A földrajzi övezetesség (Az éghajlati övek)

Éghajlat alakító tényezők Éghajlati övek kialakulása főbb okai: A Nap sugárzó energiája és a földrajzi szélesség. A földfelszín anyaga A domborzat és a tengerszint feletti magasság Éghajlat: valamely helynek az átlagos időjárása.

Földrajzi övezetesség Két féle övezetességet különböztethetünk meg: Vízszintes övezetesség: Övek Területek Vidékek Nyugat-keleti irányban húzódnak végig a kontinensen Függőleges övezetesség: Hegységek, hegyvonulatok esetében beszélhetünk függőleges övezetességről, ahol a magasság növekedésével változik az ‘éghajlat’. Ezt hegyvidéki éghajlatnak nevezzük. A függőleges övezetesség nem függ a földrajzi helyzettől, pusztán a tengerszint feletti magasságtól.

Földrajzi övezetek Forró öv: egyenlítői éghajlat átmeneti (szavanna, sztepp) éghajlat trópusi sivatagi éghajlat Mérsékelt öv: szubtrópusi (mediterrán, monszun) éghajlat óceáni éghajlat nedves kontinentális éghajlat száraz kontinentális éghajlat mérsékelt övi sivatagi éghajlat szubarktikus (tajga) éghajlat Hideg öv: tundra éghajlat állandóan fagyos éghajlat Hegyvidéki éghajlat

A forró (trópusi) övezet Jellemzők: Északi és déli szélesség 30. fok között terül el ( a Ráktérítő és a Baktérítő között). Poláris határát a tengeráramlások módosítják. A kontinensek nyugati oldalán a hideg áramlások az övet összeszűkítik, míg a keleti oldalukon a meleg tengeráramlások kiszélesítik. Nagy a napsugarak hajlásszöge (egész évben, délben közel 90°) Évi középhőmérséklet 20 oC-nál magasabb Évi közepes hőingás kicsi Három fő éghajlatra osztjuk: egyenlítői éghajlat átmeneti (szavanna) éghajlat térítői (trópusi sivatagi) éghajlat

Az egyenlítői éghajlat

Jellemzők az éghajlatra: A 10. és 20. szélességi fok között, az Egyenlítő mentén alakul ki. Magas az évi középhőmérséklet, 25-27 °C Nagyon kicsi évi közepes hőingás: max. 2,5 °C Állandó felszálló légmozgás  sok és egyenletes csapadék: évi mennyisége 1500 mm felett van. A csapadék évi járása alapján ezt az éghajlatot kétszakaszos esőzónának is nevezik. Egyetlen évszak Fülledt, párás levegő. A relatív páratartalom 80-85% A folyók vízjárása egyenletes. Természetes növénytakaró: trópusi esőerdő. Talaj: laterit

Az egyenlítői éghajlat előfordulása: Eurázsiában: Indonéz-szigetvilág Maláj-félsziget Afrikában: Kongó-medence Guineai-partvidék Madagaszkár keleti fele Amerikában: Amazonas-medence Karib-szigetvilág (Jamaica, Hispaniola, Puerto Rico)

A szavanna éghajlat

Élet a szavannák területén Két évszakot lehet megkülönböztetni. Ezeket a csapadék mennyisége alapján különíthetjük el: Esős évszak Száraz évszak Évi középhőmérséklet 23-29 °C. A napi hőingás esős évszakban kicsi, száraz évszakban nagyobb. Az évi hőingás a száraz évszak közeledtével nő. A forró övezet legsűrűbben lakott területei. Jellemző talajtípus: laterit. A csapadék mennyisége, ill. a száraz és nedves évszakok aránya alapján négy változatát különböztetjük meg: erdős-, fás-füves-,füves szavanna, és sztyepp.

A szavanna éghajlat előfordulása: Többek között… Amerikában: Yucatán-félsziget Orinoco-medence a Brazil-felföld déli és középső részén. Afrikában: Kelet-afrikai-magasföldön Szudánban a Zambézi vízgyűjtő területén Nyugat-Madagaszkár

A trópusi sivatagi éghajlat

Jellemzők A 20. és 30. szélességi fokok között, a térítőkörök mentén. Szelek: helyi szelek, mint számum, sirokki, gibli, harmattán. Nincs összefüggő növényzete. Oázisok (arányuk elenyésző). A Föld legszárazabb éghajlata: 2 évszak: hűvös-száraz, forró-száraz (passzát leszálló ága) Az évi középhőmérséklet magas Nagy napi hőingás (30-40 oC), éjszakai fagyok Évi csapadékmennyiség kevesebb mint 250 mm. Hűvös sivatagok: a Baktérítő mentén Évi középhőmérséklet: 14-20 °C. Csapadék: ködszitálásból.

