SZAMOJÉDOK Uralisztika

CSALÁDFA uráli (finnugor) szamojéd északi-szamojéd szölkup kamassz mator nyenyec enyec nganaszan

elnevezések nyenyec jurák enyec jenyiszeji sz. nganaszan (nyá) tavgi szelkup osztják-szamojéd > nemzetségnevek

enyec, nyenyec, nganaszan: ‘ember’ nyá ‘társ(hoz tartozó)’ szölkup: sö ‘föld’/šöt ‘erdő’ + -l kup, kum ‘ember’

LAKÓHELY FÖLDRAJZILAG Oroszország északi tundraövezete: a Nagy és a Kis Tundra a Pecsora mellékén, a tyimani és a kanyini tundra, Novaja Zemlja déli része; Nyugat-Szibériában a Jamal- és a Gidan-félsziget.

LAKÓHELY KÖZIGAZGATÁSILAG Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet - főváros: Szalehard Nyenyec Autonóm Körzet - főváros: Narjan-Mar Tajmiri Dolgan-Nyenyec Autonóm Körzet - főváros: Dugyinka

Szamojéd nyelvek kutatása Castrén, Mathias Alexander (1813-1852) Lehtisalo, Toivo Vilho Terescsenko, Natalja Mitrofanovna Helimski, Eugen Janhunen, Juha; Salminen, Tapani Hajdú Péter, Mikola Tibor, Wagner-Nagy Beáta

Szociolingvisztikai jellemzők nyelvek, nyelvjárások lélekszám beszélők száma, aránya tendenciák nyelvi jogok oktatás média

NYELVJÁRÁSOK SZÖLKUP NGANASZAN ENYEC (nyelvek?) NYENYEC (nyelvek?) északi középső déli ket NGANASZAN bediaj (4 nemzetség) avam (8 nemzetség) ENYEC (nyelvek?) erdei tundrai NYENYEC (nyelvek?)

LÉLEKSZÁM 1989 2002 nyenyec 34 190 41 454 enyec 198 327 1989 2002 nyenyec 34 190 41 454 enyec 198 327 nganaszan 1 262 839 szelkup 3 564 4 367

BESZÉLŐK SZÁMA nyenyec 31 311 enyec 119 nganaszan 505 szelkup 1 641

1930-as évek: latin betűs ortográfia (tundrai nyenyec, szölkup) Cirill ortográfia Tömegkommunikáció: újság, rádió, tévé Oktatás Alsó osztály, heti 1-3 óra Nyelvhasználat Hivatalos: nem Alkalmanként helyi adminisztráció (nyenyec)

A nganaszan tipológiai jellemzői nyelvtípus fonológia morfológia szintaxis szókincs

nyelvtípus agglutináló szuffixumok nominatív de: névutókban gazdag analitikus szerkezetek Ng kuəďümu-m i-śüəm ‘Férfi voltam.’ Tnye xasawa-damś ‘Férfi voltam.’

hangtan készlet korrelációk fokváltakozás magánhangzó-harmónia szótagszerkezet

készlet Mássalhangzók: 18 labiális [p] b m dentális t [d] s [δ] n l r palatális ť ď [č] ś j ń ľ veláris k g h ŋ glottális " - kvázi-nazális: nincs fonetikai megvalósulása

Korrelációk A teljes mássalhangzó-rendszernek van egy szimmetrikus magja, mely a zár-, nazális és réshangok korrelációjában nyilvánul meg: általában a zárhangoknak megvan a homorgán nazális, valamint réshang párja (kivéve a gégezárhangot): [p]/b~m, t/[d]~n~s, ť/ď~ń~ś, k/g~ŋ~h. 1) zöngés–zöngétlen korreláció: csak a zárhangokra jellemző, és ott sem vonul végig a teljes fonémaosztályon: [p]~b, t~[d], ť~ď, k~g. 2) lágysági (palatális) korreláció: a dentális hangoknak szinte kivétel nélkül megvan a lágy párja (az r-t kivéve): t~ť, [d]~ď, s~ś, n~ń, l~ľ.

Hosszúsági oppozíció csak a magánhangzókra jellemző. Magánhangzók: 8 + 2 diftongus 3 nyelvállás, 3 képzési hely i ü Ï u e ə o ia a ua Hosszúsági oppozíció csak a magánhangzókra jellemző.

Fokváltakozás (nganaszan) ritmikai fokváltakozás mənu+ RƏKU > mənurəku nÏ + RƏKU > nÏ-rəgi szillabikus fokváltakozás bahi + " > babi" nunnáció munu-NTU-m ‘mondom’ …kiegészítő szabályok…

magánhangzó-harmónia tő-szabályozta típusú (a tő harmonikus értékétől függ a toldalékok értéke) A nganaszan magánhangzó-harmónia valóban elvesztette szinkron motivációját, tehát valóban nincsenek harmonikus tövek, azonban a toldalék-alternációkban még mindig megfigyelhetők bizonyos szabályszerűségek. A toldalékalternánsokat sorra véve a magánhangzók két, illetve három jegyben is harmonizálnak: elölség és kerekség, ritkábban nyílásfok szempontjából, azonban a tő fonológiai alakjából csak az elölségi harmónia következik, a kerekségi és nyílásfok szerinti harmónia lexikalizálódott fonológiai tulajdonság. hon-: honsÏə­δÏ ‘birtokolta’ (Ï-osztály); hon-: honsuə­δu ‘fonta’ (U-osztály).

