A munkásosztály
Munkásosztály kialakulása az ipari forradalom (Anglia, Flandria) százezreket ragadott ki eredeti környezetéből és vitte fel a városokba hagyományos kötelékek elszakadtak, falu ellenőrző szerepe megszűnt devianciák virágzása nyomornegyedek kialakulása érdekérvényesítés nem létezett 1836 chartizmus: szavazati jogért pol. tapasztalat, gyári törvények megszületése később az ipari metropoliszok szélén, külvárosokban laktak, sajátos „munkásszórakozások” (vurstli, kocsma, majd külvárosi mozik)
Munkásosztályon belüli tagozódás felső alsó munkásosztály f.: szakképzett, jobb fizetés a.: szakképzetlen, betanított munkás központi periférikus szektor k.: teljes munkaidő, biztos állás p.: több részmunkaidős, bizonytalanabb állás marginális osztály kisebbségekből kerülnek ki, pl. bevándorlók
Változó osztálytagozódás Egyenlőtlenségek csökkenése: szociális támogatások, gazdagokat sújtó adók miatt Reáljövedelmek megsokszorozódása Kékgalléros: három, négyszeres 100 év alatt Fehérgalléros, szakértelmiségi: még több Erősebb társ. mobilitás miatt is differenciálódás az osztályon belül
Munkásosztály „elpolgárosodása”? jómódban élő munkásokat vizsgálta, vajon közelebb állnak-e a középréteghez, mint az általában vett munkásokhoz az 1960-as vitában ezt megcáfolták, de a vita 1990-ben felújult vita vége: hagyományos egydimenziós osztályfogalom már nem elégséges vagy éppen proletarizálódás? Braverman-vita
Osztálytudatuk Lockwood felosztása: proletártradicionalizmus tiszteletteljes tradicionalizmus privatizált munkások etnikai és osztálytudat összeolvadhat „Argentin gyárfoglalók”
Szakszervezetek XIX. sz. utolsó negyedében legalizálták Angliában előtte erőszakos randalírozás formájában törtek ki munkások panaszait közvetítik vezetéssel egyének csekély hatalmát összesíti kollektív érdekképviselet, de ez vétójogként jelenik meg (sztrájk) béralkuk, munkások jogainak betartatása Lehet a politikára közvetlen beleszólásuk Svédország gazdaságpolitikába Dél-Afrika rendszerváltásban nagy szerep Dél-Korea 1996 teljes munkabeszüntetés