Magyar művelődéstörténet őstörténet, eredet, vándorlás és honfoglalás kereszténység és egyházszervezés: Szerzetesrendek: bencések: Pannonhalma (1002), Pécsvárad (1015), Zalavár, Bakonybél, Tihany, Szekszárd karthauziak:13. sz eleje, Ercsi, Felsőtárkány, Szepesség ciszterciták: Cikádor (1142), Zirc (1182), Szentgotthárd premontrei rend: 12. század első fele, Csorna, Turóc,

- pálosok: magyar rend, 13. sz - pálosok: magyar rend, 13. sz., Jakab-hegy (Patacs mellett), Pilis-hegy nyugati részénKeresztúr, Budaszentlőrinc (Remete Szent Pál) ferences rend (klarisszák): 13. századtól terjed a nagyobb városokban, IV. Béla belép, gyakran a magyar királyok gyóntatói, jászok-kunok térítése, Szörényi és Macsói bánság, pozsonyi monostor, soproni ferences templom, - domonkosok (térítő-prédikáló) rendje: 13. században jelennek meg Magyarországon, kun és boszniai térítés, budai Szent-Miklós kolostor, Julianius barát - templomosok (harcos rend): 14. század elején szüntetik meg őket, Magyarország, a 12. sz. közepe, Csurgó, Esztergom, Buda, Székesfehérvár, Anjou-ház támogatói

vármegyerendszer és a társadalmi tagózódás johanniták (Szent János lovagrend): 12. sz-ban jelennek meg Magyarországon, központjuk Buda és Esztergom, muhi csata, Anjou-ház, Dunántúl, Szlavónia német lovagrend: II. András, Barcaság, csak német lovagok lehettek a tagjai, kunok, nagymester, függetlenségi törekvés, Baltikum vármegyerendszer és a társadalmi tagózódás - irodalom, krónikák, geszták: kódex: kéziratos, általában képekkel díszített könyv krónika: évkönyv, az események időrendi, egyszerű felsorolásával, feljegyzésével készül gesta: krónikánál fejlettebb, az eseményeket bővebben, önállóbb felfogásban előadó mű

Anonymus (P. mester): Gesta Hungarorum, III Anonymus (P. mester): Gesta Hungarorum, III. Béla jegyzője, a honfoglalás története, Kézai Simon-Kun László udvari papja, Gesta Hungarorum, Attila hun királytól (magyar uralkodói család őse)-saját koráig, Rogerius mester, Siralmas ének, tatárjárás után íródik, itáliai származású, váradi főesperes, Split érseke Kálti Márk, Képes Krónika, székesfehérvári őrkanonok, hun-magyar történelem bemutatása, 1330, szövege megszakad, miniatúrákkal díszített, Thúróczy János, Chronika Hungarorum (1488, Brünn), középkorias szemléletű kompiláció, Anjou-kortól saját munka

- Intelmek Imre herceghez, királytükör, külföldiek megbecsülése, főurakkal, főpapokkal való együttes kormányzásra buzdít, - Szent István legendák, Szent Imre legenda (12. sz-ban), Szent Gellért legenda, Szent László legenda (12. sz. végén), hősiesség, a legnépszerűbb magyar (lovag)szent, Erzsébet, Margit (1943) Halotti beszéd és könyörgés (1200, 32 sor)Pray kódex Ómagyar Mária Siralom (1300 körüli másolat) 15. század fontos esemény, könyvnyomtatás, 1473, Buda, Hess András,

egytemek, oktatás: káptalani iskolák-világi papság utánpótlása, szerzetesi rendházak-szerzetesi utánpótlás, városi plébániák, mezővárosokban, királyi főúri udvarokban, céhek, plébániák Párizs, Oxford, Bologna, Padova, Prága (1348), Krakkó (1364), Bécs (1365), Pécs (1367), Nagy Lajos, Óbudai egyetem (1395) néhány évtizedig működik, Hunyadi Mátyás, Vitéz János, Janus Pannonius, Pozsony, Nagyszombati egyetem (1635) nemzetiségek a középkori és koraújkori Magyarországon

Reneszánsz, humanizmus - rinascimento (újjászületés) , Észak-Itália (Firenze), humanizmus (emberközpontúság, egyén szabadságába vetett hit, klasszikus kor) - magyar reneszánsz és humanizmus, Zsigmond – Pier Paolo Vergerio (Buda, királyi tanácsos, a magyar humanizmus atyja), Vitéz János (Zrednai János) főkancellár, esztergomi érsek, a magyarországi humanizmus első jelentős képviselője - Janus Pannonius (Csezmicei János) pécsi püspök, költő (Pannónia dicsérete, Egy dunántúli mandulafáról)

