A félév programja Dátum Témakör Előadó február 6. Bevezetés – A makroökonómia tudománya Fenyővári Zsolt február 13. A makroökonómia mutatói Czagány László február 20. Nemzeti jövedelem: termelés, elosztás, felhasználás február 27. Gazdasági növekedés március 6. Munkanélküliség és infláció I. március 13. Munkanélküliség és infláció II. március 20. Zárthelyi dolgozat I. március 27. A nyitott gazdaság április 10. Az aggregált kereslet I. Nagy Benedek április 17. Az aggregált kereslet II. április 24. Az aggregált kínálat május 8. A fogyasztás május 15. Zárthelyi dolgozat II.

MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS INFLÁCIÓ I. A MUNKANÉLKÜLISÉG Állásvesztés és állásszerzés Álláskeresés és frikciós munkanélküliség Nominálbér, reálbér, munkakínálati és –keresleti függvény Reálbér-rugalmatlanság és várakozási munkanélküliség A munkanélküliség szerkezete „Bemelegítő” kérdések: Miért probléma a munkanélküliség? Jó-e a magas minimálbér? Mik a munkanélküliség okai? Kiket tekinthetünk munkanélkülinek? Rövid táv (konjuktúra) vs. hosszú táv (természetes munkanélküliség)?

1. Állásvesztés és állásszerzés Kérdés: Mi határozza meg a munkanélküliség természetes rátáját? Definíció:... 4-6% Munkanélküliségi ráta (%) Idő (évek)

+ = Átjárás a munkanélküliek és a foglalkoztatottak között Állásvesztés Foglakoztatottak Munkanélküliek Aktívak + = Állásszerzés

L = E + U s f fU = sE fU = s(L  U) Munkaerőállomány (aktív népesség): L = E + U munkanélküli Munkanélküliségi ráta: foglalkoztatott s Állásvesztési ráta: f Állásszerzési ráta: stabil, akkor fU = sE Ha… fU = s(L  U) Következtetés: …!!!

A munkanélküliség okai a) Álláskeresés  frikciós munkanélküliség b) Reálbér-rugalmatlanság  keresési munkanélküliség

b) Gazdaságpolitika és frikciós munkanélküliség 2. Álláskeresés és frikciós munkanélküliség a) A frikciós munkanélküliség: A megfelelő munkahely megtalálásához szükséges idő miatt kia-lakuló munkanélküliség Sajátos forma: „szektorális munkanélküliség” b) Gazdaságpolitika és frikciós munkanélküliség Munkaügyi központok (f nő) Munkanélküliségi segély (f csökken) + Javuló munkavállalói alkupozíció

munkakínálati és –keresleti függvény* 3. Nominálbér, reálbér, munkakínálati és –keresleti függvény* Nominálbér: a pénzbérek átlaga (W) Reálbér: a nominálbér vásárlóértéke (W/P) A munkakínálati függvény LS reálbér LS „létminimum” aktív munkakínálat *előadás alapján

De (az egyszerűség okán)… W/P W/P LS vagy LS LS LS

Cél: profitmaximalizálás! Ok: a csökkenő hozadék törvénye A munkakeresleti függvény Cél: profitmaximalizálás! Mikroökonómia: MFCL = MRPL PL = MPL·PX I/O kompetitív: Makroökonómia: W/P LD Ok: a csökkenő hozadék törvénye L

4. Reálbér-rugalmatlanság és várakozási munkanélküliség Másik fontos ok: reálbér-rugalmatlanság Következmény: várakozási munkanélküliség munkanélküliség kínálat Reálbér A rugalmatlanság magyarázatai: Minimálbérek Szakszervezetek Hatékony bérek merev reálbér kereslet Munkaerő

5. A munkanélküliség szerkezete 1. A munkanélküliség hossza Ha rövid (1-2 hónap): frikciós Ha hosszú (12 hónap vagy több): várakozási 2. A munkanélküliségi ráta eltérései a demográfiai csoportok között Kor (év) Fehér férfi Fehér nő Fekete férfi Fekete nő 16-19 16,3 13,8 37,6 32,6 20- 4,8 4,6 10,3 9,8

3. A munkanélküliség növekedése „baby boom” generáció növekvő női munkavállalás kétkeresős családmodell szektoráli változások 4. A munkaerő-állományba ki- és belépők pályakezdő fiatalok kivonuló állástalanok állományon kívüli „munkanélküliek” reményvesztett munkanélküliek

5. A növekvő európai munkanélküliség 1970-80: átlagosan 4,1% „euroszklerózis” 1984-94: átlagosan 9,8% Vélhető okok: bőkezű állam képzett-képzetlen közötti béreltolódások