A modern világgazdaság kialakulása (15-18. század), főbb jellemzői Nemzetgazdaságok kifejlődése a városgazdaságok hálójából: olyan gazdaságpolitika jelenik meg, amely az országot egységes egészként kezeli (egységes vámterület, mértékrendszer, nemzeti valuta stb.) A modern tömegáru-kereskedelem megjelenése (a régi, elsősorban luxusárukat forgalmazó távolsági kereskedelem helyett) A természeti, földrajzi munkamegosztás termelési különbségekre való áthelyeződése és a kapcsolatok hierarchikus rendszerbe szerveződése (centrum-periféria modell)
Az európai gazdaság expanzív jellegű lesz, kiala-kulnak az exportiparos területek, a termékek a távoli piacokra is eljutnak. Az exportiparos területeken a céhkereteket meg-haladó szerveződési formák jönnek létre, amely-ben az értékesítést és nyersanyagbeszerzést végző kereskedőé a főszerep. Növekszik a paraszti árutermelés, a jobbágyvi-szony eltolódik a bérlőviszony irányába, megjelenik a bérmunkával termelő nagybirtok. Terjed a pénzgazdálkodás (a 16. században a pénzügyletek 10-20-szorosra nőnek, ami megnö-veli a nemesfémigényt, és ez a nagy földrajzi felfedezések egyik ösztönzője lesz.
A népességnövekedés megnöveli az agrártermékek iránti keresletet, ami árnövekedéshez vezet (árfor-radalom). Az árforradalom összetett jelenség, nem egyszerű áremelkedés: - ipari olló alakul ki, a cserearányok a mezőgazda-ság javára változnak, hosszan tartó agrárkonjunk-túra bontakozik ki, amely Kelet-Európát a tartalé-kolt agrárpotenciálja kihasználására ösztönzi; - ugyanakkor a bérek lemaradása következtében az ipari termelés nem válik gazdaságtalanná, sőt tőkefelhalmozást tesz lehetővé. Összességében megjelennek a korakapitalista formák a gazdaságban.
A modern világgazdaság hatása Magyarországon A közvetlen hatás a külkereskedelem növe-kedésének felgyorsulása a 16. századtól, amelynek jellegzetessége, hogy a kivitel messze meghaladja a behozatalt, ami a megnövekedett agrárkivitelnek köszönhető. A kivitel másik nagy csoportját a bányater-mékek adják, ezen belül csökken a nemes-fém (növekvő termelési költségek), nő a réz aránya. A behozatal fő tételét az iparcikkek jelentik.
A közvetett hatás az árforradalom tendenciáinak hatása: - a magyarországi árak mozgása megegyezik az európaival, még ott is, ahol a termékek nem kerülnek ki a nemzetközi forgalomba; - kialakul a monokultúrás agrártermelés: különö-sen két kiviteli cikknél, a szarvasmarha-tenyész-tésnél és a bortermelésnél. - a bortermelő mezővárosok és a alföldi állatte-nyésztő városok nagy gabonafogyasztó piacot teremtettek, így körülöttük gabonatermelő falvak gyűrűje helyezkedett el, ami a belső árucsere bővülését eredményezte.
A korakapitalista formák először a bányavállalko-zásokban jelentek meg: a bányászat költsége-sebbé válása olyan tőkét igényelt, amellyel a kis bányabirtokosok egyenként nem rendelkeztek, így bányatársulások és tőkés vállalkozások jöttek létre. A mezőgazdasági termelés fő üzemformája a paraszti gazdaság is átalakul: az agrárkonjunk-túra hatására a tehetősebb gazdák kibővítik gazdaságukat. A megnagyobbodott gazdaság munkaerő-szükségletének fedezésére terjed a bérmunkások alkalmazása. A mezőgazdasági árutermelő tevékenység egyre gyakrabban összekapcsolódik a kereskedelemmel (tőzsérek és borkereskedők).
A földesúri gazdaság újra fejlődésnek indul (ma-jorságok) részben a puszta telkek és az elhagyott jobbágytelkek bevonásával. A majorsági gazdál-kodás elsősorban gabonatermesztésre rendezke-dett be (az árforradalom hatása a gabonánál volt a legészrevehetőbb). A majorságok kiépítésében kettős cél hatott: - az állami feladatok egy részének (várak ellátá-sa, katonaság tartása) átvételével megnöveke-dett szükséglet fedezése, - bevételek növelése. A munkaerő alkalmazásában egyrészt nő a job-bágyi munkajáradék nagysága, másrészt nő a bérmunka igénybevétele.
A nagybirtok is kettős karaktert hordoz: a kiterjedt sajátkezelésű gazdaság mellett megmarad a jára-dékfizető telkes jobbágyok rendszere is (robotjára-dék, termékjáradék, földesúri regálé (elővételi és italmérési jog)). Így a nemesség jelentékeny kereskedelmet is folytatott. A majorsági árutermelés visszaszorította a paraszti gabonatermesztést, így a paraszti árutermelés az állattenyésztés és a bortermelés felé tolódott el. Az iparban is megjelennek a korakapitalista for-mák: az ipar vidékre húzódása, a céhes iparon belül megjelenő integráció. A termelési folyamat végén álló mesterek megpróbálják a termelési lánc többi elemét is függőségükbe vonni.