A hajózás története

A hajózás kezdetei: a bödönhajó A hajózás története az ősidőkbe nyúlik vissza, a hajó feltalálását nem lehet egyetlen kultúrához kötni. A történelem előtti ember mindig abból az anyagból készítette vízi járművét, amelyet a természet a rendelkezésére bocsátott: nádból, kifeszített bőrből, stb., de az ideális nyersanyag a fa. A fa számos módon felhasználható vízi járműként. A farönk kézzel, csáklyával vagy evezővel kielégítően irányítható a vízen. Több rönk összekötésével kialakult a tutaj. A kosárra emlékeztető asszír guffákat ágakból fonták. Az indiánok a nyírfa kérgéből építettek kéregcsónakot, kenut. A hajó igazi ősének az egyetlen fatörzsből kivájt bödönhajót tekinthetjük. Mindez évezredek hosszú sora alatt - feltehetőleg i.e. 15 000 és 4000 között - ment végbe.

A hajózás eszközei az ókorban: az ősi kínai dzsunkák Az első tengeri vitorlások több mint hatezer éve a Csendes- és az Indiai-óceán vizein jelentek meg. Az ókor kezdetén e térség hajói az európainál még jóval magasabb színvonalat képviseltek (például kínai dzsunkák), fejlődésük azonban megrekedt. A dzsunkák kétárbocos, jellegzetes vitorlákkal felszerelt, öblös, jó tengerbíró képességekkel rendelkező kínai hajók. Jellemzően a dél-kínai kikötőkből vitorláztak az indonéz szigetvilágig, Hátsó-, majd Elő-Indiáig, kihasználva a Dél-kínai- tengeren, illetve az Indiai-óceánon fúvó monszunszeleket. Elérték Észak-Amerika nyugati részét is, erre utalnak az ősi amerikai sírokból előkerült ókori kínai pénzek. Ám később, a középkorban, megfelelő uralkodói akarat híján, nem indultak útnak a kelet-ázsiai ország tengerészei, hogy felfedezzék a láthatáron túl elterülő földeket, szigeteket. Helyettük a nyugat- és dél-európai országok hajósai írták meg a nagy földrajzi felfedezések történetét... XIX. Sz.

A hajózás eszközei az ókorban: vitorlások a Földközi tengeren A térségben Krétán jelentek meg az első gerincre, bordára épített, sűrű sorokban elhelyezett evezőkkel hajtott hajók. Gerincük döfőorrban végződött. E típuson i. e. 2000 körül jelent meg a vitorlahasználat. I.e. 1700-1600 között a krétai tengerészek uralták a Földközi-tenger keleti medencéjét. Az i.e. 1400 körül helyükbe lépő akhájok hajói is a krétaiak tapasztalatai alapján készültek. Az i.e. 1200 körül a Fekete-tenger felé vezető útvonalat elzáró Trója ellen vonuló flottájuk 'gyors röptű', 'nagy öblű' (Homérosz) hajókból állott. A trójai háború utáni évszázadokban bontakozott ki a görögök tengeri expanziója. Az i.e. 228-ban az illír kalózok felett aratott újabb győzelem révén Róma kezébe került új hajótípus, a liburna gyorsaság és manőverezőképesség tekintetében minden eddigit túlszárnyalt. Róma az i.e. 1. század második felére korlátlan úr volt a Földközi-tengeren. Római Kereskedelmi hajó i.e. 100 körüli ábrázolása Odüsszeusz hajója egy i.e. 5. századi vázaképen

A nagy földrajzi felfedezések kora: a karavella

Vitorláshajó-típusok: clipper

Vitorláshajó-típusok: fregatt

Gőzgépek a hajózásban 1807. augusztusában, a Hudson folyón „Clermont” nevű lapátkerekes gőzösével megtette első hosszabb útját az amerikai feltaláló, Robert Fulton. A New York és Albany közti szakaszt 22 óra alatt hajózta végig, több mit 4 csomós sebességgel. A gőzöst a rákövetkező évben, már tömegközlekedésre is használták. A XVIII. században kibontakozó ipari forradalom hatására a közlekedés más ágai is lendületes fejlődésnek indultak. A fejlődés alapjául James Watt gőzgépe szolgált. A Fulton-féle gőzhajó megbízhatóbbá és gyorsabbá tette a szállítást. Hamar felismerték harcászati előnyeit is, így sajnos katonai bevetésére sem kellett sokáig várni. Gazdag és vállalkozó kedvű befektetők segítségével Robert Fulton amerikai feltaláló Charles Brown New York-i hajógyárában építette meg a 40 méter hosszú, 5 és fél méter széles, lapátkerekes hajóját, a „Clermont”-ot. A hajót egy Watt-féle gőzgép működtette.

