Babits Mihály (Szekszárd, 1883- Budapest, 1941)

Költészete I. A korai versekben (1914-ig) fontosabb a forma, mint a tartalom. A formák szépségében találta meg a magány ellen a vigaszt, s fejezte ki a magányt, a társakra vágyódást, pesszimizmusát. Műfordítói munkák (pl. Dante: Isteni színjáték) Szemléletében konzervatív is, de ez a kultúra eredményeinek őrzésére vonatkozik, de szemben áll az akadémikus maradisággal 1909-ben jelenik meg a Levelek Iris koszorújából’ című kötete. A cím jelképes értelmű, s egyúttal a költői program kifejezője is. (Iris az istenek követe, a szivárvány, a világ sokszínűségének szimbóluma) - Programadó nyitóvers az In Horatium (1904) -Pantha rei, arany közép - Húnyt szemmel’ a szecesszió életérzésének egyik legszebb magyar megnyilatkozása - A lírikus epilógja (1904) zárja a kötetet - Fekete ország (1906), Esti kérdés (1909)

Babits és Ady a Nyugatban

II. Babits háborúellenes költészete Az első világháború kitörése azután őt is a politika felé mozdítja: költészetében megszólal a harcos pacifista (békeharcos), az indulatos antimilitarista hangja. A békevágy klasszikus költeményeit írja a háború alatt. Kb. 1916-tól erősödik fel és válik egyértelművé költészetében a háborúellenesség. Kétféle magatartást is helyénvalónak tart: az egyik a kiáltás, mely túlharsogja a háború hangzavarát és a csöndet, mely éppen némaságával tüntet az artikulálatlan hangerő ellen. Húsvét előtt (1916)rapszódia; az ősi malom-metafora a mindent felőrlő pokoli idő jelképe ↔ örök remény is (a szenvedéstörténetet a feltámadás követi).

Rippl-Rónai József portréja Babits Mihályról (1923)

III. Költészete a ’30-as években a.) A prófétaszerep megjelenése és megerősödése - Csak posta voltál (1933) (önmeghatározási kísérlet, mely egyszerre állítja a személyiség meglétét és fontosságát, és tagadja azt, válságérzetet ) b.) A szenvedés és halál versei Gégerák, hogyan tudjuk emberi módon elviselni a szenvedést és a halált (Heidegger (Lét és idő) halál-értelmezésével rokon - Balázsolás (1937) A gyermek öntudatlanul éli életét. A felnőtt a dolgok végességének tudatosságában él→a szenvedés is véges. A felnőtt ismeri a dolgok valódi értékét, tudja, hogy “nem is olyan nagy dolog a halál”. - Ősz és tavasz között (1936) középkori haláltáncokat idéző refrén, a hangvételek és hangfekvések sokasága egységet alkot a versben, az elégikustól az ironikusan–keserűen groteszkig - Jónás könyve (1938) jelképes elbeszélő költemény. A Bibliából vett, groteszken tragikomikus költemény a prófétáról szól, aki el akar futni hivatása elől, de nem lehet: élete árán is az igazságot, az emberségességet kell szolgálnia.

A költő 2007-ben ellopott, majd születésének 125 A költő 2007-ben ellopott, majd születésének 125. évfordulóján újraöntött esztergomi szobra

Babits Mihály és feleségének, Török Sophie-nak (Tanner Ilonának) sírja Budapesten, (Kerepesi temető) Ferenczy Béni alkotása.