Japán világgazdasági szerepe, a japán társadalmi-gazdasági modell Dr. Bernek Ágnes 2008.

aki egy hónapot tölt Japánban, hazajön, s ír róla egy tanulmányt, „Aki egy hetet tölt Japánban, hazajön, s ír róla egy könyvet, aki egy hónapot tölt Japánban, hazajön, s ír róla egy tanulmányt, aki egy évet tölt Japánban, hazajön, s nem ír róla semmit….….”

A világ 2. legnagyobb gazdasága Az egyetlen olyan ázsiai ország, amely nem a nyugati civilizáció alapjairól kiindulva fejlődött a világgazdaság egyik vezető hatalmává 3900 sziget, ebből a négy legnagyobb: Hokkaido, Honshu, Shikoku és Kyushu

Az amerikai piacgazdasági modell Fejlett és versenyképes pénzpiac Erős fogyasztási orientáció Nagy mértékű rugalmasság Versengő magángazdaság Minimális állami beavatkozás A vezető érdekcsoportok politikai szerepe

A japán gazdaságpolitikai modell Államilag irányított piacgazdasági modell, Technika- és termelésorientált szemlélet, A kormány és a vállalatok közötti sokoldalú együttműködés

1868-1912: A Meidzsi-restauráció (Matsuhito császár) A császári ház hatalmának megerősítése a sógunokkal szemben Az állam szerepének megerősítése Polgári átalakulás Nagyipar Központi Állami Bank Oktatás reformja – alapfokú oktatás mindenki számára kötelező!!!

1868-1912: A Meidzsi-restauráció (Matsuhito császár) Hűbéri társadalmi hierarchia eltörlése Új közigazgatási rendszer 46 prefektúra

Területi hódítások és a II. világháború vesztes hatalma 1870-től területi hódítások Ázsiában 1945: összeomlik a japán birodalom a gazdaság megsemmisül; valamennyi külbirtokát elveszti

1951-ig San Francisco-i különbéke szerződés Az USA befolyása: a japán nehézipar visszafejlesztése a japán gazdaság ellenőrzése a zaibacu-k feloszlatása (zaibacu: családi tulajdonban álló ipari-pénzügyi konglomerátum)

A japán gazdaság és társadalom Természeti nyersanyagokban szegény Elszigetelt földrajzi fekvés?? Függetlenség védelme Kis létszámú, elitképzésben részesülő bürokratikus apparátus

A japán gazdaság és társadalom Stratégiai szempontú gazdaságfejlesztés Minden nem gazdasági szempont másodlagos „A gazdasági demokrácia saját hatalmunkat korlátozná!!” A politikai rendszer a gazdaság közvetlen kiszolgálója

Az állam irányító szerepe A japán gazdasági önellátás: exportképesség megteremtése; importfüggőség csökkentése Felzárkózó vagy későn jövő gazdaság!!!

A japán oktatási rendszer A világ legjobb oktatási rendszere?? USA: A diákokat megtanítják gondolkodni. Japán: A diákokat megtanítják arra, hogy mit gondoljanak. Dzsuku: iskolarendszeren kívüli vizsgaelőkészítő magániskola

Amakudari – „Mennyei küldött” Elitegyetemek – Tokiói és a Kyotói Egyetem – Jogi kar – az elit!!! Minisztériumi alkalmazott Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Építőipari Minisztérium 40 éves kortól kérhető a nyugdíjazás, Magánszektorban történő alkalmazás - Amakudari!!

A keiretsu Egyéb pénzügyi Életbiztosítás tevékenység Bank Kereskedőház Termelő- „Sogo shosha” tevékenység

Keresztrészvény-tulajdonosi rendszer A legnagyobb bankoknak a legnagyobb vállalatok a részvényesei és ez fordítva is igaz Tulajdonos kizárólag japán állampolgár lehet.

Japán 5 legnagyobb vállalata 2004-ben, millió USD A vállalat neve Az összes jövedelem Az összes profit Toyota Motor 172616 10898 Nippon Telegraph and Telephone 100545 6608 Hitachi 83994 479 Matsushita El. Industrial 81077 544 Honda Motor 80487 4524

