A turizmus kutatási irányzatai - 1 Pártolók közgazdászok, a turizmus előnyeit hangsúlyozzák Kétkedők társadalomtudósok, a negatív hatásokat hangsúlyozzák Alkalmazkodók alternatív turisztikai formákat részesítenek előnyben Rendszerszemléletű, holisztikus irányzat a turizmus rendszerének átfogó megismerésére törekvők

A turizmus kutatási irányzatai - 2 Rendszerszemléletű, holisztikus irányzat a turizmus rendszerének átfogó megismerésére törekvők Alkalmazott gazdaságtudományok Antropológia Földrajz Közgazdaságtudomány Jog Művészettörténet Ökológia Pszichológia Szociológia

Kölcsönös függések rendszere

A turizmus rendszere

A turizmus rendszerének szociológiai vizsgálata John Urry, 1990 A turizmus rendszere = a piaci szereplők kapcsolatainak és cselekvéseiknek rendszere Fő szereplők: Utazók, Szolgáltatók, Közvetítők, Szervezők Szabályozó hatóságok, Helyi lakosság 4 fő cselekvési mező: Szolgáltatás Szervezés Vásárlás Fogyasztás

Elosztási csatornák a turizmusban

A szabadidő helye a teljes időfelhasználásban Fiziológia idő Társadalmilag kötött idő Szabadidő Kereső tevékenység Egyéb kötött tevékenység Turizmus Kulturális tevékenység Sport Egyéb

A turizmus helye a jövedelem felhasználásában Adók, járulékok, illetékek Rendelkezésre álló jövedelem Megélhetési költségek Szabadon felhasználható jövedelem Tartós fogyasztási cikkek Szabadidős kiadások Megtakarítások Turizmus Kulturális tevékenység Sport Egyéb

A szükségletektől a célokig - avagy a döntési folyamat Tudatosítás SZÜKSÉGLET SZÁNDÉK Elősegít Marketing Elégedettség Motiváció Ajánl CÉLOK

Maslow hierarchia elmélete A szükségleteknek létezik egy hierarchiája (szükséglet- hierarchia), mely az alapvető biológiai szükségletektől azon komplexebb pszichológiai motivációkig terjed, melyek csak akkor válnak fontossá, ha az alapvető szükségletek már kielégülést nyertek. Az egyik szinten lévő szükségleteket legalább részben ki kell elégíteni, mielőtt a felette lévő szint szükségletei a cselekvés jelentős meghatározóivá válnak.

Maslow szükséglet-hierarchiája Meg- értés Esztétika Önmegvalósítás Megbecsülés Szeretet Biztonsági Fiziológiai

DANN motivációs elmélete PUSH (taszító) motivációk – elutazásra késztetnek PULL (vonzó) motivációk – egy adott desztináció felkeresésére késztetnek

Mill-Morrison turisztikai termékfelosztása - 1 - Szükséglet Utazási szándék Turisztikai termék Fiziológia Fizikai-szellemi kikapcsolódás, feszültségek levezetése, napfény keresése Klasszikus üdülés, Vízparti nyaralás, aktív-passzív üdülés, clubüdülés Biztonság Nyugalom, regenerálódás, egészség, megelőzés Gyógy- és egészségmegőrző turizmus, Társasutazások, Aktív-passzív üdülés Szeretet (valahova tartozás) Rokoni, társadalmi, személyes kapcsolatok ápolása, gyökerek felkutatása, családi együttlét, közösség-formálás Rokon- és barátlátogatások, ifjúsági és nyugdíjas csoportos utak, vallási- közösségi utak

Mill-Morrison turisztikai termékfelosztása - 2 - Szükséglet Utazási szándék Turisztikai termékek Megbecsülés Szakmai és társadalmi elismertség, személyes fejlődés, tekintély, státusz Incentive utak, tanulmány utak (study tour), népszerű (divatos) utak Önmegvalósítás Önfelfedezés, önértékelés, vágyak megvalósítása, kaland Hobby túra, kalandtúra, Konferencia-turizmus Esztétika Környezeti szépség értékelése, tájkép Kulturális utak, körutazások, városlátogatások, természeti szépségek felkeresése, fesztivál turizmus Megismerés, megértés Érdeklődés, tanulmányozás, ismeretszerzés, tudásvágy Tanulmány utak, szakmai körutak, kongresszusok- konferenciák

Várakozás elmélet A szükségletek csupán potenciális motivációk, de nem tudjuk, melyik mennyit ér az egyén számára Nem csak a szükségleteket kell vizsgálni, hanem azt a folyamatot is, ahogyan ezekből motivált viselkedési formák lesznek. Az ember cselekedeteit alapvetően várakozásai határozzák meg, azaz hogy az adott cselekedetnek milyen várható következményei lesznek, valamint, hogy ez az elvárt következmény előreláthatólag milyen hatással lesz magára az emberre. (Tolman, 1932)

Várakozás elmélet a gyakorlatban Elvárások értékelése (+/- 1 ) Kellemes éghajlat 1 Szép természeti környezetet 0,8 Kulturális vonzerők 0,6 Utazás időtartama - 0,5 Két desztináció esetén az elvárások teljesülésének valószínűsége A B Éghajlat 0,5 0,8 Környezet 0,7 0,7 Kultúra 0,8 0,6 Utazás időtartama 0,5 0,4 „A” értéke = (1*0,5)+(0,8*0,7)+(0,6*0,8)+(-0,5*0,5) = 1,29 „B” értéke = (1*0,8)+(0,8*0,7)+(0,6*0,6)+(-0,5*0,4) = 1,52

A magyar lakosság utazási szokásai - 2005 • 2000 óta, éves rendszerességgel • 2005-ben 1000 fős minta • Nem, kor és lakóhely szerint reprezentatív • Személyes megkérdezés A kutatás során a felmérést megelőző 12 hónapban tett • egynapos utazásokat, • többnapos utazásokat és • az ún. főutazásokat Vizsgálták mind belföldi mind pedig külföldi relációban.

Egynapos utazások

Többnapos utazások

Többnapos belföldi utazások

Többnapos belföldi utazások

Többnapos belföldi utazások

Többnapos külföldi utazások

Többnapos külföldi utazások

Többnapos utazások - információgyűjtés

Belföldi főutazás

Belföldi főutazás

Belföldi főutazás

Belföldi főutazás

Külföldi főutazás