A modernizáció kihívása (19. század) A gazdaságban: a racionális piacgazdaság (kapitalizmus) térhódítása és az önfenntartó növekedés visszafordíthatatlanná válása. A társadalomban: a polgárosodás kibonta-kozása. Az állami életben: a jogállam és a demok-rácia térhódítása (parlamentarizmus).

A modernizáció előfeltételei A piac kiszélesedése Az infrastruktúra kiépítése Az intézményrendszer átalakulása

A piac kiszélesedése A népesség és a népsűrűség növekedése (a modern gazdaság kialakulásához 30-40 fő/km2 népsűrűség szükséges, Magyarorszá-gon a század végén 59 fő/km2), a városba vándorlás folyamata (a század eleji 6 %-hoz képest a század végén a népesség 20 %-a él városokban, míg Angliában 62 %), a belső fogyasztás kiszélesedése, a kereskedelem modern formáinak megjelenése (áruházak, bolthálózatok), a külső piacok bővülése.

Az infrastruktúra kiépítése A közlekedés és hírközlés fejlődése (víziút-építések, folyamszabályozások, gőzhajózás, vasútépítés a kiegyezés utántól: 1913-ban 21 ezer km, elmarad a közutak fejlődése, fejlődik a postahálózat és a távíróhálózat: a század végén 20 ezer km távíróvonal, megjelenik a telefon. A finanszírozás eszközeinek előteremtése: eredeti felhalmozás (kereskedővagyonoknál), folyamatos akkumuláció (Magyarországon jellemzőbb: a nagybirtok tőkefelhalmozása, a pénzintézeti hálózat kibontakozása a kiegyezés után, külföldi tőke beáramlása). Gazdaságfejlesztést támogató gazdaságpolitika

Az intézményrendszer átalakulása Jobbágyfelszabadítás: 1840 – önkéntes örök-váltság engedélyezése, 1844 – tulajdonszer-zési jog engedélyezése, 1848 – a feudális személyi függés megszűnése, az úrbéres földek a használók tulajdonába kerülnek (a termőföld 30-40 %-a került a volt jobbágyok tulajdonába), a nem úrbéres földeket a jobbágynak kellett megváltani, a földesúri kárpótlást az állam kamatozó kötvényekben fizette.

Törvénykezés: iparszabadság, a polgári tulajdon kötöttségeinek eltörlése, 1875-ös Kereskedelmi törvény (meghatározza a gaz-dasági társulások formáit, cégjegyzéket ve-zet be, szabályozza a tulajdonszerzés formá-it, a tulajdonnal való rendelkezést, a birtok-védelmet és a kötelmi jogot), értékpapír-kibocsátás szabályozása, telekkönyv beveze-tése, bírósági szervezetek átalakítása (járás-bíróságok, királyi törvényszékek, ítélő-táblák).

Érdekvédelem: ipartestületek kötelező ala-pítása (érdekvédelem és hatósági felada-tok), kereskedelmi és iparkamarák (érdek-védelem), szakszervezetek alakulása. Adórendszer: négy részből állt: egyenes adó (föld-, ház-, kereseti és jövedelemadó), köz-vetett adók (fogyasztási adó), jövedékek (állami monopóliumok utáni fogyasztási adó), illetékek (magánjogi ügyletek után), az adóterhek ugrásszerűen nőnek.

A mezőgazdasági forradalom hatása az ipari forradalomra Az élelmiszertermelő képesség és termelé-kenység növekedése munkaerőt szabadít fel az ipar számára. A nagyobb kereset és a városi életmód nemcsak megnöveli a fogyasztást, hanem a szerkezetét is átalakítja. Megnő az ipar számára termelt nyersa-nyagok mennyisége (textilipar, vegyipar, élelmiszer-feldolgozó ipar).

Az ipari forradalom megnöveli a speciali-zációt, a mezőgazdasági tevékenységet is a belső szakosodás irányába tolja. A mezőgazdaság az ipari termékek fo-gyasztójává válik (textil, vas stb.) A növekvő mezőgazdasági termelés nö-vekvő felhalmozást is eredményez, ami-nek jelentős része az ipari beruházásokba áramlik.

