fogalma, kialakulása, szerkezete Bioszféra fogalma, kialakulása, szerkezete

A világegyetem keletkezése Ősrobbanás - Por és gázfelhő - Kitágul, lehűl - Galaxisok, csillagok kondenzálódtak

A világegyetem keletkezése

A Világegyetem keletkezése A kozmológiai elméletek és jóslataik A világűr hőmérséklete Univerzum kora Az anyag keletkezése Elemek képződése Ősrobbanás Kezdetben igen nagy, jelenleg alig néhány kelvin 15-20 milliárd év Egyszerre az összes Ősrobbanás után Állandó állapot Zérus (nincs sugárzás) Végtelen Állandóan Csillagokban folyamatosan

A Világegyetem keletkezése Az ősrobbanás mellett szóló bizonyítékok -Vöröseltolódás: Minden kémiai elem meghatározott hullámhosszokon nyeli el vagy bocsát ki sugárzást. A hullámhosszok hosszabbak ha távolodnak (vörös). -Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás: a kezdetben uralkodó nagy hősűrűség maradványa.

A csillagok élete A legnagyobb tömegűek  rövid ideig élnek, fényes szupernóva robbanás A közepes tömegűek (Nap) fősorozat 10 milliárd évig planetáris köd

A csillagok élete

A Naprendszer keletkezése

A Föld keletkezése - A Föld a naprendszer keletkezésekor alakult ki - A Nap körüli korong alakban eloszló anyagtömeg kondenzálódik, gravitációs kristályosodásFöld - Összetétel: nem illékony oxidok, szilikátok, H2O, NH3, CH3jég formájában kis illékonyságú C-tartalmú vegyületek - Növekedési fázis: Centrális tömeg, gravitációbecsapódások E felsz. - Felmelegedési fázis: jéggáz G visszatart, ősatmoszféra

A bioszféra kialakulása Definíció: A bioszféra az élővilág színtere, a legmagasabb rendű életközösség. A bioszféra a földfelszínek és az atmoszférának az a szintje, melyben élő szervezetek találhatók, illetve az a térség, amelyben az élőlények és a környezet kölcsönhatásai megnyilvánulnak, amelyek együttesen alkotják a teljes környezeti rendszert. Területileg: A tengerszinttől felfelé és lefelé kb. 10 km vastagságú burok (hidroszféra, atmoszféra jelentős tömege, litoszféra, pedoszféra Kialakulása: Az élet megjelenéséhez köthető, így 3,5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett

A bioszféra kialakulása A bioszféra evolúciója 1. Archaezoikum (őskor): a földtörténet leghosszabb időszaka, a Föld szilárd kérgének, az ősi pajzsok és ősóceánok kialakulása. Megjelennek a prokarióták, majd az eukarióták. 2. Paleozoikum (ókor): 570-230 millió év. Az élővilág nagyarányú fejlődése, gerincesek megjelenése( halak, kétéltűek, hüllők), a szárazföld benépesülése.

A bioszféra kialakulása Ókor Kambrium: (570-500 millió év) Szilárd váz, eukarióta moszatok Ordovicium: (500-440 millió év) A moszatok széles körű elterjedése, gerinchúrosok kialakulása Szilur:(440-405 millió év) Az időszak végén jelenik meg a szárazföldi élet. Devon: kb. 50 millió évig tartott. Porcos és csontos halak Carbon:(350-285 millió év) Harasztok, kétéltűek elterjedése majd megjelennek az első hüllők. Pangea létrejötte Perm: (285-230 millió év) Szárazabb, nyitvatermők és hüllők elterjedése

A bioszféra kialakulása Középidő Triász: ammoniteszek, kétéltűek, dínók, első emlősök Jura: Pangea feldarabolódása felgyorsul, első ősmadarak Kréta: 75%- az akkor élőknek kihal ammoniteszek, dinoszauruszok Újidő Harmadidőszak: emlősök, virágos növények elterjedése Negyedidőszak: eljegesedések

A bioszféra kialakulása

A bioszféra kialakulása - Az élővilág szférája az egyik leghatékonyabb tényező az Föld alakításában. - A növények anyagcseréje hozta létre az O2-es légkörtígy közvetve az O2 molekulából képződő ózonpajzsot. Az élővilág gázcseréje rengeteg CO2-t von ki a légkörből és tárolja a saját szervezetében, ill. szerves eredetű ásványokban, kőzetekben. A makro és mikro elemek körforgását több biológiai tényező is szabályozza. A bioszféra a többi szférával kölcsönhatásban létrehozta és „ működteti” a pedoszférát.

