Corti-szerv. A halló- és egyensúlyozószerv fejlődése

Az előadások a következő témára: "Corti-szerv. A halló- és egyensúlyozószerv fejlődése"— Előadás másolata:

1 Corti-szerv. A halló- és egyensúlyozószerv fejlődése
Dr. Puskár Zita FOK II. 2018/11/29

2 A hang (részleteiben lásd a biofizika és élettan megfelelő fejezeteit)
Biológiai értelemben egy inger, amely hangérzetet kelt. Fizikai értelemben: (1) egy mechanikai hullám (zavar vagy energiaállapot egy adott közegben való tovaterjedése) (2) rezgőmozgás tovaterjedése rugalmas közegben (3) egy nyomáshullám: a közeg egyes régióiban a részecskék összesűrűsödnek (kondenzálódnak, C) míg a szomszédos régiókban felritkulnak (R).

3 Longitudinális és transzverzális hullámok
Animation courtesy of Dr. Dan Russell, Grad. Prog. Acoustics, Penn State A hanghullám folyadékokban és gázokban longitudinális hullám : a részecskék kitérésének iránya megegyezik a hullám terjedési irányával. 3

4 Hullámokat jellemző fizikai mennyiségek
amplitúdó (A): az egyensúlyi helyzettől mért maximális kitérés periódus idő (T): a hullám két maximuma között eltelt idő frekvencia (f=1/T): időegység alatt kialakuló hullámok száma hullámhossz (=vT) A hullám két egymást követő maximuma (vagy minimuma ) közötti távolság (két azonos fázisú pont távolsága) rezgés terjedési sebessége (v) 4

5 A hang mint hullám Azokat a hullámokat, amelyeket egy közeg közvetít és frekvenciája 16 Hz és 20 kHz között van hallható hangoknak nevezzük. A 20 kHz feletti hangok az ultrahangok, a 16 Hz alattiak az infrahangok. zaj Tiszta hang: szinuszos rezgés (mesterségesen generálható pl. szintetizátorral). Zenei hang: periodikus rezgés (alaphang + felharmonikusok (az alaphang frekvenciájának egész számú többszöröse). Zörej: nem periodikus rezgés. Dörej: lökésszerű, néhány pillanatig tartó változás. 5

6 A hang és a hangérzet jellemzői
Hangerő  Intenzitás ~ |A|2 : A rezgés amplitúdója határozza meg. (Mennél nagyobb az amplitúdó, annál hangosabb a hang.) Az emberi fül logaritmikus érzékenységű. A hangerősséget mint hang nyomásszintet határozzuk meg 20 mikropascalhoz (referencia értékhez képest) képest gázokban. dB SPL=20 lg(P/20) Mértékegysége: decibel (dB) referenciaszint: 20µP → 0 dB (Az emberi fül 0 és 120 dB SPL tartományban képes a hangok érzékelésére. E fölötti hangnyomás fájdalomérzetet kelt. Hangmagasság: Az alaphang frekvenciája határozza meg. (Mennél nagyobb a frekvencia, annál magasabb a hang.) Hangszín: A felhangok frekvenciái határozzák meg. (Különböző hangszerek az alaphanggal együtt más-más felhangokat szólaltatnak meg.) Hangköz: A két hang alapfrekvenciáinak aránya adja meg. 6

7 magas mély halk hangos 7

8 Hallószerv belső fül külső hallójárat meatus acusticus externus
dobhártya membrana tympany középfül kalapács üllő kengyel Eustach-kürt Frekvencia- és intenzitásanalízis Mechanoelektromos transzdukció Akciós potenciál generáció rezonátor Impedancia illesztés

9 9

10 canalis spiralis modioli
Cohlea canalis spiralis modioli

11 Canalis spiralis cohleae canalis spiralis modioli
lamina spiralis ossea /spiral lamina

12 Ductus cochlearis (scala media)
Membrana vestibularis: membrana basalis két oldalán lapos, mikrobolyhokkal ellátott endothel sejtekkel. A sejtek között zonula occludensek. ( Fontos szerepe van az endolympha és perilympha között lévő iongradiens fenntartásában.) Stria vascularis: az endolympha létrehozásáért és fenntartásáért felelős epithel sejtek több rétegben, amelyek között kapillárishálózat helyezkedik el. Ligamentum spirale: a membrana basilaris és vestibularis oldalsó tapadási helye, a stria vascularis hámjának kötőszövetes alapja. Valójában a periosteum megerősödése. Limbus spiralis: A membrana basilaris és membrana vestibularis találkozásánál a lamina spiralist borító periosteum megvastagodása és bedomborodása a scala mediába. Interdentalis sejtek a membrana tectoria állományát termelik

13 inner phalangeal cells outer phalangeal cells
A Corti szerv sejtjei tectorial membrane middle tunnel outer hair cell reticular lamina inner hair cell inner phalangeal cells outer tunnel inner tunnel outer phalangeal cells cells cells outer pillar cells inner pillar cells basilar membrane zona arcuata basilar membrane zona pectinata (HALLÓHÚROK) Membrana basilaris: perylimpha sejtek által termelt kötőszövetes hártya (amorf alapállomány és 8-10 nm vastag filamentumok) és a hámsejtek membrana basalisa