Magyarországi sajátosságok Az agrártermelés növekedéséből származó növekvő felhalmozás túlnyomórészt az örö-kös tartományok iparosítását szolgálta, ezért a nem agrár népesség aránya lassan növe-kedett (a század végére 30 %) Az agrármunkaerő túlkínálata korlátozta a mezőgazdaság gépesítését, a fejletlen ipar nem tudta felvenni a felesleges agrármunka-erőt. Az ipari tőkeellátásban elsősorban a nagybir-tok és a kereskedőtőke vesz részt.

A mezőgazdaság modernizációjának összetevői A művelt terület kiterjesztése és struktúrájá-nak átalakulása A művelési mód változásai Új növénytermesztési struktúra A mezőgazdasági eszközök fejlődése A vonóerő kérdése A nemesítés és a fajtaváltás problémája

A mezőgazdaság modernizációja Magyarországon Az infrastruktúra fejlődése (vasút) megnövelte a mezőgazdaság kiviteli képességét. A művelt terület terjeszkedésére a terméketlen területek meghódításával volt lehetőség mo-csárlecsapolással és folyamszabályozással. A művelt területen belül megnő a szántóterület aránya, elsősorban a legelők feltörésével, majd az ugar felszámolásával (a nyomásrendszer felszámolása miatt).

A legelőkről való kiszorulást az állattenyésztés átmenetileg megsínyli, de a század második felére beindul az istállózó állattartásra való áttérés. A szőlőművelés hanyatlásnak indul (piacvesztés és betegségek). A kertművelés jelentősége az urbanizációval nő. A művelési rendszer megváltozása a nyomás-rendszer megszűnése és a vetésforgó-rendszer bevezetése volt elsősorban a nagybirtokokon. A gabonatermesztésben búza-kukorica kettős váltógazdaság alakult ki. Megnő a takarmány-növények, a kukorica és burgonya vetésterüle-te, csökken a kásanövényeké.

A század végére sikeres a nemesítő munka, általánossá válik a trágyázás, benne a műtrágyázás, elterjed a cukorrépa-termelés, a kukorica, burgonya és takarmánynövények termelése. Az állattenyésztésben a magyar szürke marhát egyre inkább felváltják a gyorsabb növekedésű, több tejet adó nyugati fajták. Fellendül az élelmiszerkereskedelem, a mezőgazdaság korszerűsödése jelentős kereskedelmi tőkefelhalmozással járt.

Az ipar fejlődése Magyarországon A mezőgazdaság korszerűsödése által felhalmozott kereskedelmi tőke nagy része az iparba áramlott, megszületett a gyáripar, mely a XX. század elejére (néhány évtized alatt) nemcsak a termelés szintjén sajátította el a modern technikát, de nemzetközileg is elismert sikereket ért el (járműgyártás, vegyészet-gyógyszervegyészet, elektromos ipar területén). Az iparfejlődés első sikerágazata a malomipar, majd teret hódít a gépipar (Ganz, Láng stb.)

A beruházási javak áramoltatása és a tudatos állami iparfejlesztés hatására megszűnt az ország egyoldalú agrár jellege, az iparban foglalkoztatottak száma közel 1,5 millió főre nőtt. Felfejlődik a szénbányászat, mint az energia-termelés fő forrása. A vasérctermelés erőteljesen növekszik (mint legfontosabb nehézipari nyersanyag). A nagyüzemi jelleg mellett a magyar ipar vezető ágait a technikai korszerűség jellemezte, nagy volt az ipar adaptációs és innovációs képessége.

Monopolizáció A hetvenes évektől kibontakozott a monopolizáció. A folyamat a bankrendszerben indult, majd a nagybankok ellenőrzésük alá vonták a magyar gazdaság legfőbb területeit. Lejátszódott a bank és az ipari tőke összenövése. A gazdaság kulcspozíciói egy nagyon szűk tőkés érdekcsoport kezére kerültek.