- Hunyadi Mátyás (homo novus), nemzeti ébredés (magyar, szerb, román), Zsigmond-legenda, Corvinus-legenda, valóság, - Vitéz JánosVárad, Esztergom (reneszánsz központok); budai udvar reneszánsz átépítése, Bibliotheca Corvina, Hess András1473 Visegrád, nyári rezidenciaként működött, - mesterek: dalmátok, Johanes Dalmata (Ivan Duknović), Jakov Statilić szobrászok, Vinko Dubrovčanin építész, Feliks Petančić könyvíró műhely vezetője; - Antonio Bonfini: Magyarország teljes története a honfoglalástól saját koráig

Galeotto Marzio: a király és életének mindennapjait jeleníti meg anekdotagyűjteménye, életképeket közöl, Johannes Regiomontanus (Johannes Müller von Königsberg): csillagász, az esztergomi asztrológiai műhely vezetője Jagelló korszakban (1491-1526) a latin nyelvű humanizmus kiszélesedik, erazmizmus (Rotterdami Erazmus, humanista eszmék szerint átdolgozza az Újszövetséget) hatására anyanyelven is terjed a humanizmusSylvester János fordítja le a teljes Újszövetséget (1541), szöveghűség, anyanyelvi szabatosság

oszmán hódítás, a három részre szakadt Magyarország kora, Pécsi emlékek

a reformáció Magyarországon 16. század első felében, Luther Márton, Kálvin János - elsőként a lutheri tanok terjednek német lakosság, polgárság, Buda, bányavárosok (Körmöcbánya, Selmecbány, Besztercebánya), Sopron, Pozsony, eleinte magyarországi német tudósok, teológusok karolják fel, majd magyar prédikátorok is megjelennek: Dévai Bíró Mátyás, Szkhárosi Horvát András, Sztárai Mihály (120 települést térített át, irodalmár prédikátor), Bornemissza Péter (püspök, író), erdélyi szászok körében Johannes Honterus reformátor, humanista, - iskoláik: Nagyszeben, Eperjes (1667-től főiskola), gimnáziumok: Késmárk, Lőcse, Eperjes (18. sz.)

Sopron, Pozsony -16. S zázad közepétől terjed a helvét irányzat, magyar mezővárosokban, Partium, Kolozsvár, Debrecen, - a török hódoltsági területen is (Gyula, Temesvár, Makó, Cegléd, Tolna) - a helvét reformáció központja: Debrecen, Melius Juhász Péter püspök, - Károli Gáspár református lelkész, teljes magyar bibliafordítás, (1590, Vizsoly), - református oktatás: teológiai főiskola Bethlen Gábor (1613-29) fejedelemsége idején Gyulafehérvárott, - református kollégiumok: Debrecen, Kolozsvár, SárospatakJan Amos Komensky cseh pedagógus (1650-54), gyakorlati és empirikus ismeretek előtérbe helyezése

antitrinitárus (unitárius) eszmék terjedése, Partium, Erdély, a reformátusok és evangélikusok igyekeznek elhatárolódni, Dávid Ferenc, 1568 tordai országgyűlés, minden prédikátor saját értelmezése szerint hirdetheti az evangéliumot, üldözni senkit sem szabad, 17. század első felében I. Rákóczi György visszaszorítja, ettől kezdve hegemón a református egyház, összességében a 16. században a katolikus egyháznak nincs ereje a válaszra - a barokk Magyarországon - Itáliából indul, 17. század elején jelenik meg Magyarországon és a 18. sz. második feléig virágzik, a katolikus megújulás korszaka,

-világa a középkorira hasonlít, monumentalitás, túldíszítettség, bonyolultság, cizelláltság, heroizmus stb. magyarországi pártfogói: katolikus egyház (jezsuiták), magyar főnemesség, bécsi udvar jezsuiták 17. század eleje, Magyar Királyság, Erdély, tanintézeteik: nagyszombati kollégium, Sopron, Trencsén, Győr, az első barokk épületnagyszombati jezsuita templom ferencesek, mezővárosok, falvak arculatát barokkosították,az egyszerű nép körében rekatolizálnak, Pázmány Péter esztergomi érsek, bíboros (1570-1637), az ellenreformáció vezéralakja, nagyszombati egyetem alapítója (1635) bölcselet, teológia, jogi kar, orvosi kar

