Takarmányismeret Feltétlen takarmányok: Esetleges takarmányok: kizárólag az állatok takarmányozására szolgál (zöldtakarmányok) Esetleges takarmányok: humán táplálkozásra, ipari célra, energia nyerésre és takarmányozásra egyaránt használatos (gabonák, pillangósok stb.) Kis víztartalmú takarmányok (gabonák, szénafélék stb.) Lédús takarmányok (zöldtakarmányok, burgonya, répa, tökfélék)

Takarmányismeret Koncentrált takarmányok: nagy energia-, kevés rosttartalommal rendelkező takarmányok (gabonafélék, pillangósok, ipari melléktermékek) Terimés takarmányok: Energiában szegény, sok rostot, több vizet tartalmazó takarmányok, tömegtakarmányok szálastakarmányok zöldtakarmányok szilázsok, szenázsok szénák, szalmák leveles takarmányok takarmánykáposzta leveles cukorrépafej, répalevél gyökér és gumós takarmányok répafélék, burgonya

Takarmányismeret Eredetük alapján a következő csoportosítás a legelterjedtebb: zöldtakarmányok gyökér-, gumós-, és kabakos takarmányok silózott takarmányok szárított zöldtakarmányok mezőgazdasági melléktermékek magvak és termések élelmiszer-ipari melléktermékek állati eredetű takarmányok takarmány-adalékanyagok

Zöldtakarmányok Vegetációs víztartalmuk nagy (70-85%), a tejtermelést kedvezően befolyásolják Fehérjetartalmuk növényfajtól függően változó lucerna 180-280 g/kg szárazanyag réti perje 125-160 g/kg sz.a. az amid anyagok aránya magas (40-45%) Könnyen oldható szénhidrát pillangósok < pázsitfüvek < kukorica, cukorcirok Nyersrost-tartalmuk a vegetációs idő előrehaladtával változik (15-45%) Táplálóanyagaik emészthetősége a virágzás, illetve a bugahányás előtt a legjobb

Zöldtakarmányok Foszfortartalmuk kicsi (2-3g kg sz.a.) kalciumban viszont gazdagok (13-15 g/kg sz.a.) Mikroelem-tartalmuk a talajellátottság, a csapadék és a trágyázás függvényében változik Karotinban gazdagok, D-vitamin tartalmuk kicsi, E és K vitamin szintjük kielégítő A tiamin (B1) és a kobalamin (B12) kivételével a vízben oldódó vitaminokból megfelelő mennyiséget tartalmaznak

A legelő Gyep: Főként pázsitfűfélékkel, pillangósokkal, gyomnövényekkel benőtt területek, melyeket legelőként vagy kaszálóként hasznosíthatunk Hazánkban jelenleg 1 millió ha a gyepterület, ami az összes művelt mg-i terület 17%-a Gyepterületeink átlagos hozama kicsi (1,5t/ha) trágyázás hiánya csapadék hiány, öntözés hiánya Állandó legelő: az év egészében legeltetésre használjuk Alkalmi legelő: időszakosan vagy egy-egy alkalommal használjuk Természetes gyepek, ősgyepek – mesterséges gyepek

A legelők jelentősége A legtermészetesebb takarmányok Kedvező étrendi hatás, jó emészthetőség A változatos botanikai összetételű növények kiegészítik egymást A szabadban való mozgás kedvező az állatok egészsége, a csontozat fejlődése, az ivari működés szempontjából egyaránt A legolcsóbb szálastakarmány, nem terheli a betakarítás, szállítás költsége Az állatok energiaszükséglete ugyanakkor nő

Állandó legelők, természetes vagy ősgyepek Pázsitfüvek: csenkeszek, perjék, csomós ebír, magyar rozsnok, réti ecsetpázsit, réti komócsin, taréjos búzafű, tarackos tippan stb. Pillangósok: lucernafélék, vörös-, fehér-, korcshere, bükkönyök, szarvaskerep Gyomok: takarmányértékkel rendelkezők (pongyola pitypang, tyúkhúr stb.) előfordulásuk káros: mezei aszat, tövises iglice, cserjék stb.) Lehetnek síkvidéki, dombvidéki, hegyvidéki, havasi, lápi, sziki legelők

