪Relatív növekedési sebesség: Lrel = (Lt – L0)/Δt x L0

A növekedés mértéke és sebessége matematikai elemzési formák Levélfelület, F Konstans exponenciális növekedés: Ft = F0er’t r’= ΔF/F0 Δt L a b L0 Idő, t Idő, t Konstans lineáris növekedés log F Lt= L0 + rt r= a/b A linearizált forma idő

A növekedés matematikai elemzése A szigmoid növekedési görbe

A növekedés kinematikai értelmezése A hipokotil kampót, mint időben állandó struktúrát, folytonosan változó helyzetű elemek építik fel. A szövet-elemek görbülnek, majd kiegyenesednek, miközben távolodnak az apextől.

Egy valóságos elem pozíciójának változása az idő függvényében A növekedés kinematikai értelmezése - pályagörbe, - sebességprofil, - relatív elemi növekedési sebesség sebességprofil relatív elemi növekedési sebesség pályagörbe Egy valóságos elem pozíciójának változása az idő függvényében