A falu közössége Közös munkaalkalmak
Közösségi munkaalkalmak Kalákamunka: kisebb-nagyobb közösségek, szomszédok, rokonok KÖZÖSEN VÉGZETT MUNKÁJA. Nem fizetségért, hanem a viszontsegítés – kölcsönösség – alapján.
Kalákamunkák Több munkaerőt igénylő feladatok, pl.: házépítés, szüret… Rövid idő alatt elvégzendő munkák, pl.: disznóölés… Aprólékos, hosszú időt igénylő munkák, pl.: kukoricafosztás, tollfosztás, fonó…
Szüret Szőlőművelés: sok munkát és türelmet igénylő munka (nyitás, metszés, többszöri kapálás, kötözés, a szőlő őrzése…) Szüret: szeptember végétől Nők szedték, férfiak hordták. Délben ebéd, este szüreti bál felvonulással.
Disznóölés András nap után (nov. 30.) Munkamegosztás: más vágta le, nők: reggeli, bélmosás, hurkatöltés, zsírsütés… gazda: kínálás, segítés férfiak: feldolgozás Este disznótor: a megölt állat „emlékére” zene, tánc mindenkinek kóstoló maskarások
Maskarások a disznótoron
Kukoricafosztás Csuhé eltávolítása a csőről. Nők fosztottak, férfiak összefonták a csövek egy részét.
Vendéglátás: főtt kukorica, alma, dió, sütemény, bor, pálinka. Munka mellett szórakozás: ének, zene, mese, tréfa, tánc hajnalig. Ismerkedési, udvarlási alkalom.
Fonó női társasmunka, mindenki a saját fonalát fonta, külön fonók életkor szerint (kislányok, nagylányok, asszonyok) a munka mellett a szórakozás, játék, udvarlás fő színtere télen a fonó
Tollfosztás Kacsák, libák tollát párna, dunyha töltésére használták. Őszi betakarítástól farsangig tartott. Tréfa, dalolás, játék egészítette ki a munkát. Csak nők végezték. A fölösleges tollat házalók vásárolták fel (cigányok, zsidók)