Mesterséges, telepített legelők Legelőnél a taposást jobban bíró aljfüvek, míg kaszálónál a szálfüvek dominálnak szálfű aljfű pillangós legelő 20% 60% kaszáló Alkalmi legelők gabona, kukorica, répa, borsó, lóbab, csillagfürt tarló (sertésekkel és juhokkal) Vasúti töltések, útszélek, árokpartok (kérődzők)

Állatfajok legelővel szembeni igényei Szarvasmarha: dús és puha levélzetű, 15-20 cm magas füvet kedveli ideális: 50-60 m2 -en 6-7 óra alatt 50-60 kg füvet tud lelegelni egy kifejlett marha a taposási veszteség a fű magasságának függvényében változik (20 cm- 15%; 50cm-45%) Ló: a füvet harapja, az alacsonyabb füveket is képes lelegelni a kemény szárú füveket kedveli (pl. csomós ebír) a pata és a csontozat fejlődése miatt a talaj kemény szerkezetű legyen bő hozamú legelőn egy kifejlett ló 50kg füvet képes lelegelni

Állatfajok legelővel szembeni igényei Juh: ajkaival szinte „leborotválja” a legelőt optimális legelő magasság 10-15cm naponta 6-8 kg-ot képes lelegelni a vizenyős, mély fekvésű területek kerülendők (májmétely, tüdőférgesség) Sertés: a rostban szegény, puha szárú, dús levélzetű legelőt szereti 2-3 óra alatt a kifejlett sertés 4-5 kg füvet tud felvenni táplálóanyag igényét önmagában a legelő nem fedezi a sertéslegelőn más állatfaj ne szívesen legel Lúd: mélyen legel, károsítja a szártövet, nehezebben sarjad újra a fű Kifejlett ludak 500-600 g füvet legelnek

A növények vegetációs idejének előrehaladtával nő a cukor- és rosttartalmuk, csökken a fehérje, a zsír, és az ásványi anyagok mennyisége

A gyep táplálóértéke, hozamának megoszlása az év során Az öntözött legelők akár évi 5 növedéket is adhatnak Az extenzív gyepeken csupán 1-2 növedéket nyerhetünk A tavaszi fűtermés általában a legnagyobb A fűtermés növedékenkénti megoszlása, és a szükséges regenerálódási idő Évi összes termés Regenerálódási idő (nap) % t/ha I. növedék 45 11,25 40-50 II. növedék 30 7,5 50-60 III. növedék 25 6,25 Összesen 100 25,0

A legelők hasznosítása A füvet legeltetni bimbózás kezdetén, szénának, szilázsnak lekaszálni a bimbózás és a virágzás közötti stádiumban célszerű Előkészületek a legeltetésre: az állatok fokozatos hozzászoktatása a szabadban való tartózkodáshoz (karám) körmözés, védőoltások a legeltetési időt fokozatosan növeljük legelőápolás (vakondtúrások, tisztító kaszálás, karámjavítás stb.)

Legeltetési módok Szabad legeltetés (ősi forma, az állatállomány az adott terülten szabadon legel) nagy a tiprási veszteség az állatok válogatnak a gyepterület hasznosulása alacsony Irányított legeltetés lábalóli legeltetés (felügyelet mellett legelnek az állatok) pányvás legeltetés szakaszos legeltetés (állandó kerítéssel elválasztott szakaszokra osztják a legelőt) lehet adagolt vagy sávosan adagolt (a legelő szakaszt is több adagban legeltetik) műveleti egységre alapozott szakaszos legeltetés (a szakaszokat nem stabil karámok, hanem mobil villanypásztorok határolják; a legelő gépekkel is művelhető)

