Térbeli niche szegregáció kétfoltos környezetben

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Lineáris regressziós MODELLEK
Advertisements

Kompetitív kizárás vagy együttélés?
Lineáris egyenletrendszerek megoldása Gauss elimináció, Cramer-szabály Dr. Kovács Sándor DE GVK Gazdaságelemzési és Statiszikai Tanszék.
5. hét: Solow-modell Csortos Orsolya
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment,
MI 2003/ A következőkben más megközelítés: nem közvetlenül az eloszlásokból indulunk ki, hanem a diszkriminancia függvényeket keressük. Legegyszerűbb:
Kötelező alapkérdések
Kalman-féle rendszer definíció
Műveletek mátrixokkal
Vektormező szinguláris pontjainak indexe
1. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
A lyukas dob hangjai Hagymási Imre Bolyai Kollégium fizikus szakszeminárium november 15.
Túltelített együttélés és kompetitív kizárás Ökológia szeminárium, 2006.
Térbeli infinitezimális izometriák
Operációkutatás szeptember 18 –október 2.
A populációk interakciói. A populációk közötti kompetíció 1.
Hőtágulás.
Főkomponensanalízis Többváltozós elemzések esetében gyakran jelent problémát a vizsgált változók korreláltsága. A főkomponenselemzés segítségével a változók.
Operációkutatás Kalmár János, Hiperbolikus és kvadratikus programozás.
Ökológia Fogalma:Az élőlényeknek a környezetükhöz való viszonyát vizsgáló tudomány. Vizsgálatának tárgya: Az ökoszisztéma, az élőhely ( biotóp) és azt.
Differenciál számítás
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul
PTE PMMK Matematika Tanszék dr. Klincsik Mihály Matematika III. előadások MINB083, MILB083 Gépész és Villamosmérnök szak BSc képzés 2007/2008. őszi félév.
Matematika III. előadások MINB083, MILB083
Matematika III. előadások MINB083, MILB083
Regresszióanalízis 10. gyakorlat.
Lineáris transzformáció sajátértékei és sajátvektorai
Játékelméleti alapfogalmak előadás
Lineáris programozás Definíció: Olyan matematikai programozási feladatot nevezünk lineáris programozási feladatnak, amelyekben az L halmazt meghatározó.
Lineáris egyenletrendszerek (Az evolúciótól a megoldáshalmaz szerkezetéig) dr. Szalkai István Pannon Egyetem, Veszprém /' /
Gazdasági növekedés hosszú- és rövidtávon
Dinamikai rendszerek kaotikus viselkedése
2. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI 1. Erwin Schrödinger: Quantisierung als Eigenwertproblem (1926) 2.
Aszexuális, szimpatrikus speciáció
Termelésmenedzsment Production Management
Biotikus környezeti tényezők
EUTROFIZÁCIÓ MODELLEZÉSE: DINAMIKUS MODELLEK
Lineáris programozás Elemi példa Alapfogalmak Általános vizsg.
Mérnökökológia Musa Ildikó BME VKKT.
Versengő társulások Mi történik egy olyan térbeli modellben, ahol sok stratégia létezik? Lokálisan csak a stratégiák kis hányada lehet jelen. => az evolúciós.
Többváltozós adatelemzés
Többváltozós adatelemzés
Következtető statisztika 9.
A sztochasztikus kapcsolatok (Folyt). Korreláció, regresszió
Alapsokaság (populáció)
Alapmodell + HIV-ellenes effektorsejtek Alapmodell: Folyamatfüggvények.
Az alacsony egyensúlyi szint problémája Callaway és Perelson Bull Math Biol 64: (2002) nyomán Hogyan magyarázható az alacsony egyensúlyi (?) vírusszint.
Rendszerek stabilitása
A függvény deriváltja Digitális tananyag.
Lineáris algebra.
1 Vektorok, mátrixok.
Populáció genetika Farkas János
HŐTAN 3. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Lakosság létszámának változása Farkas János
Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Regresszió-számítás március 30. Dr. Varga Beatrix egyetemi.
Többdimenziós valószínűségi eloszlások
Populációk jellemzői  populáció: valós szaporodási közösség
Bevezetés a méréskiértékelésbe (BMETE80ME19) 2014/
Együttélés fluktuáló környezetben II. Elméleti ökológia szeminárium.
Villamos töltés – villamos tér
Adalékok egy véges összegzési feladathoz
Rugós inga mozgása Hömöstrei Mihály.
A villamos és a mágneses tér kapcsolata
Szerkezetek Dinamikája
Ökológia. Az élőlények környezete 1.lecke Az ökológiai rendszerek (Egyed feletti szerveződési szintek)
1 Predáció populációdinamikai hatása Def.: olyan szervezet, amely a zsákmányát, annak elfogása után, megöli és elfogyasztja. (Ellentétben: herbivor, parazitoid,
ÖKOLÓGIA.
Lineáris egyenletrendszerek megoldása Gauss elimináció, Cramer-szabály Dr. Kovács Sándor DE GVK Gazdaságelemzési és Statiszikai Tanszék.
Parazitizmus Def.: Olyan szervezetek, amelyek a gazdaállatot nem ölik meg (vagy nem azonnal), de súlyos fitnisz csökkenést okoz(hat)nak. (Az „ideális”
Dr. Varga Beatrix egyetemi docens
Előadás másolata:

