Magyarok Etelközben/1. Krylos, Szudova Visnya, Przemyśl

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A világ csodái. A világ csodái Machu Picchu Machu Picchu az egykori Inka Birodalom romvárosa Peruban – a világ talán legizgalmasabb és legfestőibb.
Advertisements

Felsőregmec.
Aktivita 3.1 Pedagóg 11/č.40 5.osztály
Erdély földrajza - Erdély jelképei
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ősmagyarok a Kaukázus előterében?
Etelköz és Levédia határán Írott források a 9. századi magyarokról
Magyarok Etelközben/3 Magyarok az óorosz fejedelemségekben
Magyarok Etelközben/2 Moldvai, moldovai és havasalföldi leletek
A Szaltovói kultúra/1 Kutatástörténet ‒ vázlatpontokban
A Szaltovói kultúra/2 A magyar érdeklődés kibontakozása (vázlat)
6. A Kaukázus és Khorezm a magyar őstörténetben
A magyar őstörténet régészete 2012/2013, 1. félév
Volgai bolgárok, kámai magyarok
A Kijevi Rusz és a magyarok
Magyar őstörténet 2013/2014, 2. félév
Etelköz vagy Levédia? Ősmagyarok a Dnyeper mentén
Magyar őstörténet 2013/2014, 2. félév
A Szaltovói kultúra/4 Csoportok és alcsoportok
1.
Készítette: Szoboszlai Adrienn 7.a
Egyeskő.
FÖLDRÉSZEK.
Márok A falu bemutatása.
B é k a m e s e PéPéeS Volt egyszer egy férfi, aki nem volt megelégedve 50cm hosszú nemi szerszámának méretével. Miután nem tudott.
A kazároktól a volgai bolgárokig
5. Ősmagyarok a szaltovói kultúra területén?
Honfoglalás Tk, oldal.
Barangolás az erdélyi fejedelmek városaiban
A földrészek szerkezete és domborzata
A rómaiak nyomában.
Mert ha az egynek bűn(be)esése folytán a halál uralomra jutott az által az egy által, sokkal inkább uralkodnak majd az életben az egy Jézus Krisztus által.
A honfoglalás.
Honfoglalás.
A magyarok őstörténete
A bronzkor Bár a Csallóköznek e területe,
Bábel tornya.
Magyarok Etelközben/1. Krylos, Szudova Visnya, Przemyśl
Nagy Beáta,Pap Kálmán,Kasza Angéla Mária és Szűcs Emese
Baltikum.
KIHÍVÁS A bemutatót készítette: kihivasottak_6: Zsámboki Csilla Tóth Judit Fári Anna.
Hofheim város étterme 17 km-re Frankfurttól.
Etelköz és/vagy Levédia? A Szubotca/Szubbotyici-csoport
A Szaltovói kultúra/1 Kutatástörténet ‒ vázlatpontokban
Magyarok a Kaukázusban?
A Szaltovói kultúra/2 Csoportok és alcsoportok
3. A Kijevi Rusz és a magyarok
3. A Kijevi Rusz és a magyarok Magyar őstörténet 2015/2016, 2. félév.
Etelköz és/vagy Levédia? A Szubotci-horizont
Írott források a 9. századi magyarokról
2.Elnevezés 3.Fő- mellék VT 4.Irányok 5.VT képekben 6.Ábrák 7.Hálózat
Vándorlás a kelet-európai pusztán
Magyarok Etelközben/2 Moldvai, moldovai és havasalföldi leletek
Közép- és Kelet-Európa, a Balkán a XI-XIII. sz.-ban
Honfoglalás, letelepedés
MEGTELEPEDÉS ÉS KALANDOZÁSOK
Etelköz vagy Levédia? Ősmagyarok a Dnyeper mentén
A Szaltovói kultúra/1 Kutatástörténet ‒ vázlatpontokban
Magyarok Etelközben/1. Krylos, Szudova Visnya, Przemyśl
Magyar őstörténet 2016/2017, 1. félév
Magyar őstörténet 2018/2019, 1. félév
6. A Kaukázus és Khorezm a magyar őstörténetben
Etelköz vagy Levédia? Ősmagyarok a Dnyeper mentén
Kelet-Európa lehatárolása, főbb földrajzi ismérvei
6. A Kaukázus és Khorezm a magyar őstörténetben
Etelköz vagy Levédia? Ősmagyarok a Dnyeper mentén
Magyar őstörténet 2018/2019, 2. félév
Magyar őstörténet 2018/2019, 2. félév
A magyar őstörténet régészete 2014/2015, 2. félév
Alánok a Kaukázusban („magyaros” leletekkel)
Előadás másolata:

Magyarok Etelközben/1. Krylos, Szudova Visnya, Przemyśl A magyar őstörténet régészete 2012/2013, 1. félév

1. Történeti források 1.1. Konst. 38. A türkök népének eredetéről, és hogy honnan származnak Amikor a türkök és az akkor kangarnak nevezett besenyők között háború ütött ki, a türkök hadserege vereséget szenvedett és két részre szakadt. Az egyik rész kelet felé, Perzsia vidékén telepedett le, s ezeket a türkök régi nevén mostanáig szávartü ászfalünak hívják, a másik rész pedig vajdájukkal és vezérükkel, Levedivel nyugatra ment lakni, az Etelküzü nevezetű helyekre, amely helyeken mostanában a besenyők népe lakik. … A besenyők helyét, amelyen abban az időben a türkök laktak, az ott levő folyók neve szerint hívták. A folyók a következők: első folyó az úgynevezett Varuch (Dnyeper), második folyó az úgynevezett Bug, harmadik folyó az úgynevezett Trullosz (Dnyeszter), negyedik folyó az úgynevezett Prút, ötödik folyó az úgynevezett Szeret.

A kabarok és a türkök törzseiről 1.2. Konst. 40. A kabarok és a türkök törzseiről És amikor a türkök hadjáratra mentek, a besenyők Simeonnal a türkök ellen jöttek, családjaikat teljesen megsemmisítették és a földjük őrzésére hátrahagyott türköket gonoszul kiűzték onnét. Miután pedig a türkök visszatértek, és földjüket ilyen pusztán és feldúlva találták, letelepedtek arra a földre, melyen ma is laknak… Azt a helyet pedig, amelyen a türkök korábban voltak, az ott keresztülmenő folyó nevéről Etelnek és Küzünek nevezik…

1.4. Anonymus: Gesta Hungarorum 7. Kiköltözésük 1.3. Gardízi: A m.dzs.gh.r-ok Országuk kiterjedt. Egyik határuk a Rúm-tengert éri, amelybe két folyó ömlik. … Lakhelyeik e két folyó között vannak. … E két folyó közül az egyiket Atilnak, a másikat Dunának hívják. 1.4. Anonymus: Gesta Hungarorum 7. Kiköltözésük Az Úr megtestesülésének nyolcszáznyolcvannegyedik esztendejé-ben…a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak hívnak, kijött Szcítia földjéről nyugat felé. … Sok-sok nap pedig puszta tájakon vonultak; az Etel folyót pogány módra, tömlőn ülve úsztatták át… 1.5. Kézai Simon: A hunok eredete és első honfoglalása 6. A Don Szcítiában ered, s ezt a magyarok Etülnek nevezik, de amint a Rifei hegyeket átszelvén előfolyik, Don a neve, végül is a síkságra kiérvén, az alánok földjén fut, majd három ágra szakadva beömlik a Kerek-tengerbe.

Etelköz folyói Konstantín szerint „…első folyó az úgynevezett Varuch (Dnyeper), második folyó az úgynevezett Bug, harmadik folyó az úgynevezett Trullosz (Dnyeszter), negyedik folyó az úgynevezett Prút, ötödik folyó az úgynevezett Szeret.”

2. Magyar(?) régészeti leletek Etelközben 2.1. Krylos (1935-ben, a leletek megtalálásakor Lengyelország, ma Ukrajna) Publikáció: Pasternak, J.: A krylosi (galiciai magyar sírleletek. In: Fettich Nándor: A Honfoglaló magyarság fémművessége. ArchHung XXI. Bp. 1937. 134–141. Lelőhely: Krylos falu Dubrova nevű erdeje, a Dnyesztertől néhány km-re D-re(?). (Lényegében a hajdani Halicsi Fejedelemség központjában.) Lelőkörülmények: 1. sír: 1 m. magas, 14 m. átmérőjű sírdomb(!), a feltöltött rétegben széndarabok(?), a löszös altalajban 280 cm hosszú, 70 cm széles, 140 cm mély sírgödör. T.: ÉNY–DK. 2. sír: 1 m magas, 16 m átmérőjű sírdomb, a feltöltött rétegben széndarabok(?), kerámiatöredék. A halom K-i részében kb. 100X200 cm-es, K–NY-i irányú kőrakás, a köveken edénytöredékek, e kőrakás alatt volt a sír. T.: ÉNY–DK. A két kurgán egymástól kb. 500 m-re volt.

Krylos/1. sír (Pasternak/CXXXIV. t.)

Krylos/1. sír (Pasternak/CXXXV. t.)

Krylos/1. sír (Pasternak/CXXXVI. t.)

Krylos/2. sír (Pasternak/CXXXVII. t.)

2.2. Szudova Visnya (1962-ben SzU/Ukrán SzSzK, ma Ukrajna) Publikáció: Dabrowska, E.: Éléments hongrois dans les trouvailles archeologiques au nord des Karpates. AAH 31. Bp. 1979. 341–356. Első közlés: Ратич, О. О.: Богате похования рубежу X–XI ст. у Судовiй Вишнi. In: Средни вiкi на Украинi I. Киiв, 1962. 162–168. Lelőhely: 20 km-re Przemyśltől K-re, Szudova Visnya Ny-i végén, a Deberki nevű határrészben Lelőkörülmények: halomsírban 2X1,5 m sírgödör, mélysége 0,6-0,7m, T.: K–NY

Szudova Visnya (Dabrowska/fig. 3.)

Szudova Visnya (Dabrowska/fig. 4., 5.)

2.3. Przemyśl (Lengyelország) Publikáció: Koperski, A. – Parczewski, M.: Das altungarische Reitergrab von Przemyśl (Südostpolen). AAH 30. Bp. 1978. 213–230. Lelőhely: A város Zasanie nevű részében, 1250 m-re É-ra a vártól, Rycerska u. 9/a Lelőkörülmények: Építkezés során részben elpusztított sír, feltárt részletének mérete 195X40-50 cm, eredeti mélysége a korábbi talajegyengetési munkák miatt nem volt megállapítható T.:ÉNY – DK

Przemyśl (Kopersky–Parczewski/Abb. 4.)

Przemyśl (Kopersky–Parczewski/Abb. 9.)

Przemyśl (Kopersky–Parczewski/Abb. 8.)

Przemysl, a teljes temető publikálása: Koperski, A Przemysl, a teljes temető publikálása: Koperski, A.: Przemyśl (Lengyelország). In: A honfoglaló magyarság. Kiállítási katalógus. Bp. 1996. 439–448. 2. sír

6. sír/1. kép

6. sír/2. kép

6. sír/3. kép

6. sír/4. kép

tárgyak az 5., 14. és 16. sírból