Városhálózati hatásértékelés Szepesi Balázs vezető értékelő A területfejlesztési értékelések bemutatása – workshop április 2 5.

Tartalom Értékelési célok, feladatok, módszerek Megállapítások Javaslatok 2

Értékelési célok, feladatok 3 Részletes elemzésre épített javaslatok a fejlesztéspolitika és annak érintettjei számára

Feladatok, módszerek 4 Delphi, workshop IVS kérdőív Szak- irodalom Statisztikai elemzés Dokumen- tum- elemzés Szakértői interjú Város- profil IVS elemzés 81 kitöltött IVS-kérdőív Delphi: 35 résztvevő első körben, 27 a másodikban, 40 workshop-résztvevő 20 szakértői interjú 20 városi esettanulmány 13 városi IVS interjú 71 elemzett konstrukció 19 fejlesztéspolitikai alapdokumentum elemzése

Városhálózati trendek Gazdagság, minőség, vonzerő, elhelyezkedés 1.A vonzerő és a gazdagság fejlődésének üteme a városok méretével és centrális elhelyezkedésével nő 2.Az autópálya közelsége polarizálja a gazdasági fejlődést 3.A rosszabb helyzetű városok lemaradása idővel nő 4.A gazdagodás idővel javítja a minőséget, de nem hat a vonzerőre 5.A vonzerő és a gazdagodás között egyik irányban sincs összefüggés 5

Megállapítások - városhálózat A városi cím és a városi funkció elkülönül (1990: 166 db; 2012: 328 db város). A jó elérhetőség a legmeghatározóbb egy város vonzereje és gazdagsága szempontjából. A lemaradó városok fejlettségi deficitje gyorsuló ütemben nő. Jelentősen csökkent a városok központi támogatása - nőtt az adósságállomány. Új helyzet 2013-tól: a feladatalapú finanszírozás és az önkormányzati konszolidáció. 6

Megállapítások - városhálózat 7 Egyes vizsgált változók mentén a legmagasabb és legalacsonyabb értéket felvevő tíz-tíz város (2010): MinőségGazdagság Vonzerő Fejlődés (Δgazdagság, )

Megállapítások - forrásszerzés forrásallokációt meghatározó fő szempont ok : –n épesség, gazdasági erő – erős polgármester – pályázatírói, projektmenedzsment-kapacitás –jó k apcsolathálózat –fejlesztési stratégi a A területpolitikai szempontok gyengén érvényesültek - kivéve LHH program, megyei jogú városok kiemelt projektje Összességében nem igazolható, hogy a jobb kiindulási helyzetű városokba több pályázati forrás került (kiemelt projektek adatai nélkül) 8

Megállapítások - fejlesztési működés legnépszerűbb konstrukciók: kisléptékű és funkcióbővítő városfejlesztés, telephelyfejlesztés A szakértők szerint a sikeres városfejlesztés alapja az erős stratégia, vezetéssel és gazdaság A városközi együttműködések nem intenzívek – tapasztalatcsere, közös lobbizás abszorpciós arány elfogadható - kérdéses a projektek valós hasznosulása 9

Megállapítások: Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) −a válaszadó városok 45%-ában nem követik a valós fejlesztések az IVS-ben foglaltakat; −Az IVS minősége nem korrelál a forrásabszorpcióval; −a szabályozási rendszer nem garantálja az IVS-ek kapcsolódását a helyi, térségi, országos fejlesztési elképzelésekhez; −a stratégia más városokkal, agglomerációs településekkel való egyeztetése nem jellemző; Az érintettek szerint az IVS-ek térségi szintű kiterjesztése szükséges; A szociális városrehabilitációs pályázatokon kevesen indultak – túl nehéz problémák, túl sok igény; A funkcióbővítő rehabilitációk tovagyűrüző hatásaihoz megfelelő közeg szükséges; +Terjed a stratégiai városfejlesztési irodák felállítása, elsősorban a nagyvárosokban; +Az IVS-ek jelentősen hozzájárultak a városok stratégiai gondolkozásának erősítéséhez. 10

Javaslatok 1. 1.A városfejlesztésben a forráslehívás mértéke helyett a projektek hatásain át kell mérni a sikert. 2.Életszerű településközi együttműködési keretek kialakítása, különös tekintettel a megyék és megyei jogú városok közti kapcsolatra. 3.Nagyobb hangsúlyt a helyi és országos fejlesztési programok összehangolására. 4.Új infrastruktúrák és kapacitások létrehozása helyett a meglévők korszerűsítése, hatékonyságjavítása 5.Kulcskérdés a források lehívásának kiszámíthatósága. 6.A városvezetők számára kiemelt jelentőséggel bír, hogy lehetőségük nyíljon érezhető, látható fejlesztésekre. 11

Javaslatok 2. 7.A pályázati felelősségek és lehetőségek egyensúlyba hozása, életszerű és csökkentett adminisztrációs kötelezettségekkel. 8.A kormányzati kompetenciákba tartozó fejlesztések számára önálló országos tervek és végrehajtási programok szükségesek (pl. oktatás, egészségügy, közlekedés). 9.Hármas rendszert javasolunk a térségi fejlesztési programok menedzseléséhez: – helyi fejlesztési programok; – országos fejlesztési programok helyi végrehajtással; – országos fejlesztési programok helyi egyeztetéssel. 12

Javaslatok 3. Helyi fejlesztési program: a)városok és környékük által kitűzött fejlesztések megvalósítása, helyi irányítással és intézményekkel; b)intézkedések, kedvezményezettek, résztvevők szabad kiválasztása; c)teljes fejlesztési időszakot kitöltő programok; d)a kormányzat megalkotja a keretszabályokat, majd partnerként működik együtt a helyi szinttel; e)városi fókusszal: ITI/kiemelt program/global grant; f)térségi fókusszal: települési és együttműködési fejlesztések, ITI vagy CLLD-keretben; g)teljesítmény-, hitelesség- és szabványalapú végrehajtási rezsimek alkalmazása, alkalmazási területtől függően. 13

Köszönöm a figyelmet!