Szecesszió: 1890 – 1914 Secessio lat. ‘kivonulás’ (Art Nouveau, Jugendstil, Modern Style) Új, igényes, dekoratív művészet – szembenállás az ipari technológia tömegtermékeivel Valamennyi képző- és iparművészeti ágat átfogó, egységes stílus: összművészet Gaspar Homar: Intarziás bútor Gaudi: Sárkány-kút. Louis Majorelle: Lépcsőkorlát

Joseph Maria Olbrich: A bécsi, Secessionsgebäude. 1898. Joseph Maria Olbrich, Bécs Joseph Maria Olbrich: A bécsi, Secessionsgebäude. 1898.

A Van Eetvelde-ház belső tere, 1895. Victor Horta, Brüsszel A Van Eetvelde-ház belső tere, 1895. A Tassel ház lépcsőháza, 1893.

Antoni Gaudi, Barcelona Casa Batllo, 1907. Sagrada Familia templom

Reök-palota Magyar Ede, 1907. A magyar florális szecesszió legjelentősebb alkotása Mozgalmas felületképzés Dekoratív homlokzatképzés (növényi ornamentika)

A szecesszió építészete Szegeden- XX. század eleje Gróf palota Deutsch palota

A japán művészet hatása – Ando Hiroshige és Hokusai fametszetei (XIX A japán művészet hatása – Ando Hiroshige és Hokusai fametszetei (XIX. sz. I. fele)

A szecesszió festészete Gustav Klimt: A csók. 1907. Alphonse Mucha: A tavasz. 1896.

A MODERN FESTÉSZET IRÁNYZATAI Henri Matisse – a fauve-izmus (fauve ‘vadak’) A látvány átlényegítése, A kép dekoratív mintává alakítása Erőteljes, tiszta színek alkalmazása Síkhatás Olvasó lány. 1904. A vörös szoba. 1908.

Expresszionizmus (exprimere lat. ‘kifejezni’) 1905 –1920 Munch: Az élet tánca. 1900. Edvard Munch: Sikoly. 1894 Otto Dix: Katonák. 1916.

Max Beckmann: Az éjszaka. 1918 –1919.

Picasso korai korszakai (Párizs: kék, rózsaszín korszak – posztimresszionizmus, lírai expresszionizmus) Rózsaszín korszak (1905 –1907.) Az artista családja. 1905. Kék korszak (1901 –1904.) Az élet 1903.

A modern festészet: a reneszánsz valóságábrázolás elvetése. Fénykép – Festészet: „Minek kínlódjon a festő olyasmivel, amit a fényképezőgép lencséje is ilyen jól meg tud ragadni? … A fényképészet éppen jól jött, hogy megszabadítsa a festészetet mindenféle irodalomtól, anekdotától, még a témától is. Mindenesetre a témának egy bizonyos oldala ezután a fényképészet birodalmába tartozik. Hát nem az volna helyes, ha a festők élnének a visszanyert szabadságukkal, és valami mást csinálnának?” (Brassai: Beszélgetések Picassóval. Bp. 1968. Corvina Kiadó. 56.) Picasso Gipsztorzó. 1894. Picasso: Fernande. 1905. René Magritte: Ez nem pipa.

Mitchell: A képek politikája. JATEPress, 2008. 239.o.

A kubizmus – az első jelentős avantgárd irányzat Szakítás a hagyományos ábrázoló művészettel és esztétikai értékekkel Gombrich: „Kísérleti művészet” Művészeti forradalom Avantgárd ‘előőrs’ – a XX. század első felének modern stílusirányzatai: „izmusok” Kubizmus Expresszionizmus Futurizmus Dadaizmus Szürrealizmus Konstruktivizmus (XX. sz. II. fele: neoavantgárd) Picasso: Az avignoni kisasszonyok. 1907.

Picasso: Ambroise Vollard . 1910. ANALITIKUS KUBIZMUS 1908 –1911 Picasso: Nő körtékkel. 1909. Picasso: Ambroise Vollard . 1910.

SZINTETIKUS KUBIZMUS 1912–1915 Picasso: Falnak támasztott hegedű. 1913. Picasso: Csendélet nádfonat székkel. 1912.

George Braques: A portugál. 1911. Juan Gris: Az asztal. 1914.

Picasso korszakai: neoklasszicizmus (1915-től); Egyéni formanyelv kialakítása (1925-től) Az álom. 1932. Pánsíp. 1923.

