Etelköz és Levédia határán Írott források a 9. századi magyarokról A magyar őstörténet régészete 2012/13, 1. félév

Négy hír a 830-as évekből Georgius Monachus Continuatus Annales Bertiniani Theophanes Continuatus, Bíborbanszületett Konstantin Ibn Rusta

1. Georgius Monachus Continuatus Magyarok a makedónok ellen az Al-Dunánál, bolgár szövetségben „Theófilosz császár napjaiban egy Kordűlisz nevezetű volt katonai kormányzó Makedóniában … [Theófilosz] hajókat küldött, hogy felvegyék, és a fővárosba vigyék őket. A bolgárok fejedelme Vladimer volt, Krum unokája, az azután uralkodó Simeon apja. A nép [a makedón nép] pedig, mielőtt a hajók megérkeztek, elhatározta, hogy asszonyostul és gyermekestül elvonul Romaniába. … A bolgárok, akik nem tudtak átkelni, az ungrokhoz folyamodtak, hírül adván nekik a makedónok dolgát. És megérkeztek a császár hajói, hogy felvegyék és a fővárosba vigyék őket. Azonmód hunok jelentek meg végtelen tömegben. …a türkök, az ötödik órától egészen estig tartó harcba bocsátkoztak velük. És megfutamodott a pogány nép, a makedónok üldözték őket. A következő napon, amikor vissza akartak vonulni, ismét hunok jelentek meg, hogy szembeszálljanak velük. … a Gomoszti nemzetségből való Leó … és más neves makedónok megfutamították és elűzték őket…”

2. Annales Bertiniani A 839. évben Theóphilos bizánci császár követséget küldött Német Lajos keleti frank király ingelheimi udvarába – az idézett részlet talán a magyarokra vonatkozik. „A követekkel együtt [Theóphilos] elküldött továbbá bizonyos embereket, akik magukat, illetőleg nemzetségüket Rhos nevűnek mondták, s akiket, miként azok állították, Chacanusnak nevezett királyuk küldött hozzá barátságból. Kérte említett levelében, hogy a császár jóindulatából kapjanak lehetőséget és segítséget a hazatéréshez egész birodalmán keresztül, mivel nem akarja, hogy a barbár és túlságosan vad s hatalmas népek között vezető utakon, amelyeken keresztül hozzá Konstantinápolyba jöttek, térjenek vissza, nehogy véletlenül valami baj érje őket…”

3. Theophanes Continuatus/ Bíborbanszületett Konstantin A kazár kagán kéri a bizánci uralkodót, hogy építsen nekik egy erődöt. (A magyarok ellen?) A bizánciak katonai kormányzót küldenek Cherszónba. „Ugyanis az a kagán és Kazária bégje ehhez a Theófilosz császárhoz követeket küldvén, kérték, hogy építtesse meg számukra Sarkel erődjét, s a császár engedvén kérésüknek, elküldte a császári hajóhad csapatszállító hajóival az előbb említett Petronász kardhordozó díszőrt, továbbá Paflagonia főkapitányának csapatszállító hajóit. … Theófilosz … végül is arra határozta magát, hogy az előbb említett Petronász kardhordozó díszőrt küldi ki … katonai kormányzóvá nevezte ki, és elküldte Cherszónba azzal a rendelettel, hogy az akkori elöljáró és valamennyien engedelmeskedjenek neki”

4. Ibn Rusta Ez a hír szintén Sarkel építéséről szól? „A kazárok régebben körülsáncolták magukat a magyarok és más népek támadásaival szemben.” Forrásközlések: 1. Georgius Monachus Continuatus (György barát krónikájának folytatása), 3. Bíborbanszületett Konstantin ‒ A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Sajtó alá rendezte Györffy György. Bp. 1975² 2. Annales Bertiniani ‒ A honfoglalás korának írott forrásai. Szerk. Kristó Gyula. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 7. Szeged, 1995. 4. Ibn Rusta ‒ Kmoskó Mihály: Mohamedán írók a steppe népeiről. Földrajzi irodalom. I/1. Magyar Őstörténeti Könyvtár 10. Szerk. Zimonyi István. Budapest, 1997.

A 9. századi magyar szállásterület ‒ Levédia, Etelköz, Dentümogyer? Bíborbanszületett Konstantin: „A türkök népe régen Kazáriához közel szerzett magának lakóhelyet, azon a helyen, melyet első vajdájuk nevéről Levedíának neveznek… Ezen