Az Európai Unió migrációs politikája Tamperétől Hágáig Az Európai Unió migrációs politikája

Tamperei mérföldkövek Az 1999. októberében Tamperében tartott, kizárólag a bel- és igazságügyi együttműködéssel foglalkozó rendkívüli Európai Tanács (EiT)-ülés alakította ki a „Szabadság, biztonság és jog térségének” koncepcióját. A tamperei csúcson elfogadott politikai célok és iránymutatások az Amszterdami Szerződésben meghatározott időkeret (1999-2004. május 1.) alatt megvalósítandó feladatok ütemezését is rögzítették. Az azóta eltelt időben a tamperei következtetések, ún. mérföldkövek szolgáltatták a viszonyítási és a végső hivatkozási alapot a bel- és igazságügyi együttműködés "közösségiesített" és III. pilléres területein végbement fejlődésben.

Az ötéves időkeret eredményei és a folytatás, Hágai Program Az első ötéves időszakban sikerült lefektetni egy közös európai menekült- és bevándorlási politikai alapjait. A második (2004-2009. közötti) többéves program kidolgozását az EiT 2004. június 17-18-i ülése szabta feladatul. Az Európai Unió előtt álló egyik legjelentősebb feladat 2004 második felében az volt, hogy a program folytatásához, továbbfejlesztéséhez szükséges további lépéseket, intézkedéseket meghatározza. A Tamperei Program folytatását célzó, Hágai Program néven ismertté vált következő, többéves programmal kapcsolatban a 2004. október 25-26-i Bel- és Igazságügyi Tanács ülésén politikai egyetértés született, majd az EiT november 5-i ülése fogadta el.

A migráció komplexitása A bevándorlás, migráció rendkívül összetett jelenség, melyet a maga komplexitásában kell kezelni, azonban általános rendezőelv szerint két alapvető szempont köré csoportosítható, így: legális és illegális migrációról beszélhetünk.

A legális és illegális migráció kapcsolata A legális migráció, demográfiai és gazdasági vonatkozásait figyelembe véve, pozitív hatásai miatt egy egységes politika továbbfejlesztését vetíti elő, amely a jogszerűen tartózkodó külföldiekkel szembeni méltányos bánásmódon alapul és a legális migráció elősegítését tűzi ki célul. A külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítését továbbra is kiemelt feladatként értékeli a Bizottság. A legális migrációs politika „hitelessége” azonban az illegális migráció elleni harc hatékonyságától függ, ezért szükséges az emberkereskedelem elleni harc fokozása, és a kiutasítási/hazatérési, valamint a visszafogadásra irányuló politika fejlesztése.

Legális migráció A jogszerűen tartózkodó külföldiekkel szembeni méltányos bánásmód gondolatát alátámasztó közösségi jogi normák között említést érdemel: A családegyesítési jogról szóló 2003/86/EK tanácsi irányelv. Ezen irányelv célja a családegyesítési jognak a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó harmadik országok állampolgárai által történő gyakorlása feltételeinek meghatározása.

A harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003/109/EK tanácsi irányelv Ez az irányelv meghatározza a következőket: a) a tagállamok által a „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállásnak, valamint az ehhez kapcsolódó jogoknak a harmadik országok olyan állampolgárai számára történő megadásának és visszavonásának feltételei, akik jogszerűen tartózkodnak a tagállam területén; és b) a tartózkodás feltételei a „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást megadó tagállamtól eltérő tagállamban az ilyen jogállással rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számára.

Az EU legális migrációs politikáját tekintve a harmadik országok állampolgárai tekintetében az említett egységes szabályozások létrejöttének, a jogszerűen tartózkodó külföldiekkel szembeni méltányos bánásmód alapja a társadalmi integráció elősegítése.