Gőzgépek a hajózásban: Oszcilláló hajó-ikergőzgép Az ikergőzgép két egyenlő gőzgépnek közös forgattyúra kapcsolt egyesítése folytán keletkezik és mivel forgattyúik egymáshoz képest 90° alatt állnak, egyik a másikat a holtponton átsegíti és a hajtóerők változásai olyan elosztásban vannak, hogy a gép lendítőkerék nélkül is elég egyenletesen bír forogni, bármilyen forgattyúállásból elindul és jobbra-balra egyaránt forgatható, és vezérműve erre elállítható keretben mozog.

Gőzgépek a hajózásban: a hajók meghajása lapátkerékkel A lapátkerekes hajtás tipikus erőgépe az oszcilláló hajó-ikergőzgép A felső ábrákon egy iker gőzgép modellje és egy hajómodell középrésze látható. Az alsó képen a magyar Széchenyi elektromos hajtású lapátkerekes folyami vontatóhajó látható

Lapátkerekes gőzhajó: a BUDAPEST gőzhajó Épült 1912-ben DDSG Duna Gőzhajózási Társaság, Wien, AT. 1972-ig a DDSG-nél maradt Korneuburgban. Végül Pireus-ba (Görögország) került, állóhajónak.

Lapátkerekes gőzhajó: az ÁRPÁD gőzhajó modellje a Közlekedési Múzeumban Épült 1836-ban DDSG Duna Gőzhajózási Társaság, Wien, AT. Az Óbudai Hajógyár első hajója, amelynek tervét angliai útján vásárolta Széchenyi, kor technikai színvonalának csúcsát képviselte. A hajó a Budapest Pozsony távot mindössze 24 óra alatt teljesítette, s ezzel korának egyik leggyorsabb magyar hajójának számított. A magyarok büszkesége volt továbbá, hogy az angol főgéppel felszerelt hajó magyar fából készült. Az első világháborúban megsemmisült.

Hajók meghajtása hajócsavarral A csavaros hajtás ugyanakkora motorteljesítmény mellett lényegesen hatékonyabbnak bizonyult, mint a lapátkerék, ezért ma már lényegesen elterjedtebb. A kétmotoros két hajócsavarral történő hajtás kormányzási funkciók ellátását is lehetővé teszi, ha a csavarok fordulatszámát aszimmetrikusan szabályozzuk.

Hajók különleges hajtási és kormányzási megoldásai Az úgynevezett elforgatható Kort gyűrüs hajtás és kormányozás

Hajók különleges hajtási és kormányzási megoldásai: Z hajtás + Kort gyűrű

Hajók különleges hajtási és kormányzási megoldásai Voith-Schneider propeller (VSP) - kombinált meghajtás és kormányzás: komphajókon alkalmazzák a jó manőverező képesség miatt

Hajók különleges hajtási és kormányzási megoldásai: légpárnás hajók Sólyom

Híres hajók: a Titanic

Híres hajók: a Titanic A Titanicot egy három hajócsavaros meghajtórendszer működtette, mely két dugattyús hajtóműből - melyek a két külső hajócsavart forgatták - és egy alacsony nyomású turbinából - mely a középső hajócsavart forgatta - állt. A dugattyús hajtóművek egyenként 15.000 lóerőt adtak le 75 rpm-nél. A középső alacsony nyomású turbina Parsons tipusú volt és 16.000 lóerőt adott le 165 ford./percnél. Ötletes megoldás volt, hogy a turbinát a dugattyús gépekből kivezetett fáradtgőz hajtotta. A teljes rendszert 29 hatalmas, három emelet magas kazán működtette. TECHNIKAI ADATOK: Vízre bocsátás: 1911. Vízkiszorítás: 66000 tonna. Sebesség: 24-25 csomó Hosszúság: 270 m Szélesség: 28 m Befogadóképesség: 3000 fő.

Híres hajók, amelyek formálták a történelmet: Auróra, Szentpétervár

A jelenleg múzeumként szolgáló XXI-es típusba tartozó német Tengeralattjárók A jelenleg múzeumként szolgáló XXI-es típusba tartozó német U-2540 - noha nagy lépés volt előre, túl későn készült el, hogy segítsen a náci Németországon

Tengeralattjárók: egy nukleáris meghajtású vadász-tengeralattjáró felépítése

Tengeralattjárók A világ legnagyobb tengeralattjárója, az orosz 941-es típus (NATO jelzése: Typhoon) szárazdokkban. Látható, hogy szemben a legtöbb modern tengeralattjáróval, két hajócsavarja van

Tengeralattjárók A már lassan 10 éve készülő következő orosz rakétahordozó tengeralattjáró-típus, a Borej-osztály modellje. Az első egység vízre bocsátása 2006-2010 között várható

Óriás utasszállító hajók: a Queen Mary 2

Óriás utasszállító hajók: a Queen Mary 2

Óriás utasszállító hajók: a Queen Mary 2 Az úszó kastélyként emlegetett Queen Mary II, amelynek építési költségvetése 538 millió font (800 millió euró) volt, valóban a luxusra éhes utazók álmainak megvalósulása. A különféle éttermekkel és inasszolgálattal ellátott luxuslakosztályok mellett a 17 szint helységeiben műalkotásokat is kiállítanak. Egy színházterem, egy saját sörfőzdével rendelkező pub és a világ egyetlen hajón úszó planetáriuma szolgálja majd a kifinomult ízlésű és vastag pénztárcájú utasok kényelmét.