1937 – Guernica – kubista, szürrealista, expresszionista stílusjegyek szintézise

Dadaizmus 1916–1922 – az antiművészet „A legborzalmasabb tiltakozás, magángerillaharc, tagadás” Tristan Tzara Dadaizmus 1916–1922 – az antiművészet Francis Picabia: Kannibál Dada manifesztum: „Valamennyiőtöket vád alá helyezték: álljatok fel! … Álljatok, mintha zászló volna előttetek. Vagy mintha a Dada előtt állnátok, mely az életet jelenti, és azzal vádol benneteket, hogy csak sznobizmusból tudtok szeretni, és akkor is csak úgy, ha nagyon drága” (Kassák: Izmusok. 104.) Ready Made „alkotások” (1913: Biciklikerék; 1917 „Forrás”) Man Ray: Önarckép. 1916. Marcel Duchamp: Lépcsőn lemenő akt. 1912.

Szürrealizmus (1922-től kibontakozó irányzat) André Breton: A szürrealizmus második kiáltványa. 1929. „Véssük eszünkbe, hogy a szürrealizmus eszméje egész egyszerűen lelkierőnk helyreállítása, ennek eszköze pedig a szédületes önmagunkba merülés, a rejtett zugok rendszeres bevilágítása, más helyek fokozatos elsötétítése, szakadatlan séta a tilos területeken.” (René Passeron: A szürrealizmus enciklopédiája. Bp. Corvina Kiadó, 1983. 302.) Marc Chagall: Koncert 1957. Joan Miro: Harlequin farsangja. 1925. Dali: Az emlékezet állhatatossága. 1931.

René Magritte: Fekete mágia. 1934. René Magritte: Kastély a Pireneusokban

Max Ernst: A menyasszony beöltöztetése. 1940. Yves Tanguy: A bebútorozott idő. 1939.

Bauhaus (német művészet iskola – a modernizmus jegyében: 1919–1933) Szakítás a historizmussal, és egyben a dekorativitás eszményeivel Funkcionalizmus Konstruktivizmus „Építészek, szobrászok, festők: vissza a kézművességhez!” Walter Gropius: Bauhaus manifesztum

Modern építészet XX. sz. Helsinki Philadelphia

Absztrakt művészet „Nonfiguratív”, „nonobjektív”: a felismerhető téma elutasítása, tiszta művészet: a tiszta színek lélektani hatása; formák ritmusa Vaszilij Kandinszkij (München) „színzenei” kísérletek Kandinszkij: Cím nélkül. 1923. Kandinszkij : Improvizáció No. 23.

Vaszilij Kandinszkij Kandinszkij: Gravitáció Kandinszkij: Vidám felemelkedés. 1923. Kandinszkij: Gravitáció

Paul Klee „Ha dolgaimnak olykor primitív látszata adódik, ennek magyarázata az az elvem, hogy redukáljunk mindent alig néhány fokozatra.” Vár és nap. Erdei gyümölcs. 1921.

Konstruktivizmus „Ez a stílus az egyetemest – minden dogok magvát – alkotja meg” Mondrian. (R. Bajkay Éva szerk.: A konstruktivizmus. Bp. 1979. 131.o.) De Stijl mozgalom „neoplaszticizmus” A harmónia matematikai, zenei mintát követő vizuális megvalósítása Piet Mondrián: Tableau II. (1921–1925) (Zürich, Max Bill-gyűjtemény) Piet Mondrián: Victory Boogie Woogie, 1944 (USA, Meriden)

Avantgárd szobrászat Archipenko: Álló alak. 1913. Naum Gabo: Lineáris konstrukció. 1938.

Brancusi: Pogány Madonna. 1920. Nicolas Schöffer: Kibernetikus torony.

Az avantgárd és a diktatúrák (1930-as évek) Hitleri kultúrpolitika: „Elfajzott művészetek kiállítása” Sztálini (zsdanovi) kultúrpolitika: „polgári dekadencia” Arno Breker: Árja hős. 1937. (a hivatalos náci szobrászat Csapás a Bauhausra. Iwao Yamawaki kollázsa. 1932.

Absztrakt expresszionizmus – 1950-től Jackson Pollock Akciófestészet – dripping-technika A festék közvetlen vászonra csorgatása „lelki és idegrendszeri energiák gesztussá alakítása” No.14. Pollock: Kompozíció

Absztrakt expresszionizmus Barnett Newman Mark Rothko

Pop art – 1960-es évek Elfordulás a „Művészet” misztikus kérdéseitől, exkluzív jellegétől; a „művészettörténet” tekintélyének aláásása Pop-zene – tömeg-kultúra elemeinek felhasználása: hirdetések, rajzsorozatok Andy Warhol Wolf Vostel: Miss Amerika. 1968.

Hiperrealizmus – neoavantgárd Duane Hanson: Supermarket Lady. 1970. Ef Zámbó István (autodidakta művész, a szentendrei Vajda Lajos Stúdió alapító tagja): József Attila (1980)