Az informatika története

Az ember már kezdetektől fogva használt segédeszközöket a számoláshoz Az ember már kezdetektől fogva használt segédeszközöket a számoláshoz. Az ősi eszközök elég korán megjelentek. Az állatok megszámlálására kitűnően megfelelt, hogy minden, a pásztor előtt elhaladó állat láttán egy kavicsot tettek egy edénybe. Eddig még csak megszámlálásról van szó. A kereskedelem megjelenésével már a számításokhoz használható segédeszközök is feltűntek.

Az ábrán egy már modernebb abakusz (abacus) látható, melynek őse már időszámításunk előtt 2000 körül használatban volt. A következő lépés a mechanikus számológépek megjelenése volt. A kereskedelem mellett a hajózási és csillagászati táblázatok elkészítése is számításigényes volt. Eleinte emberek végezték a lépésekre bontott számításokat, mégpedig úgy, hogy egy-egy ember mindig azonos műveleteket végzett. Később az ipar igényeinek kielégítésére automaták készültek.

Charles Babbage angol matematikus 1822-ben alkotta meg mechanikus számológépét, a Difference Engine-t. Következőnek egy lyukkártyavezérlésű gépet tervezett, de a túlzott precizitás iránti igények miatt mégsem készült el az Analytical Engine nevű gép. Jegyzeteiben leírta, hogyan lehet géppel Bernoulli-számokat számítani. Ezt tekinthetjük a világ első számítógépes programjának. Difference Engine Analytical Engine

Wilhelm Schickard tübingeni csillagász 1623-ban tervezte meg fogaskerekes számológépét, amivel automatizálni tudta az összeadást és a kivonást, illetve részben a szorzást és az osztást. Említést érdemel Blaise Pascal 1640-es években készült fogaskerekes összeadó és kivonó mechanikus gépe. A gépet adószedőként dolgozó apja számára tervezte. a) b)

Joseph Marie Jacquard készitett egy lyukkártyavezérlésű szövőszéket, ami tulajdonképpen egy programozható szövőszék, a lyukkártya meghatározta a gép által készített textil mintázatát. A lyukkártyák alkalmazásának másik jeles úttörője Hermann Hollerith, német származású amerikai statisztikus volt, aki berendezésével jelentősen felgyorsította az 1890-es népszámlálás adatainak feldolgozását. A sikerek láttán Hollerith egy céget alapított , ebből 1924-ben megalakult a ma is jól ismert IBM. ( Babbage ugyan nem tudta elkészíteni gépét, de készült egy, a terveihez közel álló, működő mechanikus gép, Mark I. néven. )

Lassan bevonult az elektromosság is a számítógépek történetébe Lassan bevonult az elektromosság is a számítógépek történetébe. A Konrad Zuse német mérnök által megalkotott gépek közül a Z1(1938) még mechanikus volt,a Z2 már jelfogókat is alkalmazott. A Z3 (1941) pedig programvezérlésű, kettes számrendszerben dolgozó elektromechanikus gép volt. A reléket elektroncsövekre cserélték, ennek a fejlesztésnek lett egyik eredménye az 1943-ban Angliában készült elektronikus működésű Colossus nevű gép. Az eszközről sokáig nem lehetett hallani, mert katonai célokra, kódfejtésre használták.

Az ENIAC Programozási felülete A kor másik széleskörűen ismert elektronikus működésű számítógépét is katonai célokra, lőtáblázatok készítésére építették. Az USA-ban megalkotott ENIAC 1945-ben készült el J.P. Eckert, H.G. Goldstine, J.W. Maluchly vezetésével. Az ENIAC lényegében Pascal mechanikus arithmométerének volt a modernebb változata. Érdekesség, hogy a gép 30 tonnát nyomott és 18000 elektroncsövet tartalmazott.

A kor másik híres gépe az 1949-ben elkészült első belső programvezérlésű EDVAC (Electronic Discrete Variable Computer) volt. A gép Neumann János elvei alapján készült. Neumann, az ENIAC tapasztalatai alapján, 1946-ban foglalta össze és publikálta elméletét. A gép már memóriában tárolta a programot és az adatokat, s így már nem jelentett korlátozást a lyukkártyaolvasás sebessége.

Az 1951-ben elkészült UNIVAC (UNIversal Automatic Calculator) volt az első kereskedelemben is kapható számítógép. A berendezést Eckert és Mauchly tervezte. Az első gépet az USA népszámlálásánál használták, de került belőlük a nagyvállalatokhoz is. A gép 5000 elektroncsövet, 18000 diódát tartalmazott és közel 20 tonna súlyú volt. Az elektronikus gépektől kezdve sorolják generációkba a számítógépeket. Egyesek az ENIAC-ot, mások az EDVAC-ot tekintik az első generáció kezdetének.

első generáció(1958-ig): - elektroncsövekkel készültek - nagy méretűek - háttértárként lyukkártya második generáció(58-65): - dióda, tranzisztor alkalmazása - nőtt a megbízhatóság - csökkent a méret, a hőtermelés - operációs rendszer elterjedése - képviselője: IBM 7090 harmadik generáció(65-72): - integrált áramkörök, IC-k alkalmazása - monitorok, rajzgépek megjelenése - merevlemezek használata negyedik generáció(72-90): - mikroprocesszor megjelenése - 1971 Intel 4004 - kialakultak a hálózatok, felbukkantak a vírusok - elterjedtek a játékok, alkalmazói programok - az első szuperszámítógépek létrejötte

ötödik generáció(90-. ):. - egyre gyorsabb, egyre kisebb gépek ötödik generáció(90-?): - egyre gyorsabb, egyre kisebb gépek fejlesztése - nagyobb hangsúlyt kapnak a hálózatok, többprocesszoros gépek, a párhuzamos feldolgozás - optikai technológiák elterjedése - sok ezer kicsi analóg feldolgozó egység összehangolt működése PDA Tablet PC Szuperszámítógép