Fény törés film

Fényhullámok törése és visszaverődése (Magyarázat a Huygens-elv segítségével) Hullámtörés a Huygens-elv alapján Christian Huygens holland fizikus és csillagász (1629–1695) dolgozta ki az optikai rendszerek elemzésének hasznos módszerét. A hullámfront minden pontja elemi gömbhullámok kiindulópontja. Az elemi hullámok a fény sebességével terjednek. Egy későbbi „t” időpontban a hullámfront új helyzetét az elemi hullámok burkolója adja meg. A Huygens-Fresnel-elv A hullámfront minden pontja elemi gömbhullámok kiindulópontja. Az elemi hullámok a fény sebességével terjednek. Egy későbbi „t” időpontban a hullámfront új helyzetét az elemi hullámok interferenciájának burkolója adja meg. (Megjegyzés: A hátrafele terjedő elemi hullámok az interferencia miatt kioltódnak.) http://hu.wikipedia.org/wiki/Optika#A_Huygens-elv

Snellius-Descartes- törvény x α x β Snellius-Descartes- törvény

Animáció Teljes visszaverődés: sin 90o= 1 , sin 0o=0 Teljes visszaverődés, ha sűrűbb közegből megy a ritkábba !

Példa: 2 m magasról nézünk a tóban lévő halra, és a vízfelszínén 1,5 m-re látjuk Szigonnyal eltudjuk-e ejteni ? A csikóhal 1m-mélyen van mennyivel kell „eléje” célozni ? Ha víz törésmutatója 1,33 levegőre nézve.

2 m magasról nézünk a tóban lévő halra, és a vízfelszínén 1,5 m-re látjuk A csikóhal 1m-mélyen van mennyivel kell „eléje” célozni ? Ha víz törésmutatója 1,33 levegőre nézve. 1,5m 2m y= ? y=0.505 m 1m x x+y= ? 0.75m X=0,245m=24,5cm y x

Törésmutató-cukortartalom táblázat 20 oC-on   Törésmutató (n) 20 oC-on  Szacharóz- tartalom %  Törésmutató  (n) 20 oC-on  1,3330  0,009  1,3380  3,463  1,3331  0,078  1,3381  3,532  1,3332  0,149  1,3382  3,600  1,3333  0,218  1,3383  3,668  1,3334  0,288  1,3384  3,736  1,3335  0,358  1,3385  3,804  1,3336  0,428  1,3386  3,872  1,3337  0,498  1,3387  3,940  1,3338  0,567  1,3388  4,008  1,3339  0,637  1,3389  4,076  1,3340  0,707  1,3390  4,144  1,3341  0,776  1,3391  4,212  1,3342  0,846  1,3392  4,279  1,3343  0,915  1,3393  4,347  1,3344  0,985  1,3394  4,415  1,3345  1,054  1,3395  4,483 

Ha a törési szög nagyobb mint a beesési szög, így elérhetünk olyan beesési szöget, hogy a törési szög éppen 90°lesz. Ha tovább növeljük a beesési szöget, a fénysugár nem törik meg, hanem visszaverődik! Ezt teljes visszaverődésnek nevezzük. Példa: egy búvár a tó közepéről,lentről látja-e a parton álló embert ? Legyen 2m mélyen és a víz törésmutatója pedig 1,33 Mekkora sugarú körben lát ki ? Mekkora szögben a víz felszínétől mérve?

Megjegyzés: a fénysebesség kismértékben függ a fény szinétől )ld Megjegyzés: a fénysebesség kismértékben függ a fény szinétől )ld. Majd hullámoptika

Filmek: Prizmák száloptika http://www.mindentudas.hu/magazin2/20050606kvantum.html

. Planparalel lemez: A planparalel lemez a fénysugarat csak eltolja, ugyanis kettős törés után a beeső sugár irányával párhuzamosan halad tovább a fénysugár.

Prizmák = szöget bezáró síklapokkal határolt fénytörő közegek Az optikai eszközökben alkalmazott ún. képfordító prizmáknál (ld. balra) a fénysugár merőlegesen éri a prizma felületét (így törés nélkül halad tovább benne), majd teljes visszaverődések után – szintén merőlegesen – kilép a prizmából.

általánosabb esetben a fény kétszeri megtöréssel halad át a prizmán.

Plánparalel üveglemezre 45°-os beesési szög alatt fénysugár esik. Az üveg törésmutatója 1,5. Milyen vastag az üveg, ha a fénysugár az áthaladás következtében 2 cm-rel tolódik el? 6,077cm Prizma egyik oldallapjára merőlegesen monokromatikus fénysugár esik. A másik lapon kilépő sugár a másik lappal 25°-os szöget zár be. A prizma anyagának törésmutatója 1,7. Mekkora a prizma törő szöge? 32°