A budai Rózsadomb és környékének különleges barlangjai Östör Ádám geográfus III. 2006.10.25.

A terület geológiai felépítése I. Vizsgált terület: Rózsa-domb, Ferenc-hegy, Vaskapu-hegy, Látó-hegy, Mátyás-hegy, Hármashatár-hegy Alaphegység: triász karbonát (késő-triász) Karni és nóri Fődolomit – kevés barlang (1500-2000m) Karni-nóri-rhaeti Mátyáshegyi Formáció tűzköves Mátyáshegyi mészkő tagozat (50-200m) Mátyáshegyi Formáció tűzköves Sashegyi dolomit tagozat

A terület geológiai felépítése II. Triász formációra települő paleogén és kvarter képződmények: Felőeocén alapkonglomerátum és alapbreccsa (néhány m) Felsőeocén Szépvölgyi Mészkő (10m) Felsőeocén-alsóoligocén Budai Márga (néhol fedő) Tardi Agyag, Kiscelli Agyag (oligocén) Pleisztocén-holocén édesvízi mészkő

A barlangok tektonikai viszonyai I. Tektonikus preformációnak döntő szerepe Leggyakoribb tektonikai irányok: É-D K-Ny ÉNy-DK ÉK-DNy NyÉNy-KDK E törésirányokon belül másodlagos riedel törések + tenziós törések Hévizek felemelkedtek a törésekben  barlangjáratok kioldása Barlangok fő hasadékai ezeket követik kulisszás geometriájúak É Ny K D

A barlangok tektonikai viszonyai II. Később újabb vetők Reaktiválták, kitágították a korábbi töréseket É-D irányú neotektonikus vetők: fiatalabbak mint az ásványkiválások, helyenként eltörik azokat Terület kiemelkedése térben és időben differenciáltan ment végbe  más és más tektonikai irányok újultak fel az egyes barlangokban Rétegdőlés – szintén fontos szerep (Mátyás-hegyi-b., Pál-völgyi-b., Szemlő-hegyi-b.)

A barlangok megismerése A XI. sz. előtt nem ismertek a térségben barlangok Szinte az összes barlang zárt (kaverna) típusú, nem rendelkeznek természetes kijárttal Kioldásban a felfelé törő melegvíz játszotta a fő szerepet  nem érték el a felszínt  oldó hatásuk a keveredési korrózió övezetében Felfedezésük véletlen folytán, mesterséges feltárás során: Kőbányászat: Pál-völgy, Mátyás-hegy (1900-as évek elején) Csatornaásás: Ferenc-hegyi-b.

A barlangok megismerése II. II. vh után kőfejtők bezárása  tervszerű barlangkutatás – nagy felfedezések ´70-´80-as évek – rózsadombi építkezési láz – házalapozások sokszor szakember nem látta ezeket jó esetben: betömésük megakadályozása, kutatás (pl.: József-hegyi-b.) Jelenleg kb. 50 barlang és ugyanennyi barlangindikáció, felszínre került gömbfülke ismert (összes hosszuk kb. 30km)

A barlangok kialakulása I. A térségben a mai barlangok kialakulását több korábbi karsztosodási fázis előzte meg Paleokarsztos üregek Paleokarszt: a földtörténeti múlt során képződött karszt, mely általában fiatalabb üledékekkel fedett, és már nincs aktív vízcirkulációja Általában ezek nem őrződtek meg változatlan állapotban: Maradvány paleokarszt (soha nem temetődött be) Feltárult paleokarszt (fiatalabb üledékekkel fedett) Reaktiválódott paleokarszt (a régebben képződött karsztos formák mentén újabb karsztosodás)

A barlangok kialakulása II. Magmás hatások: 0,5-2m vastagságú kovás telérek – járatszelvény alakjában is meghatározó jelentőségük lehet A mezozóos-paleogén paleokarsztok keletkezési ideje szerinti csoportosítása: Felsőtriász paleokarsztok Felsőkréta-eocén paleokartsztok Felsőeocén paleokarsztok Alsóoligocén paleokarsztok Egyes ásványkiválások is jóval idősebbek a vizsgált barlangok néhány százezer éves koránál

A barlangok kialakulása III. Többség: felsőeocén Szépvölgyi Mészkőben Egyes alsóbb szintek: triász Mátyáshegyi Mészkőben Felső járatok helyenként: Budai Márgában Egyesek (pl.: Molnár János-barlang) teljes egészében ebben

A barlangok kialakulása IV. A barlangok hidrotermás eredetűek Egyes kutatók (pl.: Cholnoky) szerint a termális fázist hidegvizes szakaszok előzték meg A felszálló hévíz csekély oldóképessége nem ad magyarázatot a nagy horizontális kiterjedésekre  keveredési korrózió Ennek létrejöttéhez a vízzáró Kiscelli Agyag lepusztulására volt szükség (felsőmiocén)  a barlangok ennél fiatalabbak Hegytömeg kiemelkedés, erózióbázis süllyedés  keveredési zónák áthelyeződése Ez, ill. az emelkedés szakaszossága  különböző barlangszintek, emeletes barlangok

A barlangok kialakulása V. Az oldás megszűnése ásványok kiválása Egy részük a meleg vízből (lemezes kalcit) Másik rész inaktívvá válás után (gipszbevonat, cseppkövek) Szárazzá válás után pusztuló fázis  agyagbemosódás, eltömődés, omlások Újabb vízszintemelkedés is elképzelhető  melegvizes ásványkiválások megfigyelhetők az omladékok felszínén Ez akár többször, ismételten is előfordulhatott (pl.: Ferenc-hegyi-b. - korróziós bemaródások a képződményeken) Felfelé harapódzó omlások – zsombolyképződés (pl.: József-hegyi-b.)

A barlangok formakincse I. A termálkarsztos barlangok sajátosságai: Gyakori, hirtelen és drasztikus méretváltozások Teljes függetlenség a felszín domborzatától Nincsenek fluviális üledékek (vannak kivételek pl:. Mátyás-hegyi-b. Agyagos-patak) Gyakori hidrotermás ásványok A termálkarsztos barlangok legjellemzőbb elemei a gömbfülkék és a korróziós üstök

A barlangok formakincse II. Gömbfülkék: Ezek zárják le a repedések tetején feláramló melegvíz útját Általában 0,5-3m átmérőjűek Előfordulnak a fő járatszint tetejében, ill. a felszín alatt néhány m-rel Legtöbbször sima felületűek, de gipszkiválások is borítják őket helyenként Általában magányosak, gyakran viszont fűzért alkotnak (gyöngysorserű- vagy szőlőfürtszerű gömbfülke sorozat)

A barlangok formakincse III. Kialakulásuk: Vízzel borított járat felett légtér  hűvös oldalfalra pára csapódik  kipárolgó CO2 oldalfalon kondenzálódik (agresszív) lecsurogva old Víz alatti konvekciós áramlások hatására bekövetkezett kioldódás eredményei

A barlangok formakincse IV. Korróziós gömbüstök: A gömb csak kisebb része alkult ki Néhány dm-es sima falú bemélyedések Melegvízben felfelé áramló gázbuborékok alakították ki  csak 90°-nál laposabb falfelületen alakulhat ki Scallop (áramlási kagyló) Feláramlási csövek (keletkezése vitatott)