Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 2. előadás 1 DátumTémakör szeptember 11.Bevezetés – a kurzus programjának és követelményeinek ismertetése szeptember18.Elmélettörténeti áttekintés. Egy kuriózum: az állatok viselkedésének gazdaságtana (Kísérleti közgazdaságtan) szeptember25.A korlátozott fogyasztói racionalitás és a versenyszabályozás október 2.A vállalat természete – a tranzakciós költségek elmélete október 9.Politikai cselekvés a demokráciában – tökéletes versus korlátozott informáltság I. október 16.Politikai cselekvés a demokráciában – tökéletes versus korlátozott informáltság II. november 6.A tulajdonjogok közgazdaságtana I. november 13.A tulajdonjogok közgazdaságtana II. november 20.A tulajdonjogok közgazdaságtana III. november 27.Az erőszak gazdaságtana I. december 4.Az erőszak gazdaságtana II. december 11.Zárthelyi (vizsga-)dolgozat
Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 2. előadás Az amerikai képviselőház szerdán arányban megszavazta azt a "sajtburger-törvényként" elhíresült javaslatot, amely megtiltaná, hogy elhízás miatt pereljenek be élelmiszer-ipari cégeket, étteremláncokat. A BBC News összeállítása szerint a javaslatot azért dolgozták ki, mivel 2002 óta többen is pert indítottak különböző gyorsétteremláncok ellen az elhízásuk és cukorbetegségük kialakulása miatt. Az indítvány támogatói szerint mindenki egyéni felelőssége eldönteni, hol és mennyit eszik, míg a törvényjavaslat - főként demokrata - kritizálói azzal érveltek, hogy az élelmiszer-ipari cégek ezután még kevesebb figyelmet fognak fordítani a fogyasztók egészségére. | A McDonald's végül bocsánatot kért a sültkrumpli-ügy miatt A McDonald's gyorsétterem-láncnak meggyűlt a baja a vegetáriánusokkal, valamint néhány hindu hívővel. A kizárólag növényi eredetű táplálékon élő vásárlók azután kezdték el tiltakozó akciójukat, miután kiderült, a gyorsétterem marhahús ízesítést is felhasznál a sültkrumpli elkészítése során. A társaság honlapján kért elnézést azoktól, akiket esetleg megtévesztett.
Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 2. előadás 3 A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont által forgalmazott "Jogobella" elnevezésű gyümölcsjoghurtokban lévő gyümölcsnek extra frissességet, más joghurtoktól eltérő bekerülési módot tulajdonító, a év májusában több televíziós csatornán sugárzott televíziós reklám alkalmas volt a fogyasztók megtévesztésére. A Versenytanács kötelezi az eljárás alá vontat Ft (Egymillió forint) bírság megfizetésére, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal számú bírságbevételi számla javára köteles megfizetni. INDOKLÁS A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indított a Zott Hungária Kft. ellen, mert felmerült, hogy az eljárás alá vont által forgalmazott "Jogobella" gyümölcsjoghurt májusában több televíziós csatornán sugárzott reklámfilmje megsértette a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) rendelkezéseit.
Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 2. előadás 4 Az eljárás alá vont vizsgált magatartása 1. A vizsgálat tárgyává tett reklámfilm május 5-től 125 alkalommal került sugárzásra több kereskedelmi televíziós csatornán. Az eljárás alá vont nyilatkozata szerint a "Strawbery dream" (Eprek + Te mi szeretnél lenni - 30``) szpot eredeti formájában május 25-én került utoljára sugárzásra júniusától a reklámfilm módosított, a jelen versenyfelügyeleti eljárásban nem vizsgált változata került adásba. 2. A három részből álló reklámfilm első részében eprek beszélgetnek egymással: - Te mi szeretnél lenni, ha nagy leszel? - Gyümölcs a "Jogobellában", mert akkor még frissen a fenséges Zott joghurtba kerülök. A képi megjelenítésben a kérdésre válaszoló eper beleesik a joghurtba. A szárról egyenesen a joghurtba kerülő gyümölcs a joghurtba esés közben veszíti el szára utolsó darabkáját. A harmadik részben (a második részben egy, a "Jogobella" fenséges és frissítő ízét hangsúlyozó dal hangzik el) egy Zott joghurtot kanalazó férfi a következőt mondja: Ezt az Ön joghurtja nem tudja!
Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 2. előadás 5 1. Közgazdasági alapelvek a) egyéni versus közösségi érdek b) költség-haszon mérlegelés c) önérdek és racionalitás Adam Smith: A „láthatatlan kéz”… de: Az egyéni érdek aggregátuma nem feltétlenül egyenlő a köz érdekével! Hagyományos megközelítés: egy döntés akkor hatékony, ha hozam > költség de: Létezhetnek a mérlegelésnek egyéb szempontjai is, pl. méltányosság… Önérdek: az „enyém” számomra jobb, mint a „tiéd”… Racionalitás: a több jobb, mint a kevesebb; az olcsóbb jobb, mint a drágább…
Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 2. előadás 6 „Tőlünk, fogyasztóktól nem várható, hogy bűvészkedni tudjunk a számokkal vagy a grafikonokkal.” Samuelson-Nordhaus: „A legtöbb döntésünket akár ösztönösen vagy egyszerűen szokásból is meghozhatjuk.” Néhány dilemma: a) Korlátozott racionalitás Hiányzó erkölcsi intézmények (bizalom) Aszimmetrikus informáltság („Óvakodj a kisbetűtől!”) b) Pszichológiai meghatározottság „…hogy a viselkedést valami más határozza meg, mint az ésszerűség” Garai László:
Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 2. előadás 7 Két lehetőség: 1. Elvetjük a neoklasszikus modell feltételrendszerét, mechaniz- musait és következtetéseit: tisztán pszichológia! 2. A rendszer endogén változói között jelenítjük meg a maguknak méltán helyet követelő pszichológia attribútumokat is. Tom Sawyer effektus altruizmus, irigység, fanatizmus „valahová tartozás biztonsága” „a tévedés ésszerűsége” „nemcsak azt kell megkövetelnünk, hogy a vélekedések a rendelkezésre álló bizonyítékok tekintetében racionálisak legyenek, hanem azt is, hogy az összegyűjtött bizonyítékok mennyisége valamilyen értelemben optimális legyen.” (Jon Elster) Tökéletesedő informáltság: VILÁGHÁLÓ!
Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 2. előadás 8 A versenyt korlátozó magatartások: 1.A tisztességtelen verseny tilalma 2.A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma 3.A gazdasági versenyt korlátozó megállapodások tilalma 4.A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma 5.A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése Az ügy típusa Össz. Erőfölénnyel való visszaélés Versenyt korlátozó megállapodás Összefonódás Fogyasztók döntéseinek tisztességtelen befolyásolása Összes
Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 2. előadás 9 A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának témái: 1.A fogyasztó megtévesztése, ezen belül… Az áru árára, lényeges tulajdonságára vonatkozó megtévesztő magatartás Az árura vonatkozó hátrányos információk elhallgatása Az áru értékesítésével összefüggő megtévesztő magatartás Különösen előnyös vásárlás hamis látszatának keltése 2.A fogyasztó választási szabadságának korlátozása
Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 2. előadás Egy lehetséges interdiszciplináris megközelítés „Kilátáselmélet és versenyszabályozás” [Daniel Kahneman (2002. évi Nobel-díj) – Amos Tversky] Hámori B. 2003: Kisérletek és kilátások. Daniel Kahneman. Közgazdasági Szemle, 5, 9, o. Tudományterület: kísérleti pszichológia CÉL: a racionálistól eltérő magatartásminták létezésének igazolása A sajátos attitüdök…
Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 2. előadás 11 A racionálistól eltérő magatartási minták és a versenyjog sérelme A racionálistól eltérő magatartási minták típusai Az egyes magatartási típusok versenyjogi vonatkozásai A szerencsejátékos tévedéseesélyek misztifikálása, nagy nyeremények kilátásba helyezése Csomagolási vagy keretezési hatás (framing effect) reklám információtartalma, előadás- módja, általában a MARKETING; Bizonyossági hatás (certainty effect) kapcsolódó vagy önmagukban kínált nyerési lehetőségek, játékok Felidézési előítélet (availability bias) reklám elhelyezése a műsoridőben, „durva” elemek alkalmazása
Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 2. előadás 12 A racionálistól eltérő magatartási minták típusai Az egyes magatartási típusok versenyjogi vonatkozásai A birtokolt javak iránti elkötelezettség (endowment effect) márkahűséggel kapcsolatos manipuláció, Diderot-effektus kihasználása Reprezentativitási előítélet (representativeness bias) nem reális magatartásminták közvetítése, közeli élményekre alapozó befolyásolás Összekapcsolási téveszme (conjunction fallacy) márkák utánzása, elismert minőségű termékhez való indokolatlan kapcsolódás Beakaszkodás és igazodás (anchoring and adjustment) váratlan, meghökkentő, a tudatalattira ható marketingpszichológiai eszközök alkalmazása