A felnőtt korúak ügyeiben alkalmazott közvetítői eljárás (mediáció) Magyarországon dr. Törzs Edit április 28. „A helyreállító igazságszolgáltatás európai jó gyakorlatai a büntetőeljárásban” Konferencia Budapest, április

A mediációra vonatkozó jogszabályok Az Európai Unió Tanácsának március 15-i Kerethatározata a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról (2001/220/IB) – 10. cikk A Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája évi LI. törvény a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény módosításáról (Btk. 36. § - Tevékeny megbánás, Be.– új: 221/A. §) évi CXXIII. törvény a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről (rövidítése: Bktv.) 1/2007. (I.25.) IRM rend., 58/2007. (XII. 23.) IRM rend.

A mediáció alkalmazásának törvényi feltételei I. – Btk. Közvetítői eljárás alkalmazható - egyes személy elleni (Btk. XII. fejezet I. és III. cím), vagy - közlekedési (Btk. XIII. fejezet), vagy - vagyon elleni (Btk. XVIII. fejezet) bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban HA a cselekmény ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő.

A mediáció alkalmazásának törvényi feltételei II. – Btk. Kizáró okok - az elkövető többszörös vagy különös visszaeső, - a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, - a bűncselekmény halált okozott, - a szándékos bűncselekményt az elkövető: a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt, a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, próbára bocsátás, vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt követte el.

A bűncselekmény-típusok megoszlása 2007-ben

Elrendelő szervek Ügyészség Hivatalból, vagy a gyanúsított, a sértett, a védő, illetve a sértett ügyvédjének indítványára Diverziós eszköz Bíróság A vádlott, a sértett, a védő, illetve a sértett ügyvédjének indítványára Az első fokú ítélet meghozataláig

Az elrendelő szerv által vizsgált körülmények A büntetőeljárási törvény szabályai: A Be. 221/A. § (3) alapján az ügy közvetítői eljárásra utalható, ha -a gyanúsított a nyomozás során beismerő vallomást tett, -a gyanúsított vállalja, és képes a sértett kárát megtéríteni vagy a bűncselekmény káros következményeit más módon a sértettnek jóvátenni, -a gyanúsított és a sértett is hozzájárult a közvetítői eljárás lefolytatásához, -a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a bírósági eljárás lefolytatása mellőzhető, vagy megalapozottan feltehető, hogy a bíróság a tevékeny megbánást a büntetés kiszabása során értékelni fogja.

Kik járnak el mediátorként? -Erre a feladatra külön kiképzett pártfogó felügyelők (jelenleg 70 fő) tól az Igazságügyi Hivatallal szerződött, képzett ügyvédek (jelenleg 40 fő) A mediátorok képzésének elemei: órás gyakorlati tréning 2. Elméleti képzés (90 óra – helyreállító igazságszolgáltatás, nemzetközi gyakorlat, jogi háttér, ügymenet, viktimológia) 3. Mentorálási rendszer, szupervízió

A közvetítői eljárás folyamata 1. bíróság vagy ügyész kérhet pártfogó felügyelői véleményt (speciális tartalom), emellett kötelezően meghallgatja a feleket, kéri hozzájárulásukat ügyészi határozat vagy bírói végzés a büntetőeljárás felfüggesztéséről és az ügy közvetítői eljárásra utalásáról (a felfüggesztés időtartama max. 6 hónap) A megyei hivatalhoz érkezést követően az illetékesség vizsgálata, szükség szerint hiánypótlás, kapcsolatfelvétel a felekkel, a terhelt és a sértett személyes találkozásának előkészítése. 15 napon belül ki kell tűzni az első közvetítői megbeszélés időpontját, és arra az alapvető tájékoztatást is tartalmazó idézést kell küldeni.

MEDIÁCIÓS ÜLÉS közvetítői megbeszélés, amelyen terhelt és sértett is személyesen jelen van a megállapodás megkötése ha ez megszületik, írásba kell foglalni, a jelenlévő felek kapnak belőle 2. A közvetítői eljárás folyamata A megállapodásban foglaltak teljesítése, vagy a teljesítés megkezdése

A közvetítő (hosszabb teljesítés esetén a pártfogó felügyelő) ezt követően is figyelemmel kíséri a megállapodásban foglaltak teljesítését. Ha a terhelt nem teljesít, vagy a sértett magatartása miatt nem lehet teljesíteni, erről a közvetítő az ügyészt vagy a bíróságot értesíti. a befejezéstől számított 15 napon belül jelentés (+ megállapodás) küldése az ügyet közvetítői eljárásra utaló ügyésznek vagy bírónak, a sértettnek, a terheltnek, képviselőiknek 3. A közvetítői eljárás folyamata Tevékeny megbánás szabályainak alkalmazása

A Magyarországon alkalmazott közvetítői eljárás néhány további sajátossága Nincs kötelezően mediációra utalandó eset A mediáció mindkét fél számára ingyenes Alkalmazott módszer: direkt mediáció, a terhelt és a sértett együttes részvételével Jogi személy sértett esetében is alkalmazható A megállapodás bármilyen – jogszabállyal és jó erkölccsel nem ellentétes – jóvátételt tartalmazhat (bocsánatkérés, anyagi vagy nem anyagi jóvátétel)

A sikeres közvetítői eljárás következményei A mediáció akkor sikeres, ha a megállapodásban foglaltak teljesültek. Ekkor alkalmazható a Btk. tevékeny megbánásra vonatkozó 36. §-a A sikeres mediáció felnőtt korúaknál -a legfeljebb 3 évi szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetében büntethetőséget megszüntető ok -az 5 évi szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetében a büntetés korlátlanul enyhíthető

Ügyszámok a mediáció 2007-es bevezetés óta 2007 – ügy (felnőtt korú: 2.152) 2008 – ügy (felnőtt korú: 2.621) Növekedés 21% Vádemelések számához viszonyított arány: 2007 – 1,2% 2008 – 1,5% Növekedés: 25%

2008-ban érkezett mediációs ügyek elrendelő szerinti megoszlása

2008-ban érkezett ügyek száma megyei bontásban

A megyei ügyszámok vádemelések számához viszonyított aránya 2008

2008-ban befejeződött ügyekben a megállapodások létrejöttének aránya (N=2872)

Megállapodások teljesülése a ban befejezett ügyekben (N=2308)