A családegyesítés a családi élet lehetővé tételének szükséges eszköze A családegyesítés a családi élet lehetővé tételének szükséges eszköze. Segít kialakítani a harmadik országok állampolgárainak a tagállamba való beilleszkedését megkönnyítő társadalmi-kulturális stabilitást, és ez egyúttal a gazdasági és társadalmi kohéziónak, mint alapvető közösségi célkitűzésnek az elősegítését is szolgálja. A tagállamokban huzamosan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok integrációja kulcsfontosságú szerepet játszik a gazdasági és társadalmi kohézió előmozdításában.

A Tamperei Program szerinti szükségességük Az Európai Tanács 1999. október 15–16-i tamperei rendkívüli ülésén kijelentette, hogy a harmadik országok állampolgárainak jogállását közelíteni kell a tagállamok állampolgáraiéhoz, és hogy egy bizonyos időtartamon keresztül – amelyet még meg kell határozni – valamely tagállamban jogszerűen tartózkodó és huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személynek az adott tagállamban olyan egységes jogokat kell biztosítani, amelyek a lehető legközelebb állnak az Európai Unió polgárait megillető jogokhoz.

Közrend, közbiztonság kérdése A családegyesítés kellően indokolt alapokon megtagadható. A családegyesítésért folyamodó személy nem jelenthet fenyegetést a közrend vagy a közbiztonság számára. A harmadik országok azon állampolgárai, akik „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást kívánnak megszerezni és fenntartani, nem jelenthetnek veszélyt a közrendre vagy a közbiztonságra. A közrend fogalomkörébe tartozhat a súlyos bűncselekmény elkövetése miatti elítélés.

A legális migrációra vonatkozó politika és a Hágai Program A legális migráció fontos szerepet fog játszani az európai tudásalapú gazdaság megerősítésében és a gazdasági fejlődés elősegítésében. A harmadik országokkal fenntartott partnerségi kapcsolatokban szintén szerepet játszhat. Az EU legális migrációs területén fontos momentum az ún., managed migration, azaz hogy a migrációs folyamatokat megpróbálják az igények és szükségletek fényében alakítani.

A bevándorlók különleges csoportjaira koncentráló (szektor-specifikus jogszabályjavaslatok) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról tanulmányok folytatás, iskolai csereprogram, térítés nélküli gyakorlat vagy önkéntes tevékenység céljából című 114/2004/EK számú irányelv Az irányelv elsődleges célja, hogy a diákok számára megkönnyítse a beutazás és tartózkodás feltételeit, további célja, hogy meghatározza a beutazás feltételeit azon harmadik országbeli állampolgárok esetében, akik három hónapot meghaladó időtartamban kívánnak a tagállamok területén tartózkodni tanulmányok, önkéntes tevékenység végzése, középiskolai csereprogramban való részvétel, illetve gyakornoki tevékenység végzése céljából.

A harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról szóló 2005/71/EK irányelv Az irányelv meghatározza azon harmadik országbeli kutatók belépésének és tartózkodásának feltételeit, akik három hónapnál hosszabb ideig szándékoznak egy tagállam területén egy kutatóintézettel megkötött fogadási megállapodás alapján egy kutatási projektet megvalósítani.

Zöld könyv a gazdasági migráció európai uniós megközelítéséről Célja, hogy mélyreható vitát kezdeményezzen az EU szerveinek, a tagállamok, valamint a civiltársadalom bevonásával arról, hogy mi lenne a gazdasági migránsok tagállamok területére való belépése és tartózkodása közösségi szabályozásnak legmegfelelőbb formája. A dokumentum első része foglalkozik azon problematikával, hogy milyen mértékig van szükség egy európai munkaerő-vándorlási politika kidolgozására, és milyen mértékű legyen a közösségi beavatkozás ezen a területen, továbbá, hogy az európai migrációs szabályozásnak törekednie kell-e átfogó horizontális normaalkotásra, vagy inkább a bevándorlók különleges csoportjaira kell koncentrálnia (szektor-specifikus jogszabályjavaslatok). A Bizottság által 2005. június 14-én megtartott, a gazdasági migrációról szóló zöld könyv közmeghallgatásának és a beadott vélemények értékelése folyamatban van, a legális migrációs politika jövőbeni vonalait nagyban meghatározza majd az értékelés eredménye.

