JAPÁN

Dzsonokosi tavaskertje IV. szd. második fele kőcsoportosítások a Japán kertművészet kezdetei (koreai, kínai hatás?)

Tódaidzsi kolostor 645: Nara monumentális építkezés főépülete ma a világ egyik legnagyobb faépülete belül kincstárs, Buddha szobrok

Todzsi templom IX. század a ksőbbi Kioto városában Signon titkos szekta temploma

4 évszak szerint tervezett kert X. század: Gendzsi regénye 4 úrhölgy, 4 égtáj 4 kertje

Bjódóin, Udzsi a Főnix-csarnok kertje Heian kor 1053 kiterjesztett szárnyű főnix szentély, mely kiterjed a tóra is mediatív kert

Sinden típusú rezidencia-kertek Heian korszak részei: - tavaszi pavilon egy kút vagy forrás mellett - mesterpavilon középen - központi sziget = nakadzsima - íves híd = szoribasi - nyugati csarnok - halász pavilon - kanyargós patak

Shoin háztípus kamakura korszak kisebb épületek, külső - belső tér összeolvadása részei: - bejárat - főkapu - bejárati udvar - főhajó - szűk, kisméretű kert

Kokedera 1333: Musó Szószeki zen szerzetes elsőként tervez zen-kertet magányos elmélkedés, szemlélődés A: szárazabb kőkert B: tókert A B

Kinkaku-dzsi = Aranypavilon 1400 – Muramachi korszak 3 szintes pavilon tó + kő + fenyő

Ginkaku-dzsi = Ezüstpavilon 1465 – Muramachi korszak tervező: Soami két kavicstérforma szárazkert és tókert

Szárazkertek Kare(száraz)-Szan(hegy)-Szui(víz) Muromachi időszakban csak Elmélyülésre használták A szemlélőt a látott kép továbbgondolására készteti

Rjoan-dzsi kareszanszui a „beleérzés kertje” 1500: Kiotó nincs benne semmi nyugati

Rjoan-dzsi kareszanszui a „beleérzés kertje” 1500: Kiotó nincs benne semmi nyugati

Rjóan-dzsi hojo = apáti lakosztály 9 x 24m apát lakosztály előtti, eredetileg nyitott látvány a tájra, tavaskertre

Bonszeki a kínai miniatűr száraztájak hatása

C Daiszen-in zen-kert 1320 Sárkánykapu száraz sziklakompozíció a legnagyobb jelentőségű zen-kert részei: A: Szent Horai hegyből fakadó vízesés és a Kannon kő B: Kincseshajó kő C: a Nagy semmiség óceánja C

Teaszertartás 1450 körül, Momojama korszak 4,5 tatami matrac föld színű falak tokonoma (keskeny fülkés rész) függő üzenettel és ikebanaval

Teakert = rodzsi a XVI: szd végén jelenik meg vabi és szabi (rusztikus és egyszerű) a kert valójában egy ösvény külső és belső kert kapukkal elválasztva

Omote Szenke teakert = rodzsi része a XVI: szd végén jelenik meg vabi és szabi (rusztikus és egyszerű)

Koto in teakert (= rodzsi) és a teaszertartás része a XVI: szd végén jelenik meg vabi és szabi (rusztikus és egyszerű)

Kainjo-an teakert = rodzsi része a XVI: szd végén jelenik meg vabi és szabi (rusztikus és egyszerű)

Cukubai = kézmosó kőedény teakert = rodzsi része a XVI: szd végén jelenik meg vabi és szabi (rusztikus és egyszerű)

Tóró = kerti kőlámpás teakert = rodzsi része a XVI: szd végén jelenik meg vabi és szabi (rusztikus és egyszerű)

Nobedan = főút teakert = rodzsi része a XVI: szd végén jelenik meg vabi és szabi (rusztikus és egyszerű)

Tobi isi = tipegő kövek teakert = rodzsi része a XVI: szd végén jelenik meg vabi és szabi (rusztikus és egyszerű)

Szakkei = „kölcsönvett táj” az előtér kisebb jelentőséggel bír a középtér lesz a lényeg kerti háttér ún. ”elfogott táj”

Fameszetek könnyedebb témákat dolgoz fel szórakozás, erotika, táj, munka, hétköznapok, időjárás, humor hatalmas életmű a köznépnek, a felső osztály nem tartja művészetnek

Sétakertek Edo korszak (1603-1868) nagy, széles, teres kertek asobi és goso (játékosság és látványosság) kerti elemek gazdag tára dekoratív, izgalmas

Koshikawa Korakuen tokiói sétakert Edo korszak részei többek között: - Teaház - Pagoda - Szilvaliget - Kínai, vörös híd - Szárazfolyó

Dzsodzsu-en tó a víz a japán kultúrában a pillanat és az örökkévalóság jelképe a szárazkertek kivételével szinte minden japán kertben megtalálható a víz a tavakban gyakran jelennek meg szigetek (daru vagy teknős sziget) rendszerint csekély medrű tavak -> színes díszpontyok

Szanze-in tó a víz a japán kultúrában a pillanat és az örökkévalóság jelképe a szárazkertek kivételével szinte minden japán kertben megtalálható a víz a tavakban gyakran jelennek meg szigetek (daru vagy teknős sziget) rendszerint csekély medrű tavak -> színes díszpontyok

Szambó-in tó a víz a japán kultúrában a pillanat és az örökkévalóság jelképe a szárazkertek kivételével szinte minden japán kertben megtalálható a víz a tavakban gyakran jelennek meg szigetek (daru vagy teknős sziget) rendszerint csekély medrű tavak -> színes díszpontyok

Tenrjú-dzsi a víz a japán kultúrában a pillanat és az örökkévalóság jelképe a szárazkertek kivételével szinte minden japán kertben megtalálható a víz a tavakban gyakran jelennek meg szigetek (daru vagy teknős sziget) rendszerint csekély medrű tavak -> színes díszpontyok

Tsubo Niwa Edo korszak városi lakások egyzserű „kert-szobái” egyszerű elemek 2-3 növényfajta bolt és lakószoba között található

Kortárs japán kertművészet tervező: Sunmjo Maszuno a japán hagyományokból építkezik, de sok újítást alkalmaz nyugati művészetek kölcsönhatása

Kortárs japán kertművészet tervező: Iszamu Nogucsi a japán hagyományokból építkezik, de sok újítást alkalmaz nyugati művészetek kölcsönhatása

Kortárs japán kertművészet tervező: Mirei Shigemori a japán hagyományokból építkezik, de sok újítást alkalmaz nyugati művészetek kölcsönhatása

Magyarországi japánkert Zugló: 1928 Varga Márton a japán császári család hercege is meglátogatta -> növény adomány

Magyarországi japánkert 1963: budapesti Állat- és Növénykert Kiácz György 2000-ben újítják fel Bíró Tamás tervei alapján

Kiszely Gergely japán ihletésű kertjei Magyarország

Tofoku-dzsi Kiotó, 1236-tól zen kolostor 19. szd-ban leég -> 20. szd-i mű részei: - 5 kiotói zen irányzatot jelentő sziget-hegy - sakk mohából és kőből/ azaleaból - hengerek – göncöl szekér - kőkert - halhatatlanok 4 szigetcsoportja