Nyirokrendszer 2011 masszőr évfolyam

Nyirokrendszer A nyirokerek: a szövetekből induló hajszálvékony, lezárt végű csövek. Szövetnedvek → nyirokhajszálerek, → nyirokerek, → főnyirokvezeték → alsó üres véna (VCI) → jobb pitvar A nyirok áramlását segíti A vénában áramló vér szívó hatása A nyirokerek zsebes billentyűi A vázizmok mozgása A nyirokerek falának aktív összehúzódása A nyirokerek aktív ozmózishatása A nyirok: fehérjementes vérplazma fehérvérsejtekkel.

Nyirokcsomók Számuk, nagyságuk: 6-700 db mm-es, de fertőzés hatására 1-2 cm-re is duzzadhat Működésük: az idegen anyagokkal kapcsolatba lépett fehérvérsejtek megtapadási és osztódási helye → megindítják az immunreakciót. Nyiroktüszők: a legkisebb nyirokszervek. Kötőszöveti tokjuk nincs, a nyirokcsomókban vannak Lép: páratlan szerv a hasüreg bal felső oldalán. Működése: vörös állománya vérraktár, a vörösvértestek lebomlási helye, fehér állományában fehérvérsejtek termelődnek. Csecsemőmirigy: a szegycsont mögött található. A T-limfociták beérési helye Jellegzetessége, hogy serdülőkorig folyamatosan nő, majd fokozatosan elsorvad.

A nyirok a sejtek közötti folyadékból származik. Az emlősállatok testének 55–70%-a víz. Ennek nagyobb része (70%) a sejteken belül intracellularisan, kisebb része (30%) extracellularisan, a sejtek közötti térben található. A kettőt egymástól elválasztó sejthártya ozmotikus hártyaként működik; a sejtek és a sejtek közötti folyadék molekuláinak áramlási irányát a sejt anyagcsere-folyamatai határozzák meg. A vér és az interstitium között levő hajszálerek fala ún. dializálóhártyához hasonlítható, amely a víz és a benne levő oldott krisztalloidok számára többszörösen átjárható, viszont a vér alakos elemeit, a vérsejteket és a vérplazma nagy molekulájú alkotórészeit, elsősorban a fehérjéket, visszatartja.

A nyirok jellemzői: lymphocytákat tartalmaz áttetsző vagy tejfehér színű, viszkózus folyadék; vízből, a benne oldott kristályos anyagokból és gázokból (szén-dioxid, nitrogén), valamint kisebb mennyiségben kolloidokból és elvétve különböző sejtekből áll mennyisége függ a szövetek működési állapotától. fibrinogéntartalma miatt alvadásra hajlamos. az egyes szervekből elfolyó nyirok elszállítja az illető szerv – pl. a bélhám – által felvett tápanyagokat, illetve a szerv által termelt specifikus anyagokat is.

A nyirokképzés vakon végződő nyirokkapillárisokban megy végbe. Napi több mint 3 liter nyirok szűrődik át!!!!

A nyirok áramlása több tényezőtől függ: a nyirok termelődésétől, a felszaporodott nyirok hátulról jövő nyomásától a szerveknek az áramlást elősegítő, azt biztosító mozgásától, amely lehet aktív és passzív; a nyirokerekben levő billentyűk biztosítják a nyirok egyirányú áramlását; a szív, a tüdő, a bélcső működése a nyirokkeringés legfontosabb tényezője a nagy nyirokértörzseknek a vénákhoz hasonló működésétől; telődésük és kiürülésük a légzőmozgások függvénye. A vénás vér áramlása gyorsabb, mint a nyirokáramlás, s ez szívó hatást gyakorol a benyíló nagy nyirokértörzsekre. A nyirokerek falának beidegzése, tónusa, a benne levő simaizomzat összehúzódása szintén befolyásolja a nyirok áramlását.

A nyirokerek A nyirokerek nagyságuk és szerkezetük szerint lehetnek: nyirokkapillárisok, nyirokerek, nagy nyirokértörzsek. A nyirokerek révén a nyirokcsomókba juthat: testnyílásokon át a szervek szöveteibe bejutott por (korom, mész, kő, fémpor stb.) légzéssel a tüdőbe került porszemcsék ott lerakódnak. bőr sérülésein át bejutott szemcsék normális körülmények között igen kis mennyiségben, nagyobbrészt csupán gyulladások esetén kerülnek, főleg fehérjék, a sejt közötti térbe. Ennek folyamatos elszállítását döntően a nyirokhajszálerek végzik; a vér és a vérérkapilláris rendszer szerepe ebben csekély.

2. A nyirokerek A vénákhoz hasonló szerkezetűek. Páros, tág állapotban tökéletlenül záró, szimmetrikusan helyeződő billentyűk vannak. Az ér falát simaizomsejt gyűrű övezi, amely segíti a billentyűk működését.

Két nagy nyirokértörzs van: 3. Nagy nyirokértörzsek Az egy vagy több nyirokcsomón áthaladó nyirokerek a nyirkot a nagy vagy fő nyirokértörzsekbe vezetik, ahonnan az a vénarendszerbe jut. Két nagy nyirokértörzs van: a mellvezeték, ductus thoracicus, az aorta mentén halad. Össze gyűjti a nyirkot: az alsó végtagokból, a medencéből, a hasfalból, a hasüreg és mellüreg szerveiből, a mellkas falának nagyobb részéből. Ductus lymphaticus dexter.(jobb oldali nyaki nyirokértörzs) a fej, a nyak a mellkas elülső részének jobb elülső végtagnak a nyirkát gyűjti össze.