A legnagyobb japán vállalat, a Toyota Motor térbeli szerveződése

A legnagyobb japán vállalat, a Toyota Motor térbeli szerveződése

A legnagyobb japán vállalat, a Toyota Motor térbeli szerveződése

A legnagyobb japán vállalat, a Toyota Motor térbeli szerveződése

A világ 500 legnagyobb vállalatának központjai azaz „headquarter”-ei, 2000

A külföldi tulajdonú vállalatok száma a világ országaiban, 1995-2000

FDI inward stock Milliárd USD A GDP %-ában FDI outward stock 1990 9,9 -- 201,4 6,6 2000 50,3 1,1 278,4 5,8 2003 89,7 2,1 335,5 7,8 2004 96,9 370,5 7,9

Milliárd USD

A külföldi működőtőke-befektetések legfontosabb irányai, milliárd USD, 1999

A Suzuki Motor Corporation 1909: Michio Suzuki megalapítja a Suzuki szővőgép gyárat 1952: Az első kétütemű segédmotorral hajtott kerékpár

A Suzuki Motor Corporation 1954: a cég neve Suzuki Motor Corporation-re változik 1955: az első négykerekű gépkocsi: a Suzuki Light 1993: Felavatják a Suzuki legújabb gyárát Esztergomban

Suzuki Motor Corporation – Japán 40. legnagyobb vállalata 2004-ben Összes jövedelem: 22 milliárd USD Összes profit: 563 millió USD Évente másfél millió db személygépkocsi A világ 20. és Japán 5. legnagyobb autógyára A világ 163 országában van jelen

A Magyar Suzuki Rt. - 2004-ben Magyaro. 14. legnagyobb vállalata Tulajdonosi szerkezet Suzuki Motor Corporation - 97,52% ITOCHU Corporation – 2,46% Magyar részvényesek – 0,02%

Japánban a hozzáadott érték 42%-a bürokratikus szabályozás alatt áll. Mezőgazdaság Belkereskedelem Szállítás Hírközlés Szolgáltatások Második költségvetés – Összes GDP közel 10%-ának megfelelő összeg – Lakossági megtakarítások újraelosztása.

Japán általános jellemzői?? A társadalom vagyoni és jövedelmi különbségei minimálisak?? Növekvő egyenlőtlenségek Nincs munkanélküliség? Alacsony bűnözés? 4,5 – 5 %-os munkanélküliség ráta

A japán gazdasági tervek I. 1949-56: a szűkös természeti erőforrások kihasználása 1957-63: az infrastruktúra kiépítése 1964-1972: a településhálózat reformja 1973-78: fokozódó környezetvédelem

A japán gazdasági tervek II. 1979-84: integrált életterek kialakítása 1985-90: multipoláris térszerkezet kialakítása 1990-től technopolisz program Technopolisz: K+F tevékenységek központjai

A gazdasági élet térbeli koncentráltsága Honshu DK-i partja – ipari sáv – innen származik az ország ipari termelésének 2/3-a Tokió-Kawasaki-Yokohama – japán ipari termelésének 1/3-a Nagoya-Toyota – autógyártás, feldolgozóipar Osaka-Kobe-Kyoto - vegyipar

A japán recesszió előzményei A recesszió előzménye az 1980-as évek világgazdasági sikeressége? Világpiaci térnyerés az autóipar és az elektronika terén Vezető hitelező Vezető működőtőke-exportáló A japán növekedés az 1980-as évek végére már nem exporthúzta, hanem belső kereslet által indukált!!!

A japán recesszió – pénzpiaci recesszió? 1986-1987: Lakás- és irodaház építési hullám 1998: nagy mértékű vállalati beruházások A kereskedelmi bankok bizonytalan hitelei Bérleti díjak, telekárak növekedése

A japán recesszió – pénzpiaci recesszió? Korlátlan tőzsdei részvénykibocsátás A Nikkei-index: 1983: 8800 1986: 16000 1989: 39000 1987-től a pénzkínálat éves növekedése 7% feletti volt!!

Kiút a gazdasági recesszióból?? Előremutató tényezők Fokozódó külföldi működőtőke-import Dotcom forradalom Erősödő japán K+F-beruházások Vállalati szerkezetátalakítás Teljesítmény alapú foglalkoztatás? Változó tulajdonosi szerkezet Keiretsu-k átalakulása??

Kiút a gazdasági recesszióból?? Visszahúzó tényezők Elavult gazdaságszerkezet „Beteg” bankszektor Hitelállomány 250 milliárd USD Túlszabályozott környezet „Kvázi” egypártrendszer Liberális Demokrata Párt 1955 óra kormányoz Bürokrácia - államigazgatás

A japán modell a globális világban? Öregedő lakosság!! Növekvő jövedelemegyenlőtlenség Növekvő munkanélküliségi ráta Individualizálódás!! Japán modell és a japán jövő!!???