Előfordulásuk: Forró sivatagok: Hűvös sivatagok: Időszakos folyók, sós tavak. A terület nagy része lefolyástalan Sivatagi váztalajok Felszínformálás: aprózódás: Homokbuckák, tanúhegyek, sziklatornyok Kő-, homok-, kavics- és agyagsivatagok Előfordulásuk: Forró sivatagok: Szahara, Kalahári-sivatag, Nagy-Viktória-sivatag (Ausztrália). Hűvös sivatagok: Namib-sivatag, Atacama-sivatag

A trópusi monszun éghajlat

Jellemzői A monszun kialakulását a kontinensek és az óceánok eltérő hőmérséklete határozza meg. Nyáron a tenger felől a szárazföld felé fúj, csapadékot hoz. Télen pedig a kontinens felől a tenger felé fúj, és ez száraz szél. A monszun szó az arab mausin-ból származik, ami évszakot jelent. A monszun kifejezés nem a csapadékra vonatkozik, hanem az évszakos szélirány-változásra. A monszun nem csak az indiai szubkontinensre jellemző, a Föld más részein is megtalálható pl.: Európában, Afrikában, Ausztráliában, az USA-ban és Chile nyugati partjainál. A leghíresebb monszun-terület India és Délkelet-Ázsia. Nyáron a kontinens levegője sokkal melegebb, mint a víz felszíne, ezért a levegő a víz felől a szárazföld felé áramlik. A nedves levegő és a kontinentális eredetű légtömegek találkozása idézi elő a bőséges csapadékot. Mivel az ott található hegyek és dombok emelő hatása is érvényesül, vannak helyek, ahol nagyon bőséges, 1000 mm-t is meghaladó csapadék hull. Télen ez az áramlás fordított, ez a száraz szél.

Szubtrópusi éghajlatok

Szubtrópusi monszun éghajlat

Jellemzők Éghajlatát a monszunszél szabályozza Nyáron az óceán felől fúj Télen a szárazföld felől Hirtelen monszunváltás hurrikánok, orkánok, tájfunok 3 évszak Száraz, napsütéses, enyhe tél Rövid, forró, száraz tavasz Fülledt, csapadékos, meleg nyár Természetes növénytakaró: szavanna, monszunerdő. Ingadozó vízjárású folyók, nyári áradással. Természetes növénytakaró: babérlombú erdő (babérfa, páfrányfenyő, araukária, mocsári ciprus). Vörös- és sárgaföld (kevés humusztartalommal).

Egyenlőtlen csapadékeloszlás, folyók áradása. Felszínformálás: aprózódás (télen), mállás (nyáron) Szél, folyók

A mediterrán éghajlat

Jellemzői A 30. és 45. fokok között Évi hőingás a Földközi-tenger környékén nagy, másutt, hideg tengeráramlatoktól érintett területeken kisebb (San Francisco). Nyár: passzát leszálló ága  forró, száraz, napsütéses idő Tél: nyugatias szelek  ciklonok, csapadék Az egyetlen terület, ahol a téli csapadékmaximum jellemző. A csapadék mennyisége évi 400-800 mm. A napsütéses órák száma nagy. A folyók vízszintingadozása nagy. Természetes növénytakaró: keménylombú és tűlevelű erdő Fahéjszínű talajok, terra rossa Felszínformálás: folyók, aprózódás, lejtőlemosás. Előfordulása: Földközi-tenger és mellékei, Fokváros környéke, Kaliforniai-süllyedék, Délnyugat-Ausztrália

A mérsékelt övezet

Jellemzők 4 évszak, ám az évszakok egymáshoz viszonyított időbeni aránya az Egyenlítőtől való távolsággal változik: az egyenlítői oldalon a nyár 4-5 hónapig is tarthat, míg a sarkokhoz közelebb eső oldalon a tél akár 7-8 hónapig is tarthat. Az évi középhőmérséklet tág határok között mozog: -10 °C és 10 °C között. Az évi közepes hőingás az óceáni éghajlat kivételével, mindenütt meghaladja a napi hőingást. Nyugatias szél A nyári félévben a napsugarak nagyobb hajlásszöggel esnek be, ezért hosszabbak a nappalok, valamint a nyár az egész övben meleg. (Az Egyenlítőhöz közelebbi részen akár 15, a sarkok felőli oldalon pedig néhány héten át 24 óráig is tarthatnak a nappalok.) Csapadék: évi mennyisége közepes, vagy kevés. A mennyisége a tengerpartoktól távolodva csökken. A mérsékelt öv éghajlatai: óceáni kontinentális (szárazföldi): nedves száraz mérsékelt övi sivatagi