Szakaszos legeltetés

Sávos szakaszos legeltetés

Sávos adagolt legeltetés

Szántóföldi termesztett zöldtakarmányok Ha legelő nem áll rendelkezésre, a tömegtakarmány bázist ezek a takarmányok biztosítják Drágábbak, mint a legelőfű (betakarítás, szállítás, kiszolgálás költségei) Egységnyi területen hozamuk viszont nagyobb Takarmányértéküket a betakarításkori vegetációs állapot szintén befolyásolja

Fűféle zöldtakarmányok Kukorica növény kukorica csalamádéként (másodvetésben; 15-22t/ha), illetve silókukoricaként (fővetésben; 25-35t/ha) vetik optimális silózási állapot 30-40%-os szárazanyag-tartalom, viaszérés zöldtakarmányként tejes érés stádiumban célszerű szecskázni, tehenek napi adagja 40-60kg egységnyi területről a legnagyobb zöldtömeg és energiatartalom a kukoricával érhető el jelentős erjeszthető szénhidráttartalma (5-15% cukor) miatt könnyen erjeszthető

Szudáni cirokfű A kukorica növény táplálóanyag-tartalma szárazságtűrő, nyáron is biztos zöldtermést ad főleg kérődző takarmány, tehenek 50-60 kg-ot képesek belőle elfogyasztani fehérjetartalma (100-150g/kg sz.a.) meghaladja a kukoricáét zsenge hajtásai durrint tartalmaznak, amiből az állat szervezetében ciánhidrogén szabadulhat fel – blokkolja a szöveti légzést- akár elhullást is okozhat célszerű szoktatást követően, keverten, 40-60 cm-nél magasságnál betakarítani

Cukorcirok szintén jó szárazságtűrő cukortartalma meghaladja a 25%-ot zölden tejes érés állapotában célszerű betakarítani silózni viaszérés stádiumában célszerű kukoricával együtt is vethető, silózható zsenge hajtásai úgyszintén tartalmazhatnak ciánglikozidot

Rozs kedveli a hűvös, csapadékos klímát április első felében már etethető kalászhányás állapotában célszerű kaszálni bükkönnyel, borsóval együtt is vethető bőséges N-műtrágyázás hatására feldúsulhat benne a nitrát- és nitrittartalom – mérgezés Zab tavasszal és ősszel egyaránt vethető önmagában vagy bükkönnyel keverten elsősorban zöldtakarmányként etetik bugahányástól tejes érésig célszerű betakarítani gyorsan elvénül, nő a rosttartalma

Pillangós virágú zöldtakarmányok Lucernafélék Fehérjében, Ca-ban, Fe-ban, vitaminokban (karotin) gazdag, értékes takarmányok zsenge állapotban, illetve befülledten felfúvódást okozhatnak kékvirágú lucerna a legelterjedtebb, évelő (3-5 év) pillangós takarmánynövény évente 3-4-szer kaszálható, egységnyi területről a legnagyobb fehérjehozamot biztosító szálastakarmány zöldhozama 20-30 t/ha

A lucerna táplálóanyag-tartalma táplálóanyag-tartalma és a táplálóanyagok emészthetősége lényegesen változik a vegetációs idő előrehaladtával egyes fajtákban szaponin és ösztrogén hatású anyagok is találhatók szarvasmarhákkal és lovakkal 15-20 kg, zsenge lucernából sertésekkel 1-4 kg etethető egyéb lucernák: sárkerep, komlós, tarkavirágú lucerna

