PÁRTOK, PÁRTRENDSZEREK Párt eredete= pars (rész)- a társadalomban elkülönült csoport Nálunk „pártoskodás” = negatív Ma: a politikai rendszer intézményes összetevőihez tartozik Politikai párt= társadalmi szervezet, mely az egyesülési és gyülekezési jog alapján szerveződhet

PÁRTOK, PÁRTRENDSZEREK A politikai párt az a szervezet, amely megjeleníti a társadalmi érdektagoltságot és ezeket az érdekeket a hatalmi döntések tárgyává teszi Cél: a hatalom és ezzel az állami intézmények feletti irányítás

Pártok Pártok típusai R. Michels protopártok – előpártok,elitpártok (nincs pártszervezet, nincs ideológia) szervezett pártok (nincs ideológiájuk, de programjuk igen) tömegpártok (XX. sz.)

: Max Weber 1. szakasz: honorácior pártok (összekötő kapocs a patronázs- a kölcsönös ellenszolgáltatás) 2. szakasz: elvpártok (nézetazonosság alapján)

Tömegpártok megjelenési formái világnézeti párt osztálypárt (munkásmozgalomból indul ki) érdekpárt (érdek alapján alakul) regionális (helyi szerveződések, pl. városvédők; a város önkormányzatába bejuthatnak) néppárt (több, mint tömegpárt; mindenkit meg akar szólítani; van egy karizmatikus vezetője) Európában a nagy pártok néppártok totalitáriusok (demokráciába nem illeszthetők)

A pártok általános vonásai (9 jellemző) 1. szerveződés hol nem lehet? – állami intézményekben, munkahelyeken ki nem lehet? – bíró, ügyész, rendőr ügyvédeknél nincs kikötés működési terület: Parlament, helyi önkormányzatok

2. nincsenek közhatalmi jogosítványaik politikai szankciókat nem alkalmazhatnak 3. önkéntesen szerveződnek a belépés kritériuma: értsen egyet az irányvonallal, az eszmékkel

4. tevékenység/működés szabályozása tiltó rendszer: a párt nem alapíthat céget, pénzt nem mozgathat, titkos adományokat nem fogadhat el /bár nem vallják be, de működik a titkos adományozás (pl. Fidesz-, illetve MSZP-közeli cégek); vannak olyan cégek, akik több, vagy minden pártot támogatnak/

5. minden pártnak van programja, ideológiája, értékrendje 6. jelöltek kiválasztása, kiképzése 7. pártstruktúra

Pártstruktúra élén a vezető áll – elnök alatta: alelnökség, kongresszus, konferencia, országos nagygyűlés (ez választja meg az összes képviselőt, fogadja el a programokat; a helyi szervezetek delegáltjai alkotják) ha a pártnak erős vezetése van, akkor csak kis szerepet játszik (ld. Fidesz)

apparátus – fizetett, országos és helyi tanácsadók (nem muszáj belépniük a pártba) tagok pártfrakció (függetlenedhet a párttól, a párt akaratát közvetíti a parlamentben) 8. stabilitás (pl. a Centrum párt túl gyenge volt → feloszlott) 9. cél: a hatalom

A pártok funkciói harc a hatalomért (harc a választókért → választási csalás, az alsóbb néprétegek manipulálása) mobilizáció, toborzás (kit kell? – szimpatizánsokat, szakértőket, hivatásos politikusokat) érdekek artikulációja, integrációja (az érdekeket fel kell tárni, összegyűjteni és integrálni → ebből lesz a pártprogram

közvetítő (az alrendszerek felé kell közvetíteni, oda-vissza csatolás) döntés (törvényjavaslat-készítés → vitázás → döntés) kormányzati ellenzéki választó (jelölteket keresek, állítok, készítek fel)

közvéleményt befolyásoló (médiával való viszony → SZDSZ, MSZP, Fidesz) szocializációs (a pártok hatnak a kultúrára) nemzetközi

pártrendszer = politikai pártok összessége Pártrendszerek pártrendszer = politikai pártok összessége M. Duverger erős párt (erős parlamenti képviselet, lehetősége van hatalomhoz jutni) közepes párt (van parlamenti lehetősége, de csak koalícióban tud hatalmat szerezni) gyenge párt (éppen bekerül a Parlamentbe, már ha egyáltalán bekerül)

A pártrendszert meghatározó tényezők kultúra, tradíciók társadalmi struktúra politikai tagoltság (pártosodási hajlam) hatalmi szerkezet (két- vagy többpólusú) állam-/uralmi forma (monarchia vagy köztársaság; Magyarország: parlamenti, egykamarás) egységállam/szövetségi állam (Németországban pl. van tartományi parlament)

Pártrendszerek típusai M. Duverger Kétpártrendszer Többpártrendszer (3-6) sokpártrendszer szervezettség szerint: lazán (liberális) közepesen (szocialista, konzervatív) erősen (radikális)

koncentráltság alapján: merev kétpártrendszer (pl. Anglia) rugalmas kétpártrendszer (pl. USA) többpártrendszer (áltöbbpárt, vagy valódi) polarizáltság alapján – Sartori: versengő nem versengő (totális-, autoriter-, pragmatikus egypárt)

Versengő: kétpártrendszer predomináns többpártrendszer (több párt van, de huzamosabb ideig vannak hatalmon) mérsékelt többpártrendszer (több párt, de két pólus) polarizált többpártrendszer

Választási rendszer szerint: Duverger „angol” egyfordulós egyéni („orhossz”) = 2 párt küszöb nélküli egyfordulós egyéni, vagy listás (sok párt is bekerülhet) kétfordulós listás, egyéni küszöbös (négy vagy öt párt → mérsékelt többpártrendszer