Óceáni éghajlat

Az éghajlat jellemzői: A kontinensek nyugati partszegélyén alakul ki, ám ott sem szélesebb pár 100 km-nél. Fő éghajlat alakító tényező: a nyugati szelek által szállított nedves, viszonylag enyhe óceáni légtömegek. Kiegyenlített időjárás. (Oka: a víz nagy fajhője.) Nagy pozitív hőmérsékleti különbség a többi mérsékelt éghajlathoz viszonyítva (a meleg tengeráramlások, pl.: Golf-áramlás az oka). Hűvös nyár (a legmelegebb hónap középhőmérséklete 10-20 °C), enyhe tél (a leghidegebb hónap középhőmérséklete is 0 °C felett van). Kis napi és évi hőingás

Az erős ciklontevékenység miatt állandó a szél. Növénytakaró: Egyenletes, bőséges csapadék ( a partokat övező hegyvonulatok nyugati lejtőjén akár 2000 mm) Bővizű, egyenletes vízjárású folyók A levegő páratartalma magas (80-90%), gyakori a köd, a borultság (60-70 %), kevés a napsütéses órák száma. A hó is gyakori, főleg a sarkkörök közeli vidékeken. Ám csak a magasabb hegyeken marad meg hosszabb ideig. Az erős ciklontevékenység miatt állandó a szél. Növénytakaró: lomberdő: tölgyesek, bükkösök, tőzegmohalápok. Ezeket azonban nagyrészt kiirtották, helyüket zöld legelők foglalták el. Talaj: barna erdőtalaj, magas humusztartalom. Felszínformálás: csapadék-, folyóvizek, mállás Tagolt partvonal, folyótorkolatok: jó kikötési és hajózási feltételeket biztosítanak Előfordulása: Észak-Spanyolországtól az é.sz. 70. fokáig (Franciaország nagy része,Benelux-államok, Nagy-Britannia, Írország, Dánia, Norvégia nyugati partjai). Észak-Amerika nyugati partjain az é.sz. 42-62. foka közt (San Francisco), Dél-Amerika nyugati partjain, a d.sz. 37-55°. Ausztráliában Victoria és Új-Dél-Wales államok, Tasmánia, Új-Zéland.

A kontinentális éghajlatok

A nedves kontinentális éghajlat jellemzői: A déli félgömbön teljesen hiányzik, mert ezeken a szélességeken ott nincsenek szárazföldek. Kialakulásában a napsugárzáson kívül a szállított légtömegeknek is fontos szerepe van. Évi középhőmérséklete: 0-10 °C között. Nagy évi hőingás: 20 °C fölött. Jellemzőek a hirtelen hőmérsékletváltozások. A különböző hőmérsékletű légtömegek találkozásán tornádók alakulnak ki (Észak-Amerika). A csapadék mennyisége 500-1000 mm között van, tavasz végi, nyár eleji csapadékmaximum jellemző. A téli csapadék javarészt hó. Ingadozó vízjárású folyók (Duna, Rajna).

A légnyomás télen magas, nyáron alacsony. Az uralkodó szél általában nyugati. Relatív páratartalom 70% körül mozog. Növénytakaró: lomberdő erdőssztyepp talaja: barna erdőtalaj magas humusztartalommal. Előfordulása többek között…: Kárpát-medence, Ausztria egy része, Pó-alföld (Olaszország), az USA középső államai, Németország, Lengyelország, közép Oroszország, Északkelet-Kína

A száraz kontinentális éghajlat jellemzői: Nagy évi hőingás Alacsony relatív páratartalom  magas nyári hőmérséklet. Kevés csapadék (450 mm-nél kevesebb)  nagy az óceánoktól való távolság, sok esetben medencejelleg. A folyók időszakosak, vagy vízjárásuk erősen ingadozó. Két változat: Éves csapadék <200 mm: sivatagi változat Éves csapadék >200 mm: sztyeppváltozat Növénytakaró: Füves sztyepp Talaja: csernozjom, gesztenyebarna mezőségi talaj (rövidfüvű puszták) Felszínformálás: aprózódás, szél

A változatok jellemzői: Sztyeppváltozat: Óceántól távol esnek. Nagy különbség az évi középhőmérsékletek között (északon 0°C, délen +10°C fölött is). Tél: északon: dermesztően hideg délen: alig 0°C alatt Csapadék: 200-450 mm között Előfordulás: az Észak-amerikai Préri, Patagónia, az orosz sztyeppék Sivatagi változat (mérsékelt övi sivatagi éghajlat): ugyanazok a tényezők alakítják, mint a sztyeppváltozatot, ám a csapadék évi mennyisége 200 mm alatti. Előfordulása: Takla-Makán, Góbi-sivatag (Ázsia), Halál-völgy, Atacama-sivatag (Amerika).