Herefélék vöröshere kétéves növény kisebb a hozama, mint a lucernáé, de talajjal szemben kevésbé igényes táplálóanyag-tartalma hasonló a lucernáéhoz virágzásig célszerű kaszálni tehenekkel 15-20 kg etethető belőle alexandriai here igényes a talaj és éghajlati viszonyokkal szemben öntözéssel akár öt kaszálást is ad (30-35t/ha) egyéb herefélék: bíbor, fehér, korcs here

kumarint tartalmaz (dikumarol, K-vit. antagonista) Egyéb pillangós virágú zöldtakarmányok somkóró csapadékszegény körülmények között, homokos talajokon is elfogadható termést ad (20-25t/ha) kumarint tartalmaz (dikumarol, K-vit. antagonista) csillagfürt hazánkban a fehér és sárga virágú fajtákat termesztik gyenge minőségű talajokon is megterem alkaloidákat (lupinin, lupinidin, lupanin stb.) tartalmaz az édes változatból a tehenek 40-50 kg-ot is elfogyasztanak

mezei borsó rozzsal, búzával, árpával együtt vetve korai zöldtakarmányt nyújt egyéb pillangósok: takarmány-baltacím, szarvaskerep, nyúlszapuka, lóbab

Leveles zöldtakarmányok nagy tömeget adó, dús levélzetű, lédús takarmányok Takarmánykáposzta jó a fagytűrő képessége, akár januárig kinyújtható az etetése zöldtakarmányként, de silózva is etethető mustárolaj-tartalma limitáló tényező, tehenekkel 20-25kg-nál nem célszerű többet etetni Réparepce, káposztarepce legeltethető vagy kaszálható nagy zöldtömeget ad virágzásig kevés a mustárolaj tartalma tehénnek max. 10-15 kg

Leveles cukorrépafej betakarításkor keletkező melléktermék (6-10t/ha) nyersfehérjéje döntően NPN anyag (betain, glutaminsav) minőségét a földszennyezés mértéke alapvetően meghatározza oxálsav-tartalma jelentős (5-10%) Ca-oxalát kedvező hatása van a tejtermelésre tehenekkel, marhákkal 20-40 kg, lovakkal 5-10 kg, kocákkal 4-5 kg etetése javasolható Napraforgó etetését akkor célszerű megkezdeni, ha az állomány harmada virágzik marhák 30-40 kg-ot elfogyasztanak belőle takarmányborsóval, bükkönnyel együtt vethető Egyéb leveles zöldtakarmányok: pohánka, fehér mustár, csalán, csicsóka

Keverék zöldtakarmányok Agronómiai előny: nagyobb a termésbiztonság Takarmányozási előny: kedvezőbb táplálóanyag-tartalom, komplettáló hatás Őszi keverékek kora tavasszal, április elejétől betakaríthatók keszthelyi keverék (őszi káposztarepce rozzsal) a repce virágzása előtt kell kaszálni (ízhiba) rozsos szöszösbükköny etetése a rozs kalászhányása előtt őszi búzás pannonbükköny ízletes, nagy hozamú, lassan vénül el Legány-féle keverék (pannon vagy szöszös bükköny, rozs, búza vagy árpa, bíborhere) ízletes, fehérjében gazdag kérődzőkkel, sertéssel, lóval egyaránt etethető

borsós kukoricacsalamádé Tavaszi keverékek füveshere pillangósok (herefélék, lucerna, szarvaskerep, somkóró, bükköny) és fűféle zöldtakarmányok (angol perje, francia perje, komócsin, csenkesz félék stb.) keveréke kedvező energia-fehérje arány nem puffasztó zabos bükköny a legelterjedtebb tavaszi keverék június elején kaszálható (10-15t/ha) borsós kukoricacsalamádé jó talajt, bőséges csapadékot igényel akkor célszerű levágni, ha a kukorica még címerhányás előtt, a borsó virágzásban van tehenekkel 20-25 kg etethető belőle

borsós napraforgó-csalamádé gyengébb minőségű talajokon is megterem biztonságos termést ad (30t/ha) június elejétől etethető tehenekkel 30-40 kg/nap napraforgós kukoricacsalamádé nagy tömegű, jó minőségű termést ad akkor kaszáljuk ha a napraforgó tányérok átmérője 2-3 cm szójás silókukorica augusztus végén kaszálható, a szója magja viaszérésben van ekkor a silókukoricához képest 30-40%-al több fehérjét ad hosszú tenyészidejű szója, közepes tenyészidejű kukorica