szabad morfémák szerkezete szótagszerkezet szótagtípusok V VC CV (leggyakoribb) CVV CVN CVC CVVC szabad morfémák szerkezete 1,6% V-kezdetű 98,4% C-kezdetű leggyakoribb: kétszótagú tő

morfológia Toldaléktípusok, toldalékok sorrendje Névszói kategóriák (szám, eset, személy) Névszók predikatív ragozása Igei kategóriák (személy, TAM) melléknevek egyeztetés

Toldalékok: típusok, sorrend NÉVSZÓ tő-képző-szám-eset-személyrag IGE tő-képző-TAM-személyrag

Névszói kategóriák eset: szám: Sg, Du, Pl grammatikai: Nom, Akk (*-m), Gen (*-n) határozói: lativus, lokativus, elativus, prolativus szám: Sg, Du, Pl személy: birtokos személyragozás birtok és birtokos számának megkülönböztetése

1 birtok 2 birtok több birtok Sg1 kətumə kətugəjńə kəδańə Sg2 kəturə kətugəjčə kəδačə Sg3 kətuδu kətugəjčü kəδačü Du1 kətumi kətugəjńi kəδańi Du2 kəturi kətugəjči kəδaťi Du3 kətuδi kətugəjči kəδaťi Pl1 kətumu" kətugəjńü" kəδańü" Pl2 kəturu" kətugəjčü" kəδačü" Pl3 kətuδuŋ kətugəjčüŋ kəδačüŋ

Névszók predikatív ragozása Ng mənə ńaagəə-m ‘Jó vagyok.’ mənə ńaagəə-m i-śüə-m ‘Jó voltam.’ TNye xasawa-dm" ‘Férfi vagyok.’ xasawa-damś ‘Férfi voltam.’

Igei kategóriák TAM apektus és akcióminőség dominanciája igeidő: jelen, múlt régmúlt, jövő, stb. aoristos: neutrális idő igemód: 10-14

Igemód: 11 Abessiv mód: olyan eseményre lehet utalni, amely nem ment végbe. D'esÏnə kümaarəku kuńiagəľičə kačəməδuma"am. apa-GenPxSg1 kés-Nsim sehol lát-Mab-Sg1-subj ‘Az apáméhoz hasonló kést még nem láttam.’ Auditiv: a hallás útján megismert cselekvés fejezhető ki. SÏlÏčəküə tujmunučü. valaki jön-Maud-Kimp-Sg3 ‘Hallatszik, hogy valaki jön.’

IGERAGOZÁS alanyi ‘megöl’ Sg1 tárgyas: 1 tárgy koδa"a-mə 2 tárgy koδa"a-kəińə 3 több tárgy koδa"i-ńə reflexív

TIPIKUS MELLÉKNÉVI FOGALOM melléknevek TIPIKUS MELLÉKNÉVI FOGALOM ↓ A vagy V vagy N? A/N De: állapotigék (pl. irigy, féltékeny) TNye: fekete, piros IGE fehér, zöld NÉVSZÓ

fokozás (nganaszan) ~ moderatív képzés katəgəə ’világos’ kaδə-"ľikü ’egy kicsit világosabb’ katəgə-ďir ’valamivel világosabb’ kaδu-ďə ’világosabb’ katəgə-jkia ’elég világos’

szintaxis SZÓREND SOV Mənə ńüəmə ďembitəndim. ‘Felöltöztetem a gyerekemet.’

SOV főnév-névutó Moskoba ďa jelző-főnév sÏrajkuə ŋarka továbbá: igeneves szerkezet-főnév, ige-segédige

De: N-A SORREND igeneves szerkezet Matə kaďanu mərsÏ tantəgəə kuəďümu ŋomtütü. sátor-Lat mellettPos váll széles férfi ül-Kimp-Sg3-subj ‘A sátor mellett egy szélesvállú ember ül.’ igeneves szerkezet Taatə ńaagəi" ihü", ńiśÏδəŋ ďükü" ďaŋurtini koδu ďermənÏ. rén-GenPxSg3 jól van-VAcond, nem-Fut-Sg2-subj eltéved-Vcong tundra-PlLok vihar-Gen közép-Prol ‘Ha jó a réned, nem tévedsz el a viharban a tundrán.’

areális kapcsolatok egymással északi-szamojéd déli-szamojéd vö. északi-szamojéd areális-genetikai egység északi-szamojéd nganaszan, enyec: evenki enyec: ket nyenyec: obi-ugor déli-szamojéd szajániak: török, mongol és tunguz népekkel évszázadokig etnikai és ökológiai egyensúly szölkup: török; hanti, ket mandzsu-tunguz orosz asszimiláció.

PROTO-SZAMOJÉD Készlet: 13 mássalhangzó 4 nazális (m, n, ŋ, ń), 5 obstruens (p, t, c, k, s) 10 teljes + 1 redukált (ə) magánhanzó jól rekonstruálható szám- és esetrendszer (3 + 4) jól rekonstruálható birtokos személyragozás jól rekonstruálható az igeragozás igeidő, igemódok, aoristos legkevesebbet: szintaxis szókészlet: Janhunen, Juha 1977: Samojedischer Wortschatz