A francia forradalom és a francia alkotmányok

Az előzmények Kedvező demográfiai mutatók Jelentős urbanizáció Gazdasági és ipari fejlődés Agrárország

Az uralkodó abszolút hatalma Elsőszülött fiági örökösödés Uralkodó katolikus hite Az alattvalók szabadságának és tulajdonának tiszteletben tartása A királyi birtokok elidegeníthetetlensége

A monarchia bevételei Közvetlen adószedés Kölcsön Hivatalok adásvétele Intendánsok Kölcsön A társadalom, mint bank Hivatalok adásvétele A megvásárolt hivatal örökölhetősége Állami tisztségviselők

A nemesség „Szolgálni és fenntartani” Arisztokrácia és hivatalnok-nemesség Középnemesség Kisnemesség

A nemesség Nemesi előjogok Adókedvezmények „Tiszteletbeli” kiváltságok Nemesség számára fenntartott állások Nemesi törvényszék ítélkezése

XV. Lajos (1715-1774) Uralkodása idején jobbára más kormányzott Népszerűségének csökkenése az 1740-es évek végén A triumvirátus kora (1771-1774) Aiguillon – Maupeou – Terray

XVI. Lajos (1774-1792) Közigazgatási reformok Turgot (1774) Gabona szabad kereskedelmének meghirdetése Céhek felszámolása Necker (1776) Amerikai függetlenségi háborúban való részvétel kölcsönökből Calonne (1783) Általános földadó bevezetése Nemzeti piac egységesítése Belső vámok eltörlése

Az Előkelők Gyűlése 1786. december 29. Versailles, 1787. február „össze kívánja hívni államának különböző állapotú, legképzettebb személyeit” Versailles, 1787. február A reformprogramot csak a rendi gyűlés hagyhatja jóvá

A forradalom (1789) Rendi gyűlés összehívása 1789 májusára Panaszfüzetek (sérelmek és kívánalmak) „Mi a harmadik rend?”

A rendi gyűlés forradalma Rendi gyűlés Versailles-ban Cél az alkotmányos monarchia megteremtése Alkotmányozó Nemzetgyűlés Labdaházi eskü (1789. június 20.)

A városok forradalma A Bastille elfoglalása (1789. július 14.) Megmozdulások országszerte A hazafiság jelképe a háromszínű zászló és kokárda (La Fayette)

A falvak forradalma „Nagy félelem” Nemesi kiváltságok, földesúri jogok és papi tized eltörlése (1789. augusztus 4.)

Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (1789. augusztus 26.) Az új társadalmi rendszer alapjai „Az emberek szabadnak, jogilag egyenlőnek születnek, és azok is maradnak” Szabadság, tulajdon, biztonság és az elnyomatásnak való ellenállás az ember „természetes és elévülhetetlen jogai” Népszuverenitás elve

Az Alkotmányok (Franciaország alaptörvényei)

1791 Törvényhozó hatalom Végrehajtó hatalom Törvényhozó Nemzetgyűlés (egykamarás) Elsődleges gyűlések (elektorok megválasztása) Elektorgyűlések Végrehajtó hatalom Király Felfüggesztő vétójog

1793 (Az I. év alkotmánya) Törvényhozó hatalom Végrehajtó hatalom Törvényhozó Gyűlés (egykamarás) Végrehajtó hatalom Végrehajtó Tanács

1795 (A III. év alkotmánya) Törvényhozó hatalom Végrehajtó hatalom Ötszázak Tanácsa törvénykezdeményezési jog Vének Tanácsa törvények elfogadása, elutasítása Végrehajtó hatalom Direktórium miniszterek és katonatisztek kinevezése

1799 (A VIII. év alkotmánya) Törvényhozó hatalom Végrehajtó hatalom Államtanács / törvény-előkészítés Tribunátus / törvények megvitatása Törvényhozó Testület / törvények elfogadása, elutasítása Szenátus / törvények felülvizsgálata Végrehajtó hatalom Konzulátus