Ady költészete Verseskötetei: Új versek (1906) Vér és arany (1907) Az Illés szekerén (1907) Szeretném, ha szeretnének (1909) A Minden-Titkok versei (1910) A menekülő Élet (1912) A Magunk szerelme (1913) Ki látott engem? (1914) A halottak élén (1918) Az utolsó hajók (posztumusz, 1923)

Költői világát a maga személyisége köré építette fel, saját szimbólumrendszert teremtett. Versei összefüggő jelképrendszert alkotnak, nagy témái és motívumai összefonódnak, a részek az egészben kapják meg teljes jelentésüket.

SZIMBOLISTA-SZECESSZIÓS LÁTÁSMÓD Szimbolizmus: XIX. sz. 2. felére jellemző irányzat; a jelképet az alkotás központi szervező elvévé teszi; a jelenség mögötti „kimondhatatlan” megsejtetése. Ady szimbolizmusa nem allegorikus, hanem mitikus, nehezen megfejthető, erős politikai, forradalmi töltésű Szecesszió: (elszakadás, kivonulás); aszimmetria, dekoratívság, hangulati túlfűtöttség, az ornamentika kultusza. Témája: az erotika, a betegség, a halál várása, megszépítése; az egyén (szubjektivitás)

Képzetkincsének fő forrásai: a magyar történelem (kurucok, Dózsa, Verecke, Vazul, Pusztaszer…) a Biblia (Messiás, Illés, Úr) orientalizmus (Kelet)(Gangesz, Babilon) égitestek (Nap, csillagok, Hold) civilizációk ősi alapelemei (tűz, tenger, arany) önálló mítoszalkotás: az eltévedt lovas, a muszáj Herkules színek, fogalmak, képzetek (fekete, piros, fehér, élet, titok, idő, halál, csók, sírás, hajó…) ismétlése, nagybetűvel írása: mitizálódás, szimbólummá emelkedés

A VERSRITMUS MEGÚJÍTÁSA - A magyaros és időmértékes ritmuselv érvényesülése, kevert ritmus; - A verssorok többnyire szabálytalan hosszúságúak - Változatos strófaszerkezet - Szokatlan jelzők (disznófejű), kedvelt jelzők (ős, buja, kacagó, szent…) jelzőhalmozás (tornyosul, omlik/ parfümös, boldog, ifjú pára) - Költészetében az ambivalenciák (ellentétes érzelmek), paradoxonok (édes íze a sónak; Egy való van: a Nincsen), az életigenlés, az életmámor és a szecessziós halálélmény egyaránt megfigyelhető.

1. ARS POETIKA ÉS ÉNSZEREP versei, (költői hitvallás-versek) - Eszménye a közéleti költő, aki váteszszerepet vállal, aki a tragikus pillanatokban küldetést teljesít. Mégis-morál – meg nem alkuvó büszke dac: a reménytelen helyzet ellenére mégis küzd, messiástudat (GÓG ÉS MAGÓG FIA VAGYOK ÉN…, MAGYAR MESSIÁSOK, A MUSZÁJ HERKULES)

2. MAGYAR UGAR-VERSEK (látomásszerű tájversek) - A költői én és a külvilág feloldhatatlan ellentéte (A HORTOBÁGY POÉTÁJA) - Felháborodott ellenkezést kiváltó versek, nemzetostorozó indulat, a szellem harca a korlátoltság, elmaradottság ellen (A MAGYAR UGARON, A TISZA-PARTON, PÁRIZS AZ ÉN BAKONYOM

LÉDA-VERSEK (DIÓSINÉ BRÜLL ADÉL) - A nő, aki igazi társ, nemcsak szerető; - Házasságtörő kapcsolat- lázadás, menekülésvágy - Ambivalens érzés: vonzás-taszítás, diszharmónia (HÉJA-NÁSZ AZ AVARON, LÉDÁVAL A BÁLBAN, EGY ÓCSKA KONFLISBAN, MEG AKARLAK TARTANI, LÉDA ARANYSZOBRA, LÉDA AJKAI KÖZÖTT, ELBOCSÁTÓ SZÉP ÜZENET)

4. LÉTHARC VERSEK, a hiányérzet versei - Pénz, arany hiánya (HARC A NAGYÚRRAL), anyagi bizonytalanság –aktuális mondanivaló: pénztől való függés + általános üzenet: mindenféle embertelenséggel fel kell venni a harcot (AZ ŐS KAJÁN, A FEHÉR KENDŐ)

5. HALÁL-VERSEK -Teljességvágy és önpusztítás - A halál közelségének folytonos tudata, életének állandó társa, barátja, rokona a „szent” halál –nem ijesztő szörny - Az elmúlás megszépítésének szándéka (szecesszió) (A HALÁL ROKONA, PÁRIZSBAN JÁRT AZ ŐSZ; TEMETÉS A TENGEREN; SÍRNI, SÍRNI, SÍRNI)

6. ISTENES VERSEK - Gyermekkori vallásosság↔ bohém, „istentelen” élet - Zsenitudat > magával egyenrangúnak tartja Istent (HISZEK HITETLEN ISTENBEN) - Istenkeresés, bűntudat, a halál közeliségének érzése↔ meg nem talált Isten vagy sajátos istenkép (humanizált isten – ősz öregúr) (A SION-HEGY ALATT) - Isten létében való kétely↔ szándékolt hit (ÁLMOM: AZ ISTEN, ISTENHEZ HANYATLÓ ÁRNYÉK)

7. MAGYARSÁG-VERSEK - Nemzetféltés – ostorozó indulat és gyengéd, meghatott szeretet - Hazaszeretet és hűség, determináltság (törvényszerűség, sorsszerűség- gravitáció), szomorúan is bárhonnan visszatér hazájába (A FÖL-FÖLDOBOTT KŐ) - Népostorozás; erős indulat, vádló keserűség a magyarság akkori állapota miatt; „Fordított Himnusz”- Isten segítségét kéri a verésben; önbírálat- a lírai én is magyar; váteszi magatartás: prófétai magatartás, jóslás: nemzetpusztulás lehetősége; (NEKÜNK MOHÁCS KELL)

8. VILÁGHÁBORÚS VERSEK 1914: Az 1. VH kitörése – a magyarság féltése; - Az általános elembertelenedéstől való félelem; a katasztrófa előérzete; nemzetostorozó hang helyett szánalom (EMLÉKEZÉS EGY NYÁRÉJSZAKÁRA) - Visszaemlékezés a háború kitörésére- a fiktív én felzaklatódik; A kettéhasadt világ ellentéte (háború kitörése előtti és utáni) - Távoli jövő rémségei, teljes értékpusztulás; biblikus kép (Apokalipszis)- világvégi hangulat - Az emberiség történelmi méretű katasztrófája, végzetes eltévelyedés, céltalanság, kísérteties táj (AZ ELTÉVEDT LOVAS) - Az emberség követelése az embertelenség idején (EMBER AZ EMBERTELENSÉGBEN)

9. CSINSZKA –VERSEK (Boncza Berta –Csacsinszka) 1915-esküvő; Csucsa- Erdély; kései szerelem; megnyugvás, menedék (betegség, háború) - Társra találás vigasza, otthon békéje↔ haláltól való félelem (ŐRIZEM A SZEMEDET)