A szubarktikus éghajlat (tajga)

Jellemzői: A kontinentális éghajlat erősen szélsőséges változata. Csak az északi félgömbön található. A napsugárzás a legfontosabb éghajlat alakító tényező. Az évi középhőmérséklet 0-(-10) oC között van. Két évszakot különböztetünk meg: Rövid, meleg nyár Hosszú, hideg tél: minimum 5-6 hónap, de akár 8 is lehet. Rövid átmeneti évszakok, általában egy hónapnál nem hosszabbak. Az évi közepes hőingás itt a legnagyobb a Földön: Verhojanszk: 65°C, abszolút ingás: Verhojanszk 103,9°C. (a verhojanszki hidegkatlan) Kevés csapadék, sok helyen még a sivatagi értéket sem éri el. Kicsi a párolgás az alacsony hőmérséklet miatt. Csapadékmaximum nyáron, minimum télen. A légnyomás télen magas (szibériai maximum), nyáron alacsony. Télen heves szélviharok, melyeket burránnak (Eurázsia), illetve blizzardnak (Amerika) hívnak. Ingadozó vízjárású folyók Természetes növénytakaró: tajga – fenyőfa, nyírfa.

Lápok, mocsarak keletkeznek Csuszamlások, talajfolyások. A fenyőerdők talaja: podzol. Képződését erősen befolyásolja a csapadék mennyisége. Előfordul még szürke erdőtalaj is. Lápok, mocsarak keletkeznek Csuszamlások, talajfolyások. Felszínformálás: aprózódás, folyók hordalékszállítása A lakosság fakitermeléssel, prémes állatok tenyésztésével foglalkozik Előfordulása: Oroszország északi része, Alaszka, Kanada, Finnország, Svédország északi része.

A hideg öv

Jellemzők: Anticiklonokat szállító sarki szelek hatása alatt áll. Az évi középhőmérséklet a legalacsonyabb az egész Földön. A hőingás kisebb, mint a szubarktikus éghajlaton. A csapadék az egész évben kevés. Jó részét összefüggő belföldi jég borítja. Két éghajlatot különíthetünk el: tundra és állandóan fagyos éghajlatot.

A tundra

Jellemzői: Kevés hótakaró, nyáron elolvad. 2-4 hónap középhőmérséklete 0°C fölött van. A talaj 1 m-nél mélyebben sosem enged fel. Az évi középhőmérséklet: 0 és -12°C között változik. Évi hőingás: A meleg tengeráramlások hatása alatt álló területeken kicsi. A többi területen 30°C is meghaladhatja. Csapadék: a legtöbb helyen 400 mm alatt. Csapadékmaximum nyáron, minimum télen van. Nagyon kis intenzitású. 80%-a hó formájában esik, mely 7-9 hónapig meg is marad. Erős szélviharok. Növényzet: tundra Talaja: tundratalaj.

Előfordulása: Izland nagy része, Skandinávia magasföldjei. Lappföld. Észak-Amerika északi része. Grönland peremterületei. Az Antarktisz északi részei és a környező szigetek.

Az állandóan fagyos éghajlat

Jellemzői: 3-6 hónapig tart az éjszaka és ugyanannyi ideig a nappal. Egyetlen évszak: tél Évi középhőmérséklet: -15°C körül. Abszolút minimumok a tengertől távol eső területeken alakulhatnak ki. A csapadék évi összege 100 mm, ami csak hó formájában hullik. Néhol 2-3000 m vastag jégtakaró. Az Antarktisz partjain szinte állandó szélvihar. Előfordulása: Grönland és a pólushoz közeli szigeteken. az Antarktiszon.

Hegyvidéki éghajlatok

Jellemzői: A tengerszint feletti magasság alakítja. Minden éghajlati övben megtalálhatóak. A tengerszint feletti magassággal csökken az évi hőingás. Csapadékeloszlás: a hegység szél felőli oldala sok csapadékot kap. Előfordulása: Eurázsiai-hegységrendszer 3000m feletti tagjai. Etióp-magasföldön, Atlasz-hegység, Kelet-afrikai vulkánok. Andok és Sziklás-hegység magasabb vonulatai és völgyei.