A Nimitz osztályú repülőgép-anyahajók adatai Hosszúság 1092 láb Szélesség 251 láb Magasság 20 emelet Vízkiszorítás 91 209 tonna Meghajtás nukleáris Leszállópálya 196000 négyzetláb Repülőgépek száma 80 Személyzet > 6000 Az orosz Kuznyecov anyahajó

Szárnyashajók: az egyetlen magyar gyártmányú szárnyashajó, a Fecske Magyarországon 1962-ben építettek egy 60 személyes szárnyashajót, ami FECSKE névvel próbautakat is végzett a Dunán, azonban végleges forgalomba állítására nem került sor: egyrészről a hazai ipari háttér korlátozott lehetőségei meghiúsították a további fejlesztést, másrészről akkor már nagy sorozatban épültek a szovjet szárnyashajók.

Szárnyashajók: hazai vizeken közlekedő orosz gyártmányú szárnyashajók Vöcsök Sólyom Bíbic Típus Utas- szám Vmax. (km/h) Méretek (m) Hossz, szél.,mag. Sólyom 104 60 34,5 x 9,5 x 6,8 Vöcsök 62 27,4 x 6,2 x 4,0 Bíbic 44 65 21,0 x 3,6 x 3,2

A világ legnagyobb szállítóeszközei: a Jahre Viking olaj tanker Vöcsök Sólyom Hossz 458,4 m Szélesség 68,9 m Üres súly 564 763 tonna Rakomány súlya 825 614 tonna Bíbic A világ legnagyobb olajszennyezései: 1. 1978 „Amoco Cadiz” tankhajó, Bretagne – 220 ezer tonna 2. 1979 „Atlantic Empress” tankhajó, Tobago – 160 ezer tonna 3. 1967 „Torrey Canyon” tankhajó, Nagy- Britannia – 119 ezer tonna

A világ legnagyobb szállítóeszközei: az Oocl Shenzen konténer-szállító Sólyom

Jégtörő hajók

Sólyom Jégtörő hajók: Lenin és a Jamal atomjégtörő Az első atomjégtörő az orosz Lenin volt, amelyet 1957-ben bocsátottak vízre, és 1989-ig teljesített szolgálatot. A Lenin három, egyenként 90 MW termikus teljesítményű nyomottvizes reaktorral rendelkezett, amelyekben az üzemanyag 5% dúsítású urán-oxid volt. Az üzem-anyagot két évente kellett cserélni. A teljesítmény szabályozását minden reaktorban 24, bórkarbidból készült szabályozó és biztonságvédelmi rúd látta el. Sólyom Az 1993-ban készült Jamal orosz atomjégtörő, amely nyáron turistákat szállít az Északi-sarkra. Az újabb jégtörők általában két KLT-40 típusú nyomottvizes reaktorral rendelkeznek. Ezeknek a reaktoroknak az aktív zónája nagyon kicsi: átmérője 1m, magassága 1.5 m. Az üzemanyaguk 30-40%-ra dúsított urán, amelyet 3-4 évente kell újra cserélni. A hajózási útvonalon jellemző 2-2.5 m vastagságú jégen 18 km/h sebsséggel tudnak haladni, jégmentes vízen 40 km/h-val.

A hajók típusai Aircraft carrier – repülőgéphordozó Cutter - kutter Panamax – a Panama csatornához méretezett hajó Auto carrier - autószállító Destroyer Reefer (refrigerated ship) - hűtőhajó Bulk carrier - Diving support vessel Research vessel - kutatóhajó Cable Layer - Ferry - komp RO-RO ship - Ro-Ro hajó Capital ship - csatahajó Frigate - fregatt Sailing ship - vitorláshajó Cargo ship - teherhajó Guided missile cruiser Sloop – szlúp vitorlás Catamaran - katamarán Icebreaker - jégtörő Submarine - tengeralattáró Coaster - Junk - dzsunka Supertanker – óriás tanker Commerce raider - kalózhajó Laker - Tanker - tankhajó Container ship – konténerszállító hajó Lugger - Tender – üzemanyagellátó hajó Corvette - korvett Minesweeper - aknaszedő Train ferry – vasúti komp Cruise ship - sétahajó Minehunter - aknakereső Tugboat - vontatóhajó Cruiser - cirkáló Ocean liner - óceánjáró Shipyard – dokkoló állomás Yacht - jacht