Lennart Meri: Az északi fény kapujában Hajóval a Jeges-tengeren

Lennart Meri (1929–2006) Író, filmrendező, államférfi 1992-2001-ig Észtország elnöke Apja Georg Meri Shakespeare-fordító és diplomata Lennart Meri

Lennart Meri (1929–2006) 1940-ben apját munkatáborba küldték, a családot pedig Szibériába deportálták A család 1946-ban egyesült újra a szovjet befolyás alá került Észtországban 1953-ban a Tartui Egyetemen végzett történelem és nyelvészet szakon Leginkább a finnugor népek története érdekelte 1977-ben „A Tejút fiai” című dokumentumfilmjét a Szovjetunióban betiltják, de a nemzetközi kritika jól fogadja 1988-ban megalapítja az Észt Intézetet 1990-től külügyminiszter 1992-től nagykövet Finnországban 1992-2001-ig Észtország elnöke

Lennart Meri dokumentumfilmjei

Meri, a filmes kutató (19681988)   1970  A vízimadarak népe 1977  A Tejút fiai 1985  Kalev hangjai 1989  Tórum fiai 1977/1997  Sámán „…az első külföldön is figyelmet keltő filmek voltak a finnugor népekről, amelyek áttekintést adtak ősi szokásokról, szertartásokról, népköltészetről, néprajzról, és izgalmas feltevéseket fogalmaztak meg. Másfelől ezek a filmek hangsúlyozták a finnugor kultúrtér földrajzi és történelmi kiterjedését is.”  (neprajz.hu)

Filmes expedícók A forgatócsoport munkájában etnográfusok, folkloristák, művészek, írók is részt vettek. Távolabbi célpontok: hantik manysik nganaszanok Volga-menti mari és erza falvak Komiföld Környező népek: lívek vótok vepszék karjalaiak finnek magyarok

Meri, az utazó író 1958. első utazása (Tien San és Kara Kum) Kamcsatkai utazás az ‘60-as években  1964  Tulemägede maale (Hegyen-völgyön) Az 1970-es évektől a Finn Irodalmi Társaság tiszteletbeli tagja Utazás az északi hajóút mentén  1974  Virmaliste väraval (Az északi fény kapujában) 1976  Hõbevalge (Ezüstfehér) – Észtország és a Balti-régió története 1977  Lähenevad rannad  1984  Hõbevalgem

Az északi fény kapujában

Az Északkeleti Hajóút

Az útleírás stílusa Történelmi érdeklődés, tájékozottság Gyakran idéz az Északkeleti Hajóutat és Szibériát megjárt felfedező elődöktől A felfedezők is emberek  jellemábrázolás Gyakran próbál rekonstruálni vagy elképzelni egy-egy jelenetet a kalandjaikból A bejárt tájak, megismert népek történelme visszaköszön a jelenjük leírásában Ahol lehet, kitér a finnugor népek történetére Személyes hangvételű, szépirodalmi igényű Sokszor filozofikus (szabadság, utazás, kultúra, egyetemes történelem, az idő és az emlékezet stb.)

Az Északkeleti Hajóút és a korai történelem I. A vikingek korai hajóútjai Északon (Halogalandi Ottar utazása Bjarmába) Fő forrás: az első orosz évkönyv a szláv törzsek szétvándorlásáról A kazár kaganátus és a finnugor törzsek (az Oka-folyó mentén és a Volga alsó folyásánál) A vándorló ugorok hatása a kazárokra Közvetítők a Balti-tenger északi vidéke és az arab Kelet kereskedelme között A bolgár-finnugor kereskedelem arab leírásai (pl. Ibn Fadlán) A júrák (vogulok) kegyetlensége Viszúk (komik?) a volgai bolgár birodalom szomszédságában (uralkodójuk levelezett a volgai bolgár uralkodóval)

Az Északkeleti Hajóút és a korai történelem II. Perm/Bjarma birodalma a messze Északig Délkeleten harcias erza-mordvinok A hajózás a jugor törzsekig lehetséges (a Pecsora partján) = a világ vége A csúdok népe (Novgorod környékén) Szent Vlagyimir kísérlete egy pogány panteonra  Mokos finnugor eredetű isten lehetett Finnugor javasok és varázslók szerepe és ellenállása a kereszténység felvételével szemben Az észt és finn hajózás is jelentős lehetett a vikingek idején