Térbeli niche szegregáció kétfoltos környezetben Ökológia szeminárium, 2006.

Praeludium

A niche – egy ,,puha’’ fogalom élete

A reguláció szükségessége Nem regulált populáció exponenciálisan növekszik! A természetben ilyen hosszú távon nicsen. Szükség van regulációra! Thomas R. Malthaus (1766-1834)

egyedszám, egyedsűrűség… A regulációs kör egyedszám, egyedsűrűség…

A regulációs kör tápanyagsűrűség tápanyaghiány egyedszám ...

A regulációs kör hőmérséklet stressz ...

Az együttélés robosztussága (egy gyakran elhanyagolt problémakör)

Az együttélés robosztussága (egy gyakran elhanyagolt problémakör) Mit bír ki a rendszer? Hogyan reagál a külső paraméterek kis megváltozására? Továbbra is egyensúly!

Impakt- és szenzitivitás-niche vektorok Az impakt leképezés:

Impakt- és szenzitivitás-niche vektorok A szenzitivitás leképezés:

Impakt- és szenzitivitás-niche vektorok A populáció-reguláció:

Impakt- és szenzitivitás-niche vektorok A populációdinamika:

Téma

Egy egyszerű eset: lineáris populáció reguláció Tekintsünk L együttélő fajt és D reguláló változót (,,forrást’’). A reguláló változók értékének függése a populációk egyedszámától: dim Cj = D C az faj egyedeinek környezeti hatásáról (impaktjáról) számol be Erőforráskompetíció esetén I a különböző erőforrások kimerített-ségét (deplécióját) adja meg I=0 jelenti a populációk hiányát (ökológiai vákuum)

Egy egyszerű eset: lineáris populáció reguláció A növekedési ráták függjenek lineárisan a reguláló változóktól (,,forrásoktól’’): dim Si = D Si az i. faj reguláló változókra való érzékenységről számol be r0i(E) a populáció növekedési kapacitása (intrinsic rate of growth) A negatív előjel a depléciós értelmezéssel van összhangban C: impakt-niche vektor S: szenzitivitás-niche vektor

Egy egyszerű eset: lineáris populáció reguláció Mindezekből egy Lotka-Volterra regulációs egyenletet nyerünk: ahol: A ,,szokásos’’ L-V egyenletben: aij/aij Az egyensúlyi egyenletek megoldása:

Erős reguláció: robosztus együttélés Az egyensúlyi megoldás: létezik, ha J≠0 értelmes, ha ni>0 robosztus, ha E kis megváltozása nem öli meg a populációt

Erős reguláció: robosztus együttélés Az egyensúlyi megoldás: létezik, ha J≠0 értelmes, ha ni>0 robosztus, ha E kis megváltozása nem öli meg a populációt Ehhez az szükséges, hogy J ne legyen kicsi!

A biológiailag releváns egyedszámok Az elérhető szaporodási ráták A biológiailag releváns egyedszámok

A biológiailag releváns egyedszámok Az elérhető szaporodási ráták A biológiailag releváns egyedszámok Az egyensúly

A biológiailag releváns egyedszámok Az elérhető szaporodási ráták A biológiailag releváns egyedszámok Az egyensúly E

Erős reguláció: robosztus együttélés J a társulás szinjén méri a reguláció erősségét! A térfogat nagy – a szabályozás erős – ha a paralellepipedon széles minden irányban A paralellepipedon széles minden irányban, ha minden létszám elegendően befolyásol legalább egy növekedési rátát és minden növekedési ráta elegendően függ legalább egy létszámtól. Minden létszámnak elegendően különbözőképpen kell hatnia a növekedési rátákra és minden növekedési rátának különbözően kell függnie a létszámoktól. Ha a populációszabályozás gyenge akkor az inverz függés erős, így E kis változása kihalásba sodorhat populációkat!

Erős reguláció: robosztus együttélés Mikor erős a reguláció – mikor nagy |J |? Amint az belátható: kicsi, ha van a szenzitivitás vektorok között közel párhuzamos kicsi, ha van az impakt vektorok között közel párhuzamos

Erős reguláció: robosztus együttélés Tehát az együttélés robosztus, ha: az impakt vektorok kellően különböznek egymástól ÉS a szenzitivitás vektorok kellően különböznek egymástól AZAZ a populációknak különbözniük kell a reguláló tényezőkhöz való viszonyában ÉS különbözniük kell a regulációs tényezőktől való függésükben

Általánosítás a nemlineáris esetre Az impakt-niche vektor legyen I derivátja:

Általánosítás a nemlineáris esetre Az impakt-niche vektor legyen I derivátja: Az szenzitivitás-niche vektor legyen S deriváltja:

Általánosítás a nemlineáris esetre Az impakt-niche vektor legyen I derivátja: Az szenzitivitás-niche vektor legyen S deriváltja: A társulási mátrix mint R deriváltja: (láncszabály)

Általánosítás a nemlineáris esetre Az egyensúly tehát: és ennek érzékenysége a környzet változásaira: Tehát az együttélés robosztus, ha: az impakt- és szenzitivitás-niche vektorok kellően különböznek (nagy VC és nagy VS ) (nagy |J |)

Fuga

Alkalmazzuk a fentieket – niche szegregáció kétfoltos környezetben Tegyük fel, hogy környezetünk két folt (1,2), amelyben két faj (A,B) él. Minden faj adott foltbeli szaporodási rátája függ attól, hogy melyik foltban van, és hány egyed van a foltban. A két reguláló változó a foltok egyedszámai: A foltok között egy állandó  migráció van jelen.

Alkalmazzuk a fentieket – niche szegregáció kétfoltos környezetben Így a rendszer dinamikája: ahol: Keressük az impakt és szenzitivitás vektorokat, azaz ?

Melléktéma

Általános modell az impakt és szenzitivitás előállításához mátrix-populációkban A dinamika alakja: fajindex A sajátértékek: A vezető jobboldali sajátérték ( ) a stabil korcsoport-eloszlás: szap. ráta A faj egyedszámvektora:

Hogyan változik meg a vezető sajátvektor (eloszlás) ha a dinamika mátrixa egy kicsit változik? Kicsit módosítva (nem önadjungált mátrix, 1-norma) a Schrödinger-féle perturbációszámítást, az alábbi kapjuk: ahol: Hogyan változik meg a dinamika mátrixa a reguláló tényezők kis megváltozására? (modellfüggő válasz!) (*)

Tehát a vezető sajátvektor függése a reguláló változóktól: Hogyan függ a reguláló változók vektora az egyedszám-vektortól? (modellfüggő!) Az egyedszámvektor differenciálja: A fentieket összerakva: B

Innen az i. faj impakt vektora: A szenzitivitás definíciója: A Schrödinger-féle energiakorrekció (elaszticitás) alapján:

Felhasználva (*)-ot: Innen a szenzitivitás:

Finale furioso

Alkalmazzuk a fentieket – niche szegregáció kétfoltos környezetben Tegyük fel, hogy környezetünk két folt (1,2), amelyben két faj (A,B) él. Minden faj adott foltbeli szaporodási rátája függ attól, hogy melyik foltban van, és hány egyed van a foltban. A két reguláló változó a foltok egyedszámai: A foltok között egy állandó  migráció van jelen.

Alkalmazzuk a fentieket – niche szegregáció kétfoltos környezetben Így a rendszer dinamikája: ahol: Keressük az impakt és szenzitivitás vektorokat, azaz ?

Köszönöm a türelmet…