A görög történelem kezdetei
Földrajzi viszonyok Terület: Éghajlat: Adottságok: Balkán-félsziget déli része Égei-tenger szigetvilága Kis-Ázsia nyugati partvidéke Éghajlat: Mediterrán (enyhe, csapadékos tél, forró, száraz nyár) Adottságok: A vidék rendkívül tagolt: öntözéses földművelésre nincs lehetőség Gazdag ércekben (vas, réz, arany) Építőanyagban (márvány) Főként szőlő- és olajbogyó-termesztésre alkalmas, és pásztorkodásra (kecske, juh) Fontos szerep jut a tengernek: hajózás
Hellasz
A krétai kultúra Állandó kapocs a Közel-Kelet és a görögség között Kr.e. 3000-től jelennek meg az első civilizációk Kr.e. 2000 k. alakulnak ki az első városállamok – a városok élén: király Palotagazdaságok (Knósszosz) A királyok vezetik a gazdaságot, katonaságot, közigazgatást (keleti példa) Fejlett írás (gazdasági feljegyzésekre használják) Ezt a kultúrát katasztrófák sora érte: Kr.e. 1700 k. földrengések, vulkánkitörések – Knósszosz vonta irányítása alá a szigetet
Knósszosz
A mükénéi kultúra A görög törzsek több hullámban érkeztek a Balkán déli részére a Kr.e. 2. évezredben Akhájok, iónok, dórok Az akhájok telepedtek le először – központokat hoztak létre, ezeket fokozatosan megerősítették A városok társadalma Élükön: királyok Katonai vezető réteg (szolgálatért: rész a közös földekből) Közrendűek (fő feladat: földművelés) Rabszolgák (alacsony számban, főleg a palotákban)
Mükéné
Mükéné fénykora és bukása Mükéné: kis területű állam, rossz természeti adottságokkal (kevés termőföld) Ezért: zsákmány- és földszerző háborúkat indítanak: az államok egymás ellen is harcoltak, de idegen vidékek ellen szövetkeztek egymással A korszak egyik legfontosabb háborúja a trójai háború A Kr.e. XIII. századra a folyamatos harcok miatt kimerültek az államok + dór vándorlás: elpusztulnak a központok A mükénéi kultúra romjain indul meg a poliszok kialakulása