2,7 milliárd éve: CO2, fotoszintézisO2 420 millió éve: ózonpajzs Atmoszféra A légkör kialakulása - 4,6 milliárd éve legősibb atmoszféra( H2, He, NH3, CH4, H2S, vízgőz ) 4 milliárd éve másodlagos légkör a vulkáni gázokból ( vízgőz, CO2, N2, H2, SO2,) 2,7 milliárd éve: CO2, fotoszintézisO2 420 millió éve: ózonpajzs

Az atmoszféra szerkezete 1. Alsó: 1/a. Troposzféra: keveredő gömbhéj, vastagsága 10-12 km, időjárási folyamatok, légkör teljes tömegének 80%-a, T: 0,65 C/ 100m (- 57C) 1/b. Sztratoszféra: réteges burok, 50 km, ózonburok, T  a magassággal (10C) 2. Középső: Mezoszféra, 80 km, a levegő összetétele ua., T újra  3. Felső: Termoszféra, Ionoszféra fajsúly szerinti rétegződés, T 1000C-ig , rádióhullámokat visszaveri.

Atmoszféra

Erősen változó összetevők A légkör összetétele Állandó összetevők N2 O2 Ar (Ne, He, Kr,Xe) Térfogat % ppm 78,084 20,947 0,934 Tartozkodási idő 106 év 5×103 _ Változó összetevők CO2 CH4 H2 N2O O3 354 2,0 0,5 0,31 0,04 15 év 4 év 6,5 év 8 év 2 év Erősen változó összetevők CO Vízgőz NO2 NH3 SO2 H2S 0-0,05 0-4 0-0,003 0-0,02 0-0,002 100 nap 10-14 nap 6 nap 7 nap 4 nap 2 nap

Az archaikumi és a mai légkör összetételének adatai Elemek vegyületek A Föld a prekambriumban A Föld ma A Vénusz ma A Mars ma Vízgőz 80% 0-4% 0,1% 0,03% CO2 17% 93-98% 95,3% O2 _ 21% nyomokban 0,13% N2 0,2% 78,1% 2-5% 2,7% HCL 1,7% ? Ar 0,93% 0,6%

Atmoszféra

1.Kondrit meteoritok (20%), endogén eredet  A hidroszféra eredete 1.Kondrit meteoritok (20%), endogén eredet  2. Föld megolvad, a víz olvadékba kerül 3. Vízgőzként a légkörbe 4. 100C, víz kondenzáció, 3,7 M év 5. Korai világóceán (savas) 6. Szárazföldsók

-földfelszín 71%-a (350 millió km2,1384 km3) Hidroszféra -földfelszín 71%-a (350 millió km2,1384 km3) -97% sós, 3%-a édes (kb. 36 millió km3)  2,2%-a jégcsak 1%-a áll rendelkezésünkre

Víz mindenütt Kristályvízként Kőzetrésekben és repedésekben (rétegvíz, karsztvíz, hasadékvíz.) Talajban (talajnedvesség, talajvíz, kapillárisvíz, kolloid hártya) Légkörben (pára, csapadék) Élőlényekben

Termálvizek-gyógyvizek Fajta Jellemző Gyógyhatás Földrajzi hely Termálvíz/hévíz 20-25 C átlagos sótartalom --- Szeged, Visegrád Esztergom, Miskolc Szénsavas, savanyú Vizek Sótartalmuk kevés Cardio Balatonfüred, Csopak, Kékkút Alkáli Hidrogénkarbonátos Sótartalmuk 1000 mg Felett Gastrointestinális Zalakaros, Gyula, Debrecen, Szolnok, Nagyatád Kálcium-magnézium- Sóban, szénsavban gazdag Keringési zavarok Eger, Balatonfüred, Bük Kloridos vizek Sóban gazdag Reumatikus, Nőgyógyászati panaszok Sárvár, Nyíregyháza Kalocsa

Termálvizek-gyógyvizek Fajta Jellemző Gyógyhatás Földrajzi hely Szulfátos, keserűvizek Na-ban Mg-ban, szulfátokban gazdag Gastrointestinalis Zavarok Tiszajenő, Alag Vasas vizek Na és szulfátionok Nőgyógyászati Betegségek Parád Kénes vizek S-,Ca-, Mg-, H-, Cl-ion CO3-ion Reuma, nőgyógy. Bőrbetegségek Balf, Parád, Harkány, Parádsasvár, Mezőkövesd Jódos-brómos vizek Főleg jódban gazdag Mozgásszervi betegségek, nőgyógy, légút, vérkeringési z. Hajdúszoboszló, Debrecen, Karcag, Berekfürdő, Kecskemét Cegléd, Eger Radioaktív vizek Sugárzóanyag tartalmuk csekély, Nem káros Mozgásszervi Betegségek, ideggyulladás Hévíz, Eger, Miskolctapolca

