A Föld Nap körüli keringése

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A NAPRENDSZER Forgalmazza: Mikrosuli Bt Orosháza Pf. 318;
Advertisements

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
II. Fejezet A testek mozgása
HELYÜNK A VILÁGEGYETEMBEN
Az idő mérése.
A szökőnap.
A FÖLD, ÉLETÜNK SZÍNTERE
Időszámítás és naptár Alapegységek: év, nap, (hónap). A Föld keringési és forgási periódusa, valamint a Hold keringési periódusa. Év: a Nap (Föld) visszatér.
Naprendszerünk bolygói
Miért változnak az évszakok?
A) A bolygók pályájának megfigyelése után azonosítsa a bolygók neveivel a betűjelüket! Írja utánuk a betűjelüket! a)  Szaturnusz b)  Jupiter
Naprendszerünk bolygói. Merkúr  Átmérője: 4880 km  Keringési idő: 0,24 év  Sebesség: 48 km/s.
A NAPPALOK ÉS ÉJSZAKÁK váltakozása
IDŐSZÁMÍTÁS Bevezető kérdések: 1) Pontosan jár-e egy napóra?
7. Az idő mérésére használt csillagászati jelenségek
Seres Krisztina és Szerepi Norbert 11.D.
A Naprendszer.
A Föld, mint égitest.
AZ ÉGHAJLATOT KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐK
Alakja, mozgási és ezek következményei
A Föld keringése a Nap körül. Az évszakok váltakozása.
A Föld helye és mozgása a Naprendszerben
Manapság a Földről így vizsgáljuk a csillagokat…
- alakja és mozgásainak következménye -
Az általános tömegvonzás törvénye és Kepler törvényei
Évszakok váltakozása.
Miért váltakoznak az évszakok?
Kepler-törvények, az égitestek mozgása
A FÖLD-HOLD RENDSZER STABILITÁSA
Nikolausz Kopernikusz
Bolygónk, a Föld.
A Hold.
Az Univerzum.
A Föld pályája a Nap körül
Internetes keresés április.
A Föld Prezentáció készítése: Horváth Anita Otgonbaatar Tsogtbat
A bolygómozgás törvényei
Göröngyös út vezet a csillagokig
Az időszámítás és a naptárak Vázlat
Tájékozódás az égen Az éggömb: Forgása:
I. Törvények.
Miért változnak az évszakok?
Miért váltakoznak az évszakok?
Miért változnak az évszakok?
A Galilei-transzformáció és a Galileiféle relativitási elv
Naprendszerünk bolygói
Naprendszerünk bolygói. Merkúr Átmérője: 4880 km Keringési idő: 0,24 év Sebesség: 48 km/s.
5. előadás A merev testek mechanikája – III.
Bolygók és holdak.
A kezdetektől napjainkig
Föld körüli keringés fizikája
TÉMAZÁRÓ ÖSSZEFOGLALÁS
Készítette: Juhász Lajos 9.c
A FÖLD, A KÉK BOLYGÓ A FÖLD FORGÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
Hogyan mozognak a bolygók és más égi objektumok?
Johannes Kepler.
Egyenes vonalú mozgások
Fizika összefoglaló Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
Űrkutatás hét.
A bolygómozgás Kepler- Törvényei
A fizika tantárgy gondolkodásfejlesztési lehetőségei a feladatok tükrében Radnóti Katalin- Adorjánné Farkas Magdolna.
FIZIKA Égi mechanika: Kepler törvényei Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola.
A BOLYGÓMOZGÁS LEÍRÁSA KINEMATIKAI LEÍRÁS: KEPLER TÖRVÉNYEK Csillagászati megfigyelések ( Kopernikusz, Tycho-Brahe) Kepler I. Minden bolygó olyan ellipszispályán.
óra Algebra
Készítette: Koleszár Gábor
3. A FÖLD ALAKJA ÉS MOZGÁSAI.
A Föld, mint égitest.
A HOLD Átmérője 3476 km Távolsága a Földtől km
A Föld, mint égitest.
Előadás másolata:

A Föld Nap körüli keringése Ellipszis alakú pálya Nap az egyik gyújtópontban (fókusz) keringés iránya direkt c a Excentricitás: e=0,0167

Jellemző adatok afélium perihélium Naptávolság: 147,1 millió km és 152,1 millió km között átlag: 149,6 millió km = 1 CsE (AU) Átlagsebesség: 29,8 km/s afélium perihélium apszisvonal

Sziderikus év (csillagév): amíg a Nap ugyanahhoz a csillaghoz visszaér Hány nap egy esztendő? Sziderikus év (csillagév): amíg a Nap ugyanahhoz a csillaghoz visszaér (a Föld pontos keringésideje a Nap körül) 365 nap 6 óra 9 perc Tropikus év: a Napnak a tavaszponton való két egymás utáni áthaladása között eltelő időköz (Időszámításunk alapja) 365 nap 5 óra 48 perc 46 s Anomalisztikus év: a Nap két perihélium-átmenete közt eltelt idő 365 nap 6 óra 13 perc 53 s Az évhosszak változása százévente sziderikus 0,000 000 11 nappal nő tropikus 0,000 006 16 nappal csökken anomalisztikus 0,000 003 04 nappal nő

Keringés következményei I. PARALLAXIS

Keringés következményei Tycho de Brahe Kopernikusz-kritikája 1838: Bessel és tsai PARALLAXIS<0,751”

Keringés következményei II. ABERRÁCIÓ

Keringés következményei Aberráció ≈ 41” 1728: Bradley

Keringés következményei III. Színképvonalak éves eltolódási ritmusa közeledés → ibolya felé távolodás → vörös felé

Keringés „szabálytalanságai” I. Precesszió

Precesszió

Precesszió

Precesszió

Precesszió Égi egyenlítő 13 000 éve Ekliptika Égi egyenlítő ma

Precesszió Égi egyenlítő ma Égi egyenlítő 13 000 éve Ekliptika

Precesszió

Precesszió fajtái 1) Nap, Hold gravitációs hatása: → forgástengely ingadozása: luniszoláris precesszió tavaszpont hátrál (retrográd) – évi 50” (egy kör: 26 000 év) 2) bolygók hatása: →ekliptikai sík ingadozása: planetáris precesszió tavaszpont előre mozog – évi 0,11” tropikus év rövidebb, mint a sziderikus

Keringés „szabálytalanságai” II. Nutáció Holdpálya: ekliptika síkjával 5°-ot zár be. 18,6 év alatt körbefordul → „cifrázza” a precessziót

Keringés „szabálytalanságai” III. Ekliptika (forgástengely) ferdesége változik d Jelenleg: 23°26’37” - csökken =Nap maximális deklinációja (d)

Forgástengely ferdesége kb. 40000 éves periódus

Keringés „szabálytalanságai” IV. Excentricitás változása CsE állandó marad fókusztávolság változik 92000 éves periódus kb. 0 és 0,07 között c a c a

Keringés „szabálytalanságai” V. Apszisvonal (=nagytengely) forgása direkt irányú 110 000 éves periódus anomalisztikus év hosszabb, mint a sziderikus

Keringés földi következményei forgástengely fix keringés ekvinokcium szolsztícium évszakok

Szoláris éghajlati övek Sarki Mérsékelt Trópusi Mérsékelt Sarki

Szoláris energia eloszlása Egyenlítőn Északi-sarkon

Forgástengely ferdeségének szerepe