Magyar sajtótörténet Irodalmi, művészeti és kulturális lapok Magyarországon a kezdetektől napjainkig

A magyar sajtótörténet kronológiája 2. rész XIX. század első felének magyar sajtója

1800-1830 Hazai Tudósítások1806-1840, Pest Hazai és Külföldi Tudósítások (a Hazai Tudósítások folyatatása 1808-tól) Erdélyi Múzeum 1814-1818, Kolozsvár Tudományos Gyűjtemény 1817-1841, Pest Aurora 1821-1837, Pest (évkönyv, évente egy, majd két alkalommal jelent meg) Élet és Literatura 1826-1833 Pest (megszakításokkal) Erdélyi Híradó 1827-1848, Kolozsvár Koszorú 1828-1841, Pest

1830-1848 Regélő 1833-1841 Pest Tudománytár 1834-1844 Pest Atheneum 1837-1843, Pest Figyelmező 1837-1841 (az Atheneum kritikai melléklapja) Honderű 1843-1848, Pest Pesti Divatlap 1844-1848, Pest (a Regélő jogutódja) Életképek 1844-1848, Pest

Hazai Tudósítások 1806-1840, Pest Az első magyar nyelvű hírlap, hetente két szám jelent meg belőle (szerda, szombat) A lap célja a magyar társadalmi és kulturális eseményekről való tudósítás Kultsár István irodalomszervező és színigazgató szerkesztette Irodalmi szalonjának közismert vendégei: Szemere Pál, Vitkovich Mihály, Kazinczy Ferenc, de megfordult itt Berzsenyi Dániel is 1808-ban kiegészült a lap Hazai és Külföldi Tudósításokra 1817-től szórakoztató melléklete Hasznos Mulatságok címmel jelent meg

Erdélyi Múzeum 1814-18, Kolozsvár Irodalmi és tudományos folyóirat Szerkesztője Döbrentei Gábor A lap munkatársai közé tartozott Kazinczy, Berzsenyi, Kölcsey, Vitkovics István, Szemere Pál A rendszertelenül megjelenő Erdélyi Múzeum mindössze 10 számot élt meg Az újság által meghirdetett drámapályázatra írta Katona József a Bánk bánt

Tudományos Gyűjtemény 1817-1841, Pest Havonta megjelenő irodalmi, történeti, kritikai tudományos folyóirat Szemere Pál és Döbrentei Gábor szerkesztésében ifj. Trattner János adta ki a lapot Az 1820-as évektől Vörösmarty, Toldy és Bajza József vette át a lap szellemi irányítását 1827-32 közt Vörösmarty a szerkesztette 1827-től irodalmi melléklapja a Koszorú A Tudományos Gyűjteményben jelent meg Kölcsey Berzsenyi bírálata

Élet és Literatura 1826-1833, Pest A Kölcsey és Szemere által szerkesztett lap az első magyar esztétikai folyóirat (1827-ben Muzárionra változtatták a nevét) Az alapítók célja a kritikai műfaj és a romantika meghonosítása Ebben a lapban jelentette meg Kölcsey a Nemzeti hagyományok című értekezését és Körner Zrínyiéről szóló kritikáját

Erdélyi Híradó 1827-1848, Kolozsvár Politikai és közéleti lap 1842-ben Kemény Zsigmond és Kovács Lajos szerkesztette a liberális nemesi reformmozgalom szócsövének számító újságot 1848 júniusától novemberig Kolozsvári Híradó címen jelent meg

Koszorú 1828-1841, Pest A Tudományos Gyűjtemény 1827-től megjelent irodalmi melléklapja Vörösmarty Mihály szerkesztette (1828-32 közt) Újabb változata 1863-65 közt jelent meg, ekkor a Szépirodalmi Figyelő folytatása Irodalmi és kritikai hetilap Arany János szerkesztette, a kor irodalmi és tudományos életének nagyjai publikáltak benne Arany János itt jelentette meg Daliás idők című művét

Atheneum 1837-43, Pest Liberális szellemű irodalmi folyóirat Bajza József, Toldy Ferenc és Vörösmarty Mihály szerkesztette Hetente két alkalommal jelent meg, több mint 1000 előfizetővel rendelkezett A szerzők sorába tartozott Eötvös József, Kemény Zsigmond, Czuczor Gergely 1842-ben itt jelent meg Petőfi Sándor Borozó című (első publikált) verse (Petrovics néven) Kritikai melléklapja 1837-40 közt a Figyelmező

Életképek 1844-1848, Pest Polgári-liberális szellemű divatlap, a reformkor egyik jelentős orgánuma Frankenburg Adolf szerkesztette A kor legjobb íróitól közöl írásokat, a képeket Barabás Miklós készítette 1847-től az újság munkatársai közé tartoztak a Tízek Társaságának tagjai is, a lap szerkesztését Jókai Mór vette át 1848 áprilisától Petőfi neve is a szerkesztők közt szerepelt A Nemzeti Színház hivatalos lapja A forradalom után a radikális márciusi ifjak nézeteit hirdette (Nép Szava alcímmel jelent meg)