A BIZÁNCI ÁLLAM TÖRTÉNETE
Az új főváros, Konstantinápoly Római államszervezet – görög kultúra – keresztény hit Sztrabón: Geografika Byzantion alapítása (i.e. VII. század, megarai görög gyarmatosok) „a vakokkal átellenben” 330. Nagy Konstantin
Bizánc történelmének korszakai V. század: barbárok VIII. század: arabok XIII. század: keresztes hadjáratok
A képromboló mozgalom Képrombolók (ikonoklaszták) és képtisztelők (ikonodulok) A képek tiszteletének elítélése (726, III. Leó) Niceai zsinat (787) A képek tiszteletének visszaállítása (843, Theodóra)
Ekloga (726) A bizánci jog kodifikációja Magán- és büntetőjog Jogi kézikönyv a bíróságok számára
Róma és Bizánc szembenállása Római katolikus és ortodox hagyomány közötti különbségek 794. frankfurti zsinat: „Hiszekegy” szövegének megváltoztatása
Bizánc virágkora I. Baszileiosz (867-886) II. Baszileiosz (976-1025) A Makedón-dinasztia (867-1025) alapítója A bizánci jog kodifikációja („Baszilika”) Epanagogé (879): A császár, a pátriárka és a tisztségviselők jogai és kötelezettségei II. Baszileiosz (976-1025) A „Bolgárölő” (1018) Bulgária 1187-ig bizánci tartomány
Az egyházszakadáshoz vezető okok Életviszonyokban rejlő különbségek Konstantinápolyt csak 330 körül alapították Szentháromság körüli hitvita Eltérés az egyházi fegyelem kérdéseiben Versengés a kelet-európai hittérítés kapcsán
Az egyházszakadás (1054) Mihály pátriárka (Bizánc, a konstantinápolyi pátriárka) Humbertus érsek (Róma, a pápa legátusa)
Bizánc a XIV-XV. században Oszmán törökök Konstantinápoly ostroma (1453)
Bizánc társadalma Császár Nagybirtokosok Földművesek (parasztok) Georgoi (adófizetők) Sztratioták (katonáskodó szabad parasztok) Rabszolgák