Mandula Ductus lymphaticus dexter Csecsemőmirigy Ductus thoracicus Lép Nyirokerek Nyirokcsomók Csontvelő

Nyirokszervek THYMUS – a csecsemőmirigy A vér őssejtjeiből nyiroksejtek is képződnek, ezek közül azok, amelyek a vérárammal bekerülnek a tímuszba, ott ún. tímusz-függő limfocitákká (röviden T limfocitákká vagy T sejtekké) alakulnak. Bár a születés után még sokáig képződnek T sejtek a tímuszban is, a képzés egyre inkább áttevődik a nyirokcsomókba, ahol e folyamat életünk végéig tart. A tímusz nagysága kb. 4×5 cm A születés után tovább növekszik pubertás korig, majd ettől kezdve fokozatosan csökken a mérete, és szerkezetében egyre több lesz a zsírszövet. A tímusz hiánya súlyos betegséget okoz, az így született gyermekek nem sokáig tudnak életben maradni, mert nem tud szervezetük ellenállni a fertőzéseknek. Ugyanakkor, ha felnőtt korban, bizonyos betegségekben (pl. miaszténiában) eltávolítják a tímuszt, az immunrendszer működésében komoly zavar már nem keletkezik.

A tüszők lymphoid sejtek halmazai. A nyiroktüszők A tüszők lymphoid sejtek halmazai. A tüsző centrumában a csíraközpont, centrum germinativum, látható, amelyben szaporodnak a lymphoid sejtek. nyiroktüszők az emésztőcsatorna falában nagy számban találhatók a légzőkészülék a húgy- és nemi szervek falában a kötőhártyában az arachnoideában

A LÉP immunreakciói lényegében a nyirokcsomókéhoz hasonlóak. A különbség csupán az, hogy: a nyirokcsomó a nyirokárammal odajutott idegen anyagokra lokális, később általános immunválaszt produkál, a lép- és a vérnyirokcsomók viszont csupán a vérbe került idegen anyagok elleni általános immunreakció helyei. A lép nélkülözhető szervünk A lép az elöregedett vörös vértesteket, trombocitákat bontja

A nyirokcsomók A nyirokerek hosszabb-rövidebb lefutás után borsónyi nagyságú nyiroktüszőkből álló szervekbe, a nyirokcsomókba, nyílnak. vas afferensek - nyirokcsomók felé vezető nyirokerek vas efferensek - kilépő nyirokerek A nyirokcsomók nyirkot több szakaszon megszűrik, a nyirokáramba került szemcsés anyagokat (baktérium, por) visszatartja („biológiai szűrők”).

Minden testtájéknak, szervnek, esetleg szervrészletnek van saját, ún Minden testtájéknak, szervnek, esetleg szervrészletnek van saját, ún. regionális nyirokcsomója, amelyhez az illető tájék, szerv vagy szervrészlet nyirokerei vezetnek. A nyirok egy labirintusszerű sinusban áramlik, többszörösen érintkezik a sinus falát határoló fagocita sejtekkel, amelyek mindennemű idegen anyagot képesek kiszűrni a nyirokból. A nyiroktüszőben fejlődő nyiroksejtek (lymphocyták) a sinusokba bejutva, a nyirokkal továbbjuthatnak. Megindul a lymphocyták körforgása a nyirokereken át a vérérrendszerbe nyirokcsomókat ellátó vérből újból vissza a nyirokcsomókba. Leadják a „periférián szerzett információikat” az olyan anyagokról, amelyek ellen immunanyagokat kell termelni. Ezután újból visszakerülhetnek a véráramba. LIMFOCITA ŐRJÁRAT

A mandulák A nyálkahártyák bizonyos meghatározott területein helyeződő, többrétegű, szabálytalan alakú nyiroktüszőhalmazok.

A nyirokmasszázs olyan fizioterápiás eljárás, ahol a kötőszövetre gyakorolt nagyon lágy fogástechnikával fokozzuk a nyirok folyadék visszaáramlását. A manuális nyirokmasszázst Emil Vodder dán fizioterapeuta fejlesztette ki 50 évvel ezelőtt Cannes-ban. A kisartériákból kipréselődő folyadék a nyiroknedv, amely ha drasztikusan felhalmozódik egy bizonyos területen és elfolyása gátolt, káros hatású duzzanatot okozó jelenség. Nyirokmasszázs: meggyorsítja a felgyülemlett folyadék távozását javítja a nyirokrendszer ellenálló képességét megszünteti az anyagcserezavarokat nyugodt idegállapotot eredményez segítségével a méreganyagok ugyanis előbb az érpályába, majd a vér útján a májhoz illetve a vesékhez kerülnek, ahol egyrészt átalakulnak, másrészt kiválasztódnak. A nyirokdrenázs tehát aktiválja az immunrendszert és az anyagcsere-folyamatokat, kiüríti a szöveti ödémákat - csökkentve ezáltal az érintett szervek fájdalmát-, valamint indirekt módon javítja a vérkeringést, sőt, a sejtek táplálék- és oxigénellátását is. Rendszeresen érdemes alkalmazni,nincs káros mellékhatása. Egy erősen elsalakosodott testet nem lehet egy kezelés alatt megtisztítani.

Köszönöm a figyelmet!