Vízvédelem Ok: Ma már Európa legtöbb vize fürdésre sem alkalmas! 300 l tiszta ívóvíz / fő / napszennyvíz 1 m3 szennyvíz 12-15 m3 tiszta vizet tesz élvezhetetlenné!

A litoszféra kialakulása 4,6 milliárd éve a különböző rétegek sűrűségüknek megfelelően gömbhéjakba rendeződtek -földkéreg -földköpeny -földmag

alsó: fémekben gazdag, bazaltos Litoszféra - Kéreg: A szárazföldek területén átlagosan 35 km vastag, az óceánok alatt 6 km vastag. A szárazföldi réteg 15-20 km mélységben két részre oszthatófelső: fémekben szegény, gránitos alsó: fémekben gazdag, bazaltos Az óceáni kéreg csak bazaltos rétegből áll - Köpeny: 2900 km mélységig: a külső k. felső része szilárd (litoszféra határa) alsó része képlékeny, asztenoszféra a belső k. ridegebb, mezoszféra - Mag: Külső, belső magból áll. A külső rész folyadékszerűen viselkedik, a belső mag szilárd.

Litoszféra

A földkérget felépítő kőzetek Litoszféra A földkérget felépítő kőzetek Magmás (eruptív):az izzón folyó magma megszilárdulásával 1, mélységi: gránit, diorit, gabbró 2, kiömléses : andezit, riolit, bazalt 3, vulkáni tufák: andezit tufa - Üledékes (szediment): más kőzetek pusztulásával, növényi állati eredet 1, törmelékes: laza homok, lösz, agyag összeálló breccsa, homokkő, márga 2, vegyi üledékes: kősó, kálisó, mészkő 3, szerves üledékes: lignit, barna-, fekete szén, mészkő, olaj földgáz Átalakult (metamorf): nagy mélységben, nagy P, T 1, kontakt metamorfózis (homokból homokkő) 2, átkristályosodás (dolomitból márvány, kőszénből antracit)

Pedoszféra Talaj: a felszín természetes eredetű, laza szerkezetű, bonyolult összetételű képződménye, mely a felszíni geoszférák egymásra hatása révén keletkezik és fejlődik. (kőzetburok, vízburok, légkör, élővilág) Legfontosabb tulajdonsága a termőképessége.

A talajképződés tényezői Pedoszféra A talajképződés tényezői - Földtani tényezők: 1, passzív: nyersanyaga a kőzet 2, aktív: kéregmozgások, talajvízszint mozgásai Éghajlati tényezők: T, csapadék, szél Domborzati tényezők: lejtő égtáji helyzete, felszínformák tengerszint feletti magasság Biológiai tényezők:

A talajképződés folyamata Pedoszféra A talajképződés folyamata Aprózódás: Fizikai folyamat. Módosuló kéregterhelés, inszolációs (hőmérsékletingás), fagy okozta, kristályosodási folyamatok, biogén aprózódás Mállás: Vegyi folyamat, kémiai összetétele is megváltozik. Nedvesség, hőmérséklet; oxidáció, hidratáció, hidrolízis, oldódás. Több száz méter mélységig is lehatolhat. Humuszképződés (humifikáció): Elsősorban a növények szerves anyagainak lebomlásából jön létre. Biotikus szakasz: egyszerűbb alkotóelemekre bomlás Abiotikus szakasz: nagy molekulájú humuszanyagok képződnek fulvosav, himatomelánsav, humin savak, humin

Szilárd: szervetlen és szerves eredet Folyékony: talajnedvesség Pedoszféra A talaj összetevői Szilárd: szervetlen és szerves eredet Folyékony: talajnedvesség gravitációs víz ( a talaj hézagaiban elhelyezkedő víz) kapilláris víz higroszkópos víz (kolloid) talajvíz - Légnemű: talajlevegő, O2 CO2

30 cm vastag talaj (európai): Pedoszféra 30 cm vastag talaj (európai): 1 billió baktérium 1 milliárd gomba 100 bogár 80 giliszta 50 pók