A barokk és katolikus kultúra, eszme hordozói továbbá: Esterházy, Nádasdy, Zrínyi, Wesselényi, Batthyány, kastélyok, oltárok, templomok, kápolnák stb. építtetői, festmények, ékszerek stb. gyűjtői megrendelői, az első nagy barokk épületkismartoni Esterházy kastély (17. század 2. fele), legkiemelkedőbb építészeti alkotása a korszak végénfertődi Esterházy kastély Esterházy Pál herceg, nádor, a legjelentősebb barokk zeneszerző, Harmonia coelestis (Bécs, 1711) Mányoki Ádám (1673-1756) párizsi tanulmányok, II. Rákóczi Ferenc fejedelem udvari festője, Franz Anton Maulbertsch, osztrák festő, szombathelyi püspöki palota nagyterme, váci székesegyház kupolája, egri líceum kápolnája stb.

- ortodox vallásrománok, szerbek, ruszinok - görög katolikus (unitus vallás), a lengyelországi ortodox püspökök; ruszinok (1646), munkácsi kolostor, máriapócsi bazilita kolostor és kegytemplom - 17-18. század fordulója, román unió, székhelye Balázsfalva iskolákkal és nyomdával, - délszlávok között nem hozott sikert - 4 kérdés: pápa egyházfősége; tisztítóhely léte; a Szentlélek nem csak az Atyától, de a Fiútól is származik; kovásztalan kenyérrel való áldozást

- polgári átalakulás korszaka,18. sz vége – 1918 - erőteljes változás korszaka, átalakulás: jogi-politikai, gazdasági, kulturális - 1790-1791-es országgyűlés, rendszeres bizottságok létrehozása, reformországgyűlések: önkéntes örökváltság, magyar nyelv ügye, nemzeti iparosítás programja - 1848 áprilisi törvények, közteherviselés, kötelező örökváltság-jobbágyfelszabadítás, sajtószabadság, stb. rendi berendezkedés eltörlése, parlamentáris ország létrehozása1867-es kiegyezés után teljesednek ki új társadalmi berendezkedés, vagyoni-foglalkozási rétegződés

- nemesség - polgárság csak a korszak végére erősödik meg, három rétegre tagolódik, aránya az I. világháborúig jelentősen növekszik - parasztság, felszabadításkor 40% jut birtokhoz, napszámosok, alkalmi agrármunkások  iparban, szolgáltatásban keresnek munkát - munkásság kialakulása a 19. sz. utolsó harmadában - a természeti környezet átalakulása - erőteljes átalakulás, emberkörnyezet átformálása, kiemelhetők: erdőirtások, vízügyi munkálatok

- vízügyi munkálatok (termékeny földek víztelenítése, árvízvédelem, mocsári éghajlat megszüntetése, hajózás fellendítése stb.), - 18. században kezdődnek a jelentősebb munkák a Bánságban: Béga csatorna (1728) Pancsova és Temesvár között biztosított hajózható utat, ármentesítést is segíti; - Bácska: Ferenc-csatorna – Kiss testvérek (1793-1802) Monostorszegtől (Duna) – Bácsföldvár (Tisza) (Bácskai-Nagy-csatorna, Duna-Tisza-Duna csatorna)227 km-el rövidíti le a vízi utat, gabonaszállítás, víztelenít több 100 000 holdat, öntözővizet ad stb. Ferenc József csatorna (1871-75) (Bácskai-Kis-csatorna), öntözés, vizek levezetése, Újvidék (Novi Sad)

Tisza szabályozás céljai: 1. A hajózási feltételek javítása 2. Az árvízveszély csökkentése 3. mocsarak lecsapolása 4. az Alföld öntözésének elősegítése Széchenyi szervezi meg, 1846-ban kezdődik, Vásárhelyi Pál, 1419 km962 km - Sárvíz, Kapos, Sió szabályozása (1816-25) Beszédes József, - Körösök és a Berettyó szabályozása Huszár Mátyás tervei alapján a 19. század közepén kezdődik - 19. sz. végén megerősítik a védműveket, 20. sz. elejére a folyószabályozások nagy részben befejeződnek

- vaskapu szabályozás