Kérdések: 1. Melyik félév hosszabb: a téli vagy a nyári? 2. Lehet-e valaki jogász diplomával, festőművész létére csillagász? 3. Milyen fontos tudományos munka született egy külföldi tudós budapesti „börtönévei” során?

Pleisztocén éghajlatváltozások: Jégkorszak(ok)!!! Pleisztocén éghajlatváltozások: az utóbbi 2,4 millió év geomorfológiai, geológiai, paleontológiai bizonyítékok morénáhalmok, gleccservölgyek, lösz, eltemetett talajok növény-, állatmaradványok Jégkorszakok és köztes melegebb időszakok váltogatták egymást: GLACIÁLISOK - INTERGLACIÁLISOK STADIÁLISOK - INTERSTADIÁLISOK (Klasszikus: Günz, Mindel, Riss, Würm; Ma: Oxigén-izotóp fázisok)

Oxigénizotóp-arányok változása

Jégkorszakok kialakulásának éghajlati jellemzése Alap: sarkvidéki ill. magashegységi jégtakarók terjeszkedése Éghajlati övek elcsúszása Közvetlen ok: Napból érkező besugárzás alapján NEM a hideg tél, hanem a HŰVÖS NYÁR pozitív hóháztartás Tehát az a jó, ha az évszakok közti különbség csökken! („Köppen-féle küszöbérték”: 450 kánoni egység = 450*43,95 J/cm2/min)

OKok 1. Terresztrikus elméletek (lemeztektonika, vulkanizmus, légkörzés, óceánok áramlási rendszere, stb.) 2. Extraterresztrikus elméletek a) Föld pályaelemeinek változása (precesszió; apszisvonal elfordulása; excentricitás, tengelyferdeség változásai) b) egyéb (pl. változó napsugárzás; becsapódás, stb.)

Tengelyferdeség (e) változása Értéke: 23°17’ ± 55’ Periódusa: 40 000 év Ha e nő  Nap maximális deklinációja nő (térítők a sarkok felé mozdulnak el)  nyár melegebb, tél hidegebb Ha e csökken  Nap maximális deklinációja csökken (térítők az Egyenlítő felé mozdulnak el)  nyár hűvösebb, tél enyhébb e e csökkenése kedvez az eljegesedésnek Megj.: É-i és D-i féltekén ugyanúgy hat!

Perihélium hosszának (p) változása DEF: Perihélium hossza (p): ez egy szög!!!! tavaszpont irány és a nagytengely (perihélium-irány) szöge meghatározza: precesszió (tavaszpont hátrálása) + apszisvonal elfordulása periódus: 21 800 év P A Ez határozza meg a téli és a nyári félév hosszát, és hogy mikor vagyunk napközelben. (Jelenleg: 102°; 7,5nap) Tavaszpont () Őszpont () Téli félév p

Perihélium hosszának 4 helyzete Ha p=0°, 180° : tél hossza = nyár hossza; téli besugárzás = nyári besugárzás Ha p=90°: É-i félteke: hosszú nyár, de kis besugárzás (afélium) rövid tél, de nagy besugárzás (perihélium) D-i félteke: fordítva Ha p=270°: fordítva P Téli félév Tavaszpont () Őszpont () A A Tavaszpont () Őszpont () P p Téli félév évszakok különbsége csökken → jégkorszak P Téli félév Tavaszpont () Őszpont () A p A Téli félév Tavaszpont () Őszpont () P p É-i és D-i félteke eltérő! sin p = ±1 kedvez a jégkorszaknak

Excentricitás (e) Napközel, naptávol arányát meghatározza besugárzott energia mennyiség előző tényezőt erősítheti vagy gyengítheti! e · sin p kifejezés alapján értékelhető az összetett hatás periódusok nem teljesen szabályosak és az amplitúdók sem egyformák! e nagy e kicsi

Excentricitás Tengelyferdeség Precessziós index

Pályaelemek együttes hatása Milankovič – Bacsák elmélet e ± e · sin p Milankovič – Bacsák elmélet csillagászati okokkal magyarázni a jégkorszakok kialakulását (első ötletgazda: Joseph Adhémar francia matematikus, 1842)

Milankovič (1924) – Bačák (1940) - 650 000 évre visszamenőleg a pályaelemek alapján - különböző földrajzi szélességekre korrigált besugárzás értékek Mikor és hol csökken a Köppen-féle küszöbérték alá? - 9 egybeesés e és e · sin p között - a nyári napsugárzás mennyisége akár 20 százalékkal is változhat az északi sarok közelében. Bacsák Gy.: (1870-1970, jogász, festőművész, csillagász, geológus, asztalos, ács, halász, Fonyód régésze) pontosította a számításokat klímakilengések tartamát is megadta 4 klímatípus: glaciális, szubarktikus (forgástengely egyenesebb), szubtrópusi (forgástengely ferdébb), antiglaciális

A „puding próbája”: csillagászati elmélet, földrajzi tények 1) A tényleges eljegesedési időszakok hosszabbak mint a csillagászati számítások alapján Ok: az eljegesedés megindulása köthető a módosult pályaelemekhez, utána a kialakuló jégtakaró „konzerválja” a hideget 2) Hogy lehet, hogy a két félteke (sarkvidékek+magashegységek) egyszerre jegesedett el? Válasz: A) az egyidejűség csak látszólagos, kis eltérések (~10 000 év) lehettek É és D között, ami belefér e · sin p gyors periódusába – EZ NEM IGAZ! B) az évszakok jellegének az északi félgömbön bekövetkező változásai valamiképpen átterjednek a déli féltekére is („óceáni szállítószalag”)

A „puding próbája”: csillagászati elmélet, földrajzi tények 3) Hogyan lehet, hogy a perm végétől a pleisztocénig a Földnek nem volt jégsapkája? (Sőt a földtörténet csupán 1 ezrelékében volt…) A) Lemeztektonikai magyarázat: kontinensek eltérő elhelyezkedése módosítja a Földfelszín energiamérlegét, pl. ha a térítők mentén sok az óceán, akkor melegebb az éghajlat, vagy, ha a sarkvidékeken nincs kontinens, akkor a jégtakaró nehezen tud kialakulni. A csillagászati ciklusok csak „kedvező” körülmények közepette tudnak érvényesülni. B) Kisebb a kozmikus sugárzás (galaxis kis spirálkarjában vagyunk)

4) Mi az igazság? (Azaz a Milankovič-Bacsák elmélet helyesen magyarázza-e a jégkorszakok kialakulását?) Összevetve az oxigénizotópos görbékkel, úgy tűnik igen, meghatározó a kb- 100 000 éves hosszú ciklus, erre rakódnak a rövidebb idejű (23 000 év, 41 000év) ciklusok. Vannak, akik cáfolják és pl. a Földpálya ferdeségével magyarázzák a ciklusokat. De a pontos lefutás, átmenetek csak a földi szférák együttes figyelembevételével magyarázhatók.