Hallás

A fül felépítése A fül a hallás és az egyensúlyozás érzékszerve. A hallás az egyik legfontosabb érzékelési lehetőségünk. Három része van: a külső, középső és a belső fül.

A fül elhelyezkedése

A fül részei

Külső fül

Külső fül részei A külső fül részeit – a fülkagylót, a külső hallójáratot – a dobhártya választja el a középfültől (dobüreg) A fülkagyló többszörösen görbült, jellegzetes redőket alkotó porcból és az azt borító bőrből áll. Feladata a hanghullámok összegyűjtése és a hallójáratba irányítása.

Külső fül A hallójárat a hanghullámokat a dobhártya felé továbbítja. A hallójáratban szőrszálak és speciális faggyúmirigyek helyezkednek el. Ezek a mirigyek termelik a barna, kenőcsös váladékot, a fülzsírt. Minél többet piszkáljuk, annál több zsír termelődik Védelmet, síkos felületet biztosít.

Fülzsír

Középső fül

Középfül A középfül a dobhártyától befelé elhelyezkedő dobüregből és 3 hallócsontocskákból áll. A dobhártyának három rétege van: kívülről elszarusodó laphám, középen egy rostos réteg, belülről pedig nyálkahártya. Olyan, mint egy hangszóró membránja. Normál esetben ezüstszürke, fénylő. A dobhártyától befelé, dobüreg, a dobüregben a három, egymással ízülettel kapcsolódó parányi hallócsont foglal helyet. Ezek kívülről befelé a kalapács (malleus), az üllő (incus) és a kengyel (stapes). A kalapács "nyele" a dobhártyába ágyazott,"feje" az üllő testével ízülettel kapcsolódik.

Középfül A hanginger a hallójáraton áthaladva a dobhártyának ütközik. A dobhártya rezgésbe jön, a rezgés áttevődik a kalapácson és az üllőn keresztül a kengyelre. A kengyel talpa az ovális ablakon át továbbítja a rezgéseket a belső fül folyadékterének

Belső fül

A belső fület folyadéktér veszi körül. A belső fülben (labirintus) található a hallás és egyensúlyozás érzéksejt-rendszere; A csiga és az egyensúlyozás szerve/ tömlőcske-zsákocska-három félkörös ívjárat/ A belső fület folyadéktér veszi körül.

A hallás folyamata A kengyel, a hang hatására rezeg. Talpa úgy helyezkedik el az ovális belső fül ablakban, hogy meglöki a csiga folyadékterét. A csigát a hosszában végigfutó hártya két folyadéktérre osztja. Ennek az alsó fala az alaphártya.   Az alaphártyán helyezkednek el a szőrsejtek / 20.000/. Nevükhöz híven tetejükből szőrszerű képződmény áll ki. A szőrsejtek felé még egy fedőlemez húzódik. A hanghullám rezgésbe hozza a folyadékteret, ami megmozgatja az alaphártyát, benne a szőrsejteket, s nekifeszülnek a fölöttük húzódó fedőlemezhez. Ennek hatására jön létre az ingerület. Ez a Corti-szerv, a hallás érzékszerve, ahol a mechanikus rezgés idegingerületté válik.

Corti-szerv felépítése

Egyensúlyérzékelés A belső fül másik része az egyensúlyozás érzékszerve. Ennek részei a lévő tömlőcske és zsákocska, valamint a tér három, egymásra merőleges síkjában elhelyezkedő ívjáratok. Mindezeket folyadék tölti ki. A tömlőcske és zsákocska szintén szőrsejtekkel rendelkezik. A szőrsejteket kocsonyás burok fedi, ebben apró mészkristályok helyezkednek el, amelyek a vízszintes és függőleges sebességváltozást érzékelik. A kocsonyás burok a gyorsulásra, illetve lassulásra elhajlik, és a szőrsejtek ingerületbe jönnek. A tér különböző síkjában lévő három ívjárat hasonló kocsonyás burkolatú szőrsejtek vannak. Ezek a test valamely síkjában történő forgó elmozdulásra lépnek ingerületbe.

Egyensúlyérzékelő-szerv felépítése

Halláskárosodás/nagyothallás/siketség A kutatások szerint számos oka lehet a hallásvesztésnek. Némelyek, mint az életkorunk (idõsebbeket inkább érint), nemünk (férfiak körében gyakoribb), genetikai adottságok (öröklõdõ betegségek, pl. otoszklerózis) olyanok, amelyeken nem áll módunkban változtatni.

Halláskárosodás/hallásvesztés Két fõ típusa van a hallásvesztésnek, attól függõen, hogy melyik funkcionális rész károsodott. Az egyik esetben a hang nem éri el a belsõ fület, mivel a külsõ vagy középsõ részek eltömõdtek vagy sérültek. Lehet az ok fülzsír, valamilyen folyadék a fülben, kilyukadt dobhártya, sérült fülcsontok vagy ritkábban rákos megbetegedés

Hallásvesztés A másik esetben a hang ugyan eléri a belsõ fül részeit, ám az képtelen a vett jeleket továbbítani az agy hangfeldolgozó részeihez. Ez utóbbinak oka lehet az idõs kor, túl erõs hang, vírusos megbetegedés.

Zaj: 0 hallásküszöb 20Db: lombzizegés 30Db:zajszint már pszichés ártalmakat okoz 40Db: halk beszéd: nyugodt, zavarja az alvást. Egy lakótelepi lakás zajszintje 40 db felett van. 60Db: porszívózaj, írógép kattogása: hangos, koncentrációzavar 65Db: okoz vegetatív idegrendszeri ártalmakat 80Db: közlekedési zaj: hangos, koncentrációzavar 95 Db: okoz hallásszervi károsodást 100Db: autókürt, aszfaltfúrógép nagyon zavaró, megértés zavara 120Db: légkalapács, utasszállító repülőgépek sugárhajtóműve: fájdalmas, hallászavar. 160Db: dobhártyarepedést okoz 175 Db: halálos. Zaj hatására csökken a testhőmérséklet, fokozódik az anyagcsere, az emésztőszervek működése lelassul.

A süketség lehet veleszületett vagy szerzett. A túl sokáig tartó, túl erõs ingert a belsõ fülben lévõ szõrsejtek nem viselik el károsodás nélkül. Elõbb felélik biológiai tartalékaikat, majd ha továbbra is hat az inger, elpusztulnak.