A Magyar Köztársaság kormánya

2 A demokrácia szolgálatában Szilvásy György tárca nélküli miniszter prezentációja Laborc Sándor kinevezésének felterjesztéséről december 18.

3 A Nemzetbiztonsági Hivatalról A magyar nemzetet, a demokráciát szolgálja Alkotmányosan, a Nemzetbiztonsági Törvény alapján működik Ez a törvény feladatként adja az ország biztonságát veszélyeztető leplezett törekvések elleni küzdelmet, az állam elleni bűncselekmények megelőzését, a fontos kormányzati szervek és létesítmények biztonsági védelmét is Napjainkban kiemelt feladat a terrorizmus és a szélsőséges zavarkeltés elleni küzdelem, a gazdasági biztonság védelme

4 Az elmúlt egy év eredményei Az NBH az átszervezés után a korábbinál hatékonyabban és szakszerűbben működik, alkalmazkodott az új kihívásokhoz. Kevesebb a vezető, érvényesül az ügyekért viselt egyszemélyi felelősség. Gyorsabb az információáramlás, megszűntek a párhuzamosságok. Az alapcélok elérésén túl az átszervezés egyik következménye, hogy megszűntek a kiszivárogtatások, amelyek egy titkosszolgálatnál megengedhetetlenek.

5 Az elmúlt egy év eredményei (folyt.) Sikeresebbé vált az NBH fellépése a szélsőségesekkel, a zavart keltő illegális szervezkedésekkel szemben, új programokat dolgoztak ki a demokráciaellenes szervezetek céljainak, eszközeinek feltérképezésére. Külföldi és belföldi partnerszervezetek szerint javult, hatékonyabbá vált a szakmai együttműködés az NBH- val.

6 Az új főigazgató: Laborc Sándor Több éves vezetői szakmai pozíció a Hivatalban: február 1-jétől főigazgató-helyettes, majd június 1-jétől megbízott főigazgató. Az eredmények az ő nevéhez is köthetőek, sikeresen vezényelte le az NBH szakmai alapokon nyugvó átszervezését is. Jó kapcsolat a NATO- és az EU-országok partner szolgálataival, szakmai szervezetekkel.

7 Egyeztetés a főigazgatói pozíciók betöltésére javasolt személyről Október 4-én tárgyaltam először Simicskó Istvánnal, az NBB elnökével, a kijelölt tárgyaló féllel, akivel akkor megegyeztünk a tárgyalás folyamatáról, metodikájáról Október 17-én Simicskó Istvánt tájékoztattam a főigazgatói pozíciók általam javasolt személyeiről Október 18-án a Magyar Nemzet megnevezte a jelöltjeimet (Laborc Sándor, Hetesy Zsolt). November 20-ig a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap írásaiban alaptalan vádakkal folyamatosan támadta Laborc Sándor személyét Október 30-án jelentettem be hivatalosan a főigazgatói pozíciók betöltésére javasolt személyeket (Laborc Sándor NBH, Hetesy Zsolt IH, Balajti László NBSZ)

8 Alaptalan politikai vádak és a valóság „Laborc Sándor támadása aktuálpolitikai megfontolások alapján történik” - Mivel szakmailag az NBH-t támadni hitelesen nem lehet, személyében támadják a főigazgatót. Az ő támadása sem elsősorban neki szól – Kövér László: nem a jelöltekkel van a baja a Fidesznek, hanem azzal, aki jelöli őket. A fő „vádpont”: szovjetunióbeli egyetemi tanulmányok. Ilyen tanulmányokat folytattak többen is az Orbán-kormány által kinevezett nemzetbiztonsági vezetők közül.

9 Alaptalan politikai vádak és a valóság (folyt.) 2001-ben a Fidesz kinevezi Laborc Sándort az APEH Bűnügyi Igazgatóságának információs igazgató- helyettesévé. A Fidesz vádjai között szerepel a NATO-országok elutasítása. Ennek ellenkezője bizonyosodott be az elmúlt hónapokban, ami az NBB zárt ülésén bizonyítható volt. Ebből kiderült: a NATO-országok szolgálatai készek együttműködni a Laborc által vezetett NBH-val.

10 Alaptalan politikai vádak és a valóság (folyt.) Az utóbbi hónapokban Laborc Sándor több nemzetközi tárgyaláson, nagyköveti találkozón és szakmai rendezvényen vett részt. Személye semmilyen nemzetbiztonsági kockázatot nem jelent: a NATO- és EU-sztenderdekre épülő biztonsági átvilágítások, a „C”-típusú ellenőrzések ezt megerősítik. A legutolsó átvilágítás sem csak „formai adategyeztetés volt” (mint ahogy Demeter Ervin fogalmazott), hanem érdemi vizsgálat.

11 Az NBH jövője: a következő lépések A magyar polgárok biztonságának szavatolása. Az NB Tv.-ből és a helyzetből következő jelenlegi prioritások: a nemzeti érdekek védelme, a korrupció, valamint a szélsőségek és a terrorizmus elleni küzdelem. Megfelelés a NATO és az EU elvárásainak, a „schengeni határok” biztonsága érdekében is. Kétoldalú nemzetközi együttműködések elmélyítése, szakmai kapcsolatok erősítése. A teljes politikai függetlenség megtartása.

A Magyar Köztársaság kormánya