Illegális migráció a Tamperei Program eredményei A légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról szóló 2003/110/EK tanácsi irányelv A Tanács 2004/81/EK IRÁNYELVE a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált vagy az illegális bevándorlás elősegítésére irányuló cselekményekkel érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről A fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről szóló 2004/82/EK tanácsi irányelv

Hágai Program és illegális migráció elleni küzdelem, migráció külső dimenziója, visszatérési és visszafogadási politika Hágai Program kifejezetten közös norma kidolgozását szorgalmazta a visszatérésre kötelezett harmadik állampolgárok kapcsán, mely szabályozás azonban az eljárás alá vont személyek alapvető emberi jogait és emberi méltóságát is messzemenően figyelembe veszi.

A tagállamok jogszerűtlenül tartózkodó harmadik állam polgárainak visszatérítése területén alkalmazott közös normáiról és eljárásáról szóló irányelv tervezete A tervezet az illegális tartózkodás tényéhez kíván jogkövetkezményeket fűzni, függetlenül attól, hogy a tartózkodás milyen okból tekinthető jogszerűtlennek. A tervezet tárgyi hatálya alá tartoznak, pl. azok, akiknek a megfelelő tartózkodási jogcíme megszűnt, (lejárt, visszavont tartózkodási engedély, vízum) illetve az illegális beutazók egyaránt.

Szolidaritás kérdése A menekültügyre, a migrációra és a határokra vonatkozó közös politika kidolgozásának második szakasza 2004. május 1-jén kezdődött el. E folyamatnak a szolidaritáson és az igazságos hatáskörmegosztáson, ideértve a pénzügyi vonatkozásokat is, valamint a tagállamok közötti szorosabb gyakorlati együttműködésen kell alapulnia: technikai segítségnyújtáson, képzésen és információcserén, valamint a rendelkezések megfelelő és időben történő végrehajtásának és alkalmazásának ellenőrzésén csakúgy, mint a jogszabályok harmonizációján.

Szolidaritási keretprogram A migráció kezelésének összefogottabb, célzott kezelésére a Bizottság a külön költségvetési kategóriák (multitude of budget lines) helyett egy egységes keretprogramba („Szolidaritás és a migrációs folyamatok kezelése”) foglalja a belügyi programokat. Ennek részeként kerül sor az új pénzügyi perspektívához igazodó külső határőrizeti, visszatérési, integrációs alapok kialakítása, valamint a már felállított Európai Menekültügyi Alap (EMA) továbbfejlesztésére. Jelenleg szakértői szinten tárgyalják. Tekintettel hogy az alapok az új pénzügyi perspektívához kötődnek, azok sorsa gyakorlatilag osztja az EU költségvetésének elfogadását.

Visszafogadási egyezmények Az Európai Közösségek létrehozásról szóló Szerződés 63. cikk (3) bekezdés b) pontja alapján a Tanács felhatalmazást adott a Bizottság számára visszafogadási megállapodások megkötésére vonatkozó tárgyalások lefolytatására. A hatékony migráció-menedzsment fontos kérdés az EU számára, ezen belül kiemelném a visszafogadási megállapodások megkötésének fontosságát azon harmadik államokkal, amelyek tranzit vagy kibocsátó ország szerepet töltenek be. A megállapodások ki kell, hogy terjedjenek a hontalanokra, illetve azon harmadik országok állampolgáraira, akik az adott szerződő ország területét érintve illegálisan érkeztek az Unió területére. Bátorítja a harmadik országokat egymás között kétoldalú visszafogadási megállapodások létrehozására. A jelenlegi brit elnökség fokozni kívánja a visszafogadási megállapodások megkötése érdekében tett erőfeszítéseket, valamint a folyamatban lévő tárgyalások lezárását a Közösség elsődleges érdekeként kezeli.