Utazó elődök I. Az Ob torkolatánál Dahl osztjákészt nyelvhasonlítgatást is végzett. Kereskedelmi célú utazását, mely során átjárót keresett Kína felé, a Jugor- szoros átszelése során, az utazás elején eleveníti fel Meri. Middendorf, a félig észt származású orvos nganaszanok közötti megfigyeléseiről Dickson elhagyása után emlékszik meg a szerző. Hangsúlyozza, mennyire tiszteli Middendorf intelligenciáját és antropológusi vénáját. Leírja, hogy a nganaszanok sámánjukként tisztelték, és főnökük megmentette az életét.

Utazó elődök II. Dicksontól kezdve Vrangel 18201823 közötti expedícióját és az arról írott Utazás Szibéria északi partjain és a Jeges-tengeren 1820-24-ben című művet több részletben is felidézi Meri. A Vrangel-sziget névadója „bejárta és leírta Szibéria partjait a Kolima torkolatától a Bolsoj Baranov-fokig, azután a Medve- szigetekre ment. A Selagszkij-foktól a jégen nyomult észak felé [..]új földet keresve, majd visszatért Nyizsnyij-Kolimszkba. Tisztje, Matyuskin közben feltérképezte a Csetirjohsztolbovoj- szigetet, felkutatta a nagy Anjuj-folyó medencéjét, felderítette a tundrát a Kolima és a Kis-Anjuj torkolatától keletre, és a Csukcs- félsziget északi partját.” (mult-kor.hu)

Utazó elődök III. Meri többször említi művében Cochrane-t, a gyalogos hobbiutazót. Először tartui feltűnését írja le, majd csukcsföldi kalandjai kapcsán visszatér hozzá. Cochrane egy szakaszon Vrangelékkal tartott. Matyuskin és Cochrane az anjuji orosz-csukcs vásáron, érzékletes leírás a csukcsokról. Billings és Sauer még Vrangel előtt jártak a Csukcsföldön „szerencsétlen expedíciójukkal”. A Bering-szorostól Kolimáig utaztak egy csukcs karavánnal. Cook és utazótársa Forster is itt kerülnek szóba (többek között). Utóbbinak külön kiemeli szépírói tehetségét. Bogoraz, a néprajztudós a csukcsokról adott leírásai kapcsán kerül szóba. Maasik (1888-?) tevékenységéről a csukcsföldi utazás kapcsán emlékszik meg Meri. A szerző kiemeli még Müllert, Baert, Jockelsont és Ehint, de rajtuk kívül sok más kutatóról is említés esik a műben.

Az északi fény kapujában/ Az első rész I. Indulás Tartuból, a végcél Uelen, eszkimó falu a Bering- szorosnál  13 500 km Murmanszkban felszállás a Viljanira, Halldor kapitány hajójára Mindennapok a hajó fedélzetén

Az első rész II. Vajgacs-sziget, Kara-tenger, Novaja-Zemlja, Vágyak Foka, Kara-szoros és Jugor-szoros Kara-kapunál Afgoden Eck (Barents nevezte el), azaz Bálványsarok (ma Menysikov-fok) – Barents 1594-ben 3-400 bálványt látott az átjárót vigyázni -> nyenyec szent berek A Jugor-szoros a korábban északon egészen eddig terjeszkedő ugor népcsoport nevét viseli. Jugorszkij Sar – a sar (szoros) zürjén kölcsönzés a vogul nyelvből Innentől csak gőzhajóval járható a tenger a jég miatt (sokáig nem lehetett tovább hajózni).