14 Corti-szerv (Organum spirale)
reticular lamina Receptor sejtek: Belső szőrsejt: mechanoelektromos transzdukció Külső szőrsejt: mechanoelektromos transzdukció& hangolás Membrana tectoria: sejtmentes réteg, interdentális sejtek által termelt kollagén (II, V, IX, XI), proteoglycánok and proteinek alkotják

15 Membrana basilaris

16 A membrana basilaris mozgásai
1961 Nobel Prize in Physics and Medicine This video created by the Howard Hughes Medical institute © for Prof Jim Hudspeth illustrates basilar membrane motion in response to a piece of music, 16

17 Lamina reticularis

18 Belső szőrsejt secunder érzékhámsejt glutamát stereocilium

19 Depolarizáció-”hyperpolarizáció”
Secunder érzékhámsejt

20 Külső szőrsejtek stereocilium

21 Táncoló szőrsejt 21

22 Mechanoelektromos transzdukció
A belső szőrsejtek sztereociliumai nem érik el a membrana tectoriát!

23 Ganglion spirale Érző ganglion. Nincs átkapcsolódás, nincsenek szinapszisok Sejtjei bipoláris sejtek. Perifériás nyúlvány szőrsejteken végződik, centrális nyúlvány az agytörzsben.

24 Rezonancia és „hely-elmélet”
fenestra vestibuli fenestra rotunda MB bázisa feszes és keskeny, az apicalis végen szélesebb és lazább szerkezetű

25 „Frekvencia-elmélet” és fáziscsatolás

26 A hangerő A hangintenzitás növekedése magával vonja a „recruitment” jelenségét. A membrana basilarison kialakuló hullám maximális amplitúdója nagyobb területre terjed ki, szélesebb sávban jönnek ingerületbe a szőrsejtek.

27 1. neuron-ganglion spirale
ggl spirale neuron: bipoláris neuron, perifériás nyúlványa szőrsejten végződik, centrális nyúlványa a nucl. cohlearis-ban szinaptizál.

28 Tonotópia a cochleatól az agykéregig
Tonotópia: egymás melletti frekvenciák a cohlea (ill. egy adott mag) egymás melletti helyein hoznak létre ingerületi állapotot.

29 A vestibulocochlearis rendszer fejlődése
22 nap oticusplacod mesenchyma Az oticusplacod hámja a mélybe süllyed és létrejön a hallóhólyag 28-35 nap acusticofacialis dúctelep vestibularis dúctelep n. facialis ggl telepe cochlearis dúctelep ggl. geniculi 24 nap 27 nap

30 mesenchyma

31 vestibularis tasak cochlearis tasak 5-8. hét A hallóhólyag D-V irányban megnyúlik: a vestibularis tasak megvastagodó részéből három, egymásra merőleges taraj emelkedik ki, ezek széle üres marad, középső része elvékonyodik, a hám felszívódik, s kialakulnak a félkörös ívjáratok. Az elnyúló cochlearis rész a cochlearis dúctelep körül csigaalakban feltekeredik. Hallóhólyag hámjából fejlődik a hártyás labyrnthus minden hámeleme (fali hám, érzékhám, támasztósejtek) . A hallóhólyagot körülvevő mesenchymából fejlődnek a kötőszöveti elemek (porcos-csontos tok).

32 lig. spirale 10. hét A hallóhólyag hámja képezi a ductus cochlearist és az egész Corti-szervet. A hallóhólyag körüli mesenchyma sejtjei tömörülnek, később porcos, ill. csontos struktúrákká differenciálódnak. A mesenchymatömörülésen belül üregek képződnek, összefolynak, s kialakítják a csiga járatait.

33 A hallórendszer fejlődése

34 A hallócsontok fejlődése
Kalapács és üllő : az első kopoltyúív porcának (Meckel porc) hátsó, lefelé hajló végéből különül el Kengyel a második kopoltyúív porcából (Reichert porc) alakul ki.

35 Külső hallójárat és fülkagyló
Külső hallójárat: első, külső kopoltyúbarázda maradványa. Hat fülgumó (mesenchimalis szaporulat) növi körül, ami fülkagylóvá egyesül

36 I kopoltyúbarázda →külső hallójárat
1 garattasak →tuba auditiva és a dobüreg Az I kopoltyúbarázda és a garattasak közötti mesoderma → dobhártya Ectoderma → külső fül és a dobhártya felszínét borító bőr Endoderma → a fülkürt, a dobüreg és a dobhártya belső felszínének nyálkahártyája kalapács I. kopolyúív mesodermája üllő m. tensor tympany kengyel II. kopotyúív mesodermája m. stapedius I.

37 Halláscsökkenés, hallásvesztés
Vezetéses ( konduktív) típusú halláscsökkenés: impedanciaillesztés károsodik (pl kengyel talpa rögzül a foramen ovale-ban) Beethoven süketsége. Elektronikus hallókészülékkel a a hangrezgéseket felfogják és csontvezetéssel juttatják a belső fülbe. Perceptív halláscsökkenés a cochlea érintettségére utal (szőrsejtek károsodása pl bizonyos antibiotikumok hatására) Cochlearis implantátum a hangrezgéseket elektromos impulzusokká alakítja és ezekkel ingerlik közvetlenül a n. cochlearis rostjait