Az Európai Unió és Magyarország Az európai integráció története és intézményei

Az EU és Magyarország „A két ország közti szolidaritás bizonyítani fogja, hogy Franciaország és Németország között a háború immár nemcsak elképzelhetetlen, hanem kivihetetlen is lesz.” (Robert Schuman, 1950. május 9., Párizs) Jean Monnet Konrad Adenauer Montánunió: 1951. Párizs (1952) – Főhatóság 1957.03.25. RÓMA (1958) – EGK és EURATOM EGK: célok Vámunió Közös kereskedelempolitika + CAP Közös piac

Az EU és Magyarország 1961-1969: a közösségek továbbépítése Párhuzamosan válság (De Gaulle) 1965: Egyesülési Szerződés (1967) 1969-től integráció: reformok, „mélyítés”, bővítés 1972: Dánia, Nagy-Britannia, Írország 1975: Európai Tanács 1979: közvetlen Európai Parlamenti választások 1981: Görögország 1986: Egységes Európai Okmány (1987) – Európai Közösségek 1987: Spanyolország, Portugália 1991: Maastrichti Szerződés (1993) – Európai Unió 1995: Ausztria, Finnország, Svédország 1997: Amszterdami Szerződés (1999) 2000: Nizzai Szerződés (2003)

Az EU és Magyarország

Az EU és Magyarország Európai Tanács ≠ Európa Tanács ≠ Tanács Acquis Communautaire Európai Beruházási Bank Európai Konvent Európai Központi Bank Európai ombudsman Európai Számvevőszék Europol Eurojust Főigazgatóságok (Directorate General)

Az Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa) Az EU és Magyarország Az Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa) Az elnökség: félévente más tagország, együtt az előzővel és a következővel („trojka”) Feladatai: Minden miniszteri tanács előkészítése Az Európai Tanács üléseinek előkészítése – félévenként két ülés (egy hivatalos, egy informális) A jogszabályalkotás koordinálása: egyeztetés a kormányokkal együttműködés a Bizottsággal kooperáció a Parlamenttel COREPER, komitológia

Viták a Tanács döntéshozatali rendjéről Az EU és Magyarország Viták a Tanács döntéshozatali rendjéről „Amszterdami maradékok” A szempontok: A tagállamok száma A tagállamok lélekszáma A szavazati „súlyok” Nagyok és kicsik, Észak és Dél, Kelet és Nyugat A bővítések hatása a döntéshozatalra „Kétsebességes” Európa?

Az Európai Unió közösségi jogának fontosabb jogforrásai A jogilag kötelező erejű jogforrások a kötelező erővel nem rendelkező jogforrásokkal együtt alkotják az acquis communautaire-t (közösségi vívmányok). A közösségi jog mind a korábban, mind a később keletkezett nemzeti jogszabállyal szemben elsőbbséget élvez. A közösségi jog elsődleges forrásai Alap(ító)szerződések Az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK) létrehozó Párizsi Szerződés Az ESZAK Szerződés 2002. július 23-án hatályát vesztette, miután csak 50 évre kötötték. A másik két Közösség szerződésénél nincs ilyen időkorlát.

Az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) létrehozó Római Szerződés Az Európai Atomenergia-közösséget (EURATOM) létrehozó Római Szerződés Az Európai Közösségek egyes közös intézményeiről szóló szerződés Az Európai Közösségek egységes Tanácsát, illetve egységes Bizottságát létrehozó szerződés (Fúziós Szerződés) Egységessé tette a három Közösség intézmény-rendszerét, így a továbbiakban ugyanazok a szervek látják el mind a három Közösség feladatait.

Első költségvetési szerződés Európai Egységes Okmány Az Európai Közösségeket létrehozó három szerződést módosítja,leg-jelentősebbnek azonban az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződést módosító rendelkezései tekinthetők. Az Európai Unió létrehozására vonatkozó Maastrichti Szerződés Létrehozza az Európai Uniót, az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződést módosítja, továbbá módosítja az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződést és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződést. Amszterdami Szerződés Módosítja az Európai Unióról szóló szerződést és az Európai Közösségeket létrehozó szerződéseket.