Az első rész III. Hajókaraván a jégtáblák között (9 hajó: jégtörők, kereskedelmi és kutatóhajók) A Jenyiszej torkolata Búcsú a Viljanitól

Az északi fény kapujában/ A második rész I. Megérkezés Dicksonba Nyenyecek a Jenyiszej alsó folyásánál Nganaszan kua – észt kuusk ('lucfenyő), nganaszan bang – észt peni ('kutya') Nganaszan neme – 'anya', neme-ma – 'anyám', Tanyara szele? Neme-ma. – 'Ki ez? Anyám'. Rokonság- és számnevek! „Körülbelül 700 nganaszan él, több mint 90 százalékuk beszéli az anyanyelvét. Legközelebbi szomszédaik a jakutok, a nyenyecek, az evenkek, az enyecek és az oroszok.” Kezdetleges gazdálkodás, réntenyésztés, de inkább vadrén vadászata.

A második rész II. Jakutia Van-e átjáró Ázsia és Európa között? Szibéria meghódítása az oroszok által és a csukcsok Az 1778-as béke II. Katalinnal: „…állami címereket kell készíteni, és elküldeni a csukcsoknak a célból, hogy a csukcsok alkalmas helyen a parti fákra erősítsék őket, s mutassák meg a hajóról partra szállóknak. Utóbbiak ezáltal értesüljenek arról, hogy azok a területek a birodalomhoz tartoznak.” A cári rendelkezés betartását nehezítette, hogy Csukcsföld partjain nem nőnek fák. A csukcs fejedelem állítólag még az 1900-as évek elején is teljesen egyenrangúnak tartotta magát a cárral, és koronát hordott.

A jukagirok I. Tyiksz, repülővadászat, jégtérképezés Kolima – Örmun-emejge ('Örmun-anyácska') a régebbi neve, odul/jukagir eredetű Andres Ehin kutatásai a finnugor-odul kapcsolatról, legtávolabbi esetleges nyelvrokonaink Szókészlet vizsgálata matematikai módszerrel  7000 éve válhattak külön a finnugoroktól, és 4000 éve a szamojédektől Emej ('anya') – észt ema, magyar Emese; essze ('apa') – észt isa, magyar ős A rokonság nem igazolható teljes mértékben  „A jukagir ma izolált vagy szigetnyelvnek tekinthető, valószínűleg egy korábban létezett nagy nyelvcsalád utolsó tagja, mint a ketvagy a nyivh.” (nyest.hu) Az Unesco által erősen veszélyeztetettnek nyilvánított nyelv

A jukagirok II. Erdei és tundrai jukagir: „A magánhangzó-harmónia és a mássalhangzók szótagépítő szabályai szintén mindkét nyelvben megtalálhatók. Gazdag ragozási rendszerük van (agglutináló nyelvek, mint a magyar), és kevés mellérendelést használtak – hogy csak néhányat említsünk a közös vonásokból.” (nyest.hu)

A jukagirok III. Felőrölték őket a harcok a szomszéd népekkel (evenk, korják, csukcs, jakut), eredetileg jóval nagyobb területen éltek Himlő- és kanyarójárványok: „…csapatostul hozza a víz a mieinket. Aztán füst jött. Azt mondtuk: Mi ez? A napot már nem is lehetett látni!... Így lett végünk. Nagyon kevesen, csak itt-ott maradt valaki életben.” Az oroszokkal való találkozás idején náluk még kőkorszak volt  az első vasfejsze legendája = hogyan hódították meg őket az oroszok: „Az oroszok fejszéket adtak nekik. Az oroszok ezt mondták: Ezzel vágjátok a fát! Mindenki így tett. Némelyek levágták a lábukat, meghaltak. Mindenki eldobta a kőbaltáját. Késeket is adtak. Sok holmit, mindent adtak. Aztán az oroszok főemberré tettek egy odult. Főemberré tették, s így szóltak: Ez lesz a főnökötök. Amint ő mondja, úgy legyen. Fizessetek neki prémadót. Ő meg nekünk fizessen prémadót.”

Az északi fény kapujában/ A harmadik rész I. Pevek, város az örök fagy birodalmában Városok születése az Északkeleti Hajóút mentén A hétköznapok a Jeges-tenger partján (munkalehetőségek, ellátás, infrastruktúra, építkezés, oktatás stb.) Diszpécsertanácskozás Felszállás a 903-as fedélzetére Folyami hajóval Csehszlovákiából az Amur-vidékre?

Pevek, Oroszország legészakibb városa

A Vrangel-sziget története Ferdinand Vrangel északra indult a Jeges-tengeren a csukcsok által leírt szárazföld nyomában. Már közel járt, de vissza kellett fordulnia. 1845  John Franklin Északnyugati Hajóút-expedíciója tragikus véget ért, 160 ember örökre eltűnt. Az értük küldött mentőhajók fedezték fel a Vrangel-szigetet. DeLong tragikusan végződő útján felfedezte a Bennett-sziget, majd a Léna-deltában elpusztult. 1881  A Vrangel-sziget Új-Kolumbia néven az USA része lesz. Jogi problémák: mi a Jeges-tenger? „tengerjégföld” Stefansson-szerencsétlenség 1916  A cári kormány orosz birtokba vette a Vrangel-szigetet. Egy időre kanadai felségterület lett. 1926  Az első állandó település a szigeten: a Szovjetunió kutatóállomása és eszkimó családok. Rének betelepítése  mára a madárvilágot veszélyeztetik

A kör bezárul Ázsia körül Rirkajpijan-fok: csukcs, 'ahol-a-rozmárok-átjárása- végződik' A partvidéki csukcsok nem réntartók, tengeri állatokra vadásznak  rozmárok jelentősége Kyber és Vrangel találkoztak csukcsokkal, akik látták Cook 1778-as expedíciójának hajóit  ezzel a kör bezárul Ázsia körül -> Amerika önálló kontinens Nordenskjöld az Északkeleti Hajóút első végigjárója (2 év alatt)

Uelen I. Nehézségek a Jeges-tengeren Horgonyzás a Gyezsnyov-foknál Körülményes partraszállás Uelenben Megismerkedés Kaniluval  az utazó erkölcsi felelőssége Mariföldi történet: pogány istentiszteletet akart filmezni, de a helyi rendőr megtiltotta, mert „nem tipikus”  a kultúra nem évül el, kumulatív, nem úgy, mint a tudomány  a sokszínűség őrzésének fontossága, a kulturális veszteség értéke nem mérhető

Uelen a világ végén

Uelen II. Csizmakészíttetés, csizmatípusok Kámusz – rén lábbőre (ebből térdig érő harisnya készül Észak-Ázsiában) – finnugor szó, már Hérodotosznál is megjelenik Földkunyhók romjai (bálnacsontból építkezés)  3000 éves múlt Cook feljegyzései: miért hívják a rozmárt tengeri lónak (seahorse)?  lapp morsa szóból eredhet Honnan jöttek a csukcsok? „öröktől fogva itt élnek”  de: ivócső szerepe a temetési szertartásnál  hogy a halott ihasson a kútból a túlvilágon  az örök fagy birodalmában honnan ismerhetik a kutat?

Uelen látképe

Incsou Nincsenek névtelen helyek  felfedezők névadásainak hála 32 Prjamaja – Egyenes-folyó, 35 Görbe-folyó, 37 Csendes-folyó, 43 Gyors-folyó, 45 Széles-folyó, 52 Hágó-folyó, 71 Tavas-folyó stb. A távolságérzet lélektani háttere, és a természethez való viszony mássága Az idény első elejtett rozmárjánál, illetve bálnavadászatnál ült eszkimó tor hasonló a finnugor medvetorhoz: bálna rituális megetetése, megitatása. Az elejtett állat lelkének antropomorf felfogása

Felhasznált irodalom Lennart Meri: Az északi fény kapujában. Gondolat, Budapest, 1982. 135 éve halt meg Vrangel báró, orosz felfedező. Múlt-kor, 2005, http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=9905 A legtávolabbi esetleges nyelvrokonaink. Nyelv és Tudomány, Déva, 2010. http://www.nyest.hu/hirek/titkos-szerelmes-levelek- nyelve-a-jukagir A vízimadarak népe. Lennart Meri filmes vándorútjai 1969-1988, http://www.neprajz.hu/kiallitasok.php?menu=3&kiallitas_id=12 0 Encyclopaedia Britannica: Lennart Meri, http://www.britannica.com/EBchecked/topic/376031/Lennart- Meri http://ultima0thule.blogspot.hu/2010/03/uelen-russian-eskimo- settlement-start.html