A LÉGKÖR GLOBÁLIS PROBLÉMÁI A LÉGKÖR ÖSSZETÉTELE, IDŐBELI VÁLTOZÁSA
I. AZ ÜVEGHÁZHATÁS
CO2 – 63% CH4 – 19% N2O – 6% CFC-k – 9% 10 minor – 3%
De Kína 2006-ban nagyobb volt mint az USA (+7%-kal, 2005-ben még -2%)
Van-e az emberiségnek kimutatható hatása a légkörre, van-e globális felmelegedés/melegedés?
Következmények 1. Sivatagosodás, (szárazodás)
Következmények 2. A jeges területek változásai a) Sarkvidékek
b) Gleccserek Muir gleccser
c) Szárazföldek: talajfagy-csökkenés
Következmények 3. Éghajlati katasztrófák a látóhatáron? a) A Broecker-féle óceáni „szállítószalag” rejtélye
b) A világtenger szintváltozása
A nevet kapott és ezen belül a hurrikánná erősödött szélviharok száma az észak-atlanti térségben (1945-2005) A nagy természeti katasztrófák okai és trendje
Globális klímaváltozás? „A kutatók ott vannak az árbockosárban, de nagy a köd, és nem tudjuk, ki a kapitány” A szubtrópusi éghajlati öv északi és déli határának elmozdulása Kínában 1950 óta Ha ezek még nem meggyőzőek
2080-ra várható változás
II. AZ ÓZON-PROBLÉMA
Az „ózonlyuk”: a magaslégköri ózon (összmennyiségének) csökkenése (ritkulása). A valóságban nem lyuk! Nincs igazi határvonala. A gyakorlatban 220 Dobson egy praktikus határ
A Déli-félgömbön alakul ki, de az Északi-félgömbön is egyre inkább közelít a kritikus értékhez! Nem állandó jelenség!!
A felszín közeli UV sugárzás hatásáról: UV-C 100-280 nm - a légkör elnyeli, UV-B 280-320 nm bőrérzékenység, UV-A 320-400 nm kevésbé érzény rá a bőr.
III. Savas esők Komoly problémát jelent, hogy a folyamat sokáig rejtve maradhat, s csupán apró jelei észlelhetők. Az erdő ugyanúgy zöld marad, de benne csökken a fák növekedési üteme, esetleg csak a pH változásra kevésbé érzékeny fajokra korlátozódik, s lassú változás kezd kialakulni a fajösszetételben. Példaként említhető, hogy az Appalache-hegységben (USA) a tölgyfák pusztulási aránya 1960 és 1990 között duplájára nőtt. Németországban főként a fenyők, Magyarországon az 1980-as években pedig a lombos erdők szenvedtek jelentősebb károkat.
Mi a savas eső? A fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből keletkező olyan légszennyeződés, melynek eredménye erős savak képződését teszi lehetővé a csapadékban (leginkább: kénsav, salétromsav) Nedves ülepedés („valódi” savas eső). Száraz ülepedés (a vízzel való érintkezés a felszínen, talajban, növényzeten, esetleg az emberi szervezetben), (Mexicováros. példája)