Johann Wolfgang von Goethe (1749-1832)

Goethe (Joseph Karl Stieler festménye, 1828 )

Goethe irodalmi munkássága Herder felkeltette Goethe érdeklődését a népdalok iránt, - népdalgyűjtés. Első népdalszerű, lírikus költeményei Straßburg-ban belépett a Sturm und Drang nevű körbe (később művészeti irányzat lett) 1774 – Az ifjú Werther szenvedései (Die Leiden des jungen Werthers) világhírűvé tette. 1780 – A vándor éji dala (Wanderers Nachtlied) 1795 – Wilhelm Meister tanulóévei, majd W. M. vándorévei (1821) 1796 – Xéniák (Xenien) (Vendégajándékoknak nevezett kritikai élű epigrammák-Schillerrel együtt) 1808 – Faust – I. rész 1819 - Nyugat-keleti díván (West-östlicher Divan) Verseskötet. El Hafisz XIV. századi költő maszkja mögé bújik. 1827 –Marienbadi elégia (Marienbader Elegie) 1832 – Faust – II. rész

Goethe-szobor Frankfurtban Életművében tökéletes egységre talált a francia felvilágosodás, az ókori klasszicizmus, s a német múlt és az akkori német jelen szerinti történelmi haladás Személye testesíti meg a világhatású német klasszicizmust, de úgy, hogy merítenek tőle a szentimentalisták, s népdalgyűjtéseivel, azok átdolgozásával előkészíti a romantikát.

Goethe Faust Ifjúkorától izgatja Goethét a Faust-téma. A reneszánsz tudós témája, aki eladja lelkét az ördögnek, modern misztériumként népszerű volt (bábjáték,ponyvatörténet) A klasszikus angol drámaíró, Marlowe, Shakespeare kortársa már hatásos drámát írt belőle. Goethe egy vázlatos drámát írt: "Ur-Faust" (az "ős-Faust"). A téma nem hagyta nyugton, évekkel később építette fel azt a már-már romantikus Faust-drámát, amelyet ma a "Faust első részé"-nek nevezünk. 1832: befejezi a Faust második részét. Az egész nagy műalkotás témája a magánélet, a közélet, a szenvedélyek és tudományos gondok versekben, sokféle versformában. A drámatörténet egyik legfontosabb alkotása. Műfaja: világdráma, emberiség-költemény (ember és világ alapvető kérdéseit feldolgozó mű; a drámai költeményben vagy lírai drámában, nem a külsődleges drámai cselekmény a fontos, hanem a szereplők gondolatai, önmagukkal és környezetükkel folyatott vitája; minden külsődleges esemény a szereplőkben lejátszódó belső folyamatoknak van alárendelve). Goethe Faust

A Faust története Az idős, szigorú és merev életet élő doktor egy izgalmas tavaszi napon összefut Mefisztóval, az ördöggel, aki megfiatalítja, cserébe a lelkéért. Egy formaság, egy csepp vér, amivel alá kell írnia egy papírt, hogy majd egyszer, halálakor, amikor minden ember épp a mennyországba készül, ő majd a szerződés értelmében a pokol felé veszi útját. Ez a felkínált fiatalság nemcsak testi, hanem szellemi fiatalság is egyben. Faust doktor tehát viszonylag gátlástalanná válik, felszabadul, és a tudomány és a rend szolgálata, illetve tisztelete helyett a pillanatnak és az érzéki örömöknek kezd el élni. Mefisztó pedig mindent elérhetővé tesz számára. A tragédia ott jön be a képbe, hogy Margit, mint rendes lány, az anyjával alszik, így ahhoz, hogy egymással lehessen a pár, el kell altatniuk a mamát. Az altatóról is Mefisztó gondoskodik, és túllő a célon, az anya többé nem ébred fel. A lány terhes is lesz. A bátyja párbajra hívja a gaz csábítót, de elveszíti azt, az életével együtt. A végén a lány saját kivégzésére vár anyja megöléséért, de már a csecsemőnek és a bátyjának is annyi. A darab műfaja: világdráma, emberiség-költemény

A Faust cselekményvázlata 1. Előkészítés: Szereplő: Faust- tudós doktor, de már nem hisz a tudásban, az ember taníthatóságában, s nem hisz Istenben. Szabadba vágyik a poros könyvek közül. Helyszín: Faust szobája, majd a lipcsei városkapu előtti tér,tarló- Németország. Idő: tavasz, húsvét előtti nap Wagnerrel a városi forgatagban sétálnak, Faustot, a sokszorosan életmentő orvost, éljenzik. Gúnynak érzi, bár nem az. A tudást haszontalannak tartja. Elmenekülnek.

2. Bonyodalom A tarlón fekete kutya Faustékhoz szegődik Hazaérkezvén a kutya vándordiákká változik, aki Mefisztó, azaz a Káosz fia, maga a Sátán. Faust, mivel vágy nélkül nem érdemes élni, saját halálát kívánja. Szerződést kötnek: Mefisztó eljuttatja az emberiség csúcsára cserében Faust lelkéért, mely így a tudós halála után a pokolra jut.

3. Kibontakozás Auerbach pincéje, Lipcsében –borvarázs- Boszorkánykonyha – Tükör- a legcsodásabb testű nőt látja meg Faust – Fiatalító varázsszer Faustnak Az utcán Faust és Margit találkoznak Faust ajándékai Margitnak (Mefisztótól) Találka Márta (Margit szomszédja) kertjében (Margitot aggasztja Faust hitetlensége, s gyűlöli Mefisztót) Szerelmük beteljesülését Mefisztó altatója segíti, melyet Margit anyjának szánnak.

4. Tetőpont Az altatóval Margit akaratlanul megöli anyját, teherbe esik; Margit Faustra és Mefisztóra rátörő bátyját, Bálintot Faust megöli másnap

5. Megoldás Margit szenvedése bűnei miatt Boszorkányszombat, Boszorkányszombat-éji álom (Oberon és Titánia aranylakodalma) Faust lelkiismeret-furdalása miatt tömlöcéből ki akarja menteni a halálára váró Margitot, de Margit nem akar kétszeres gyilkosként szabadulni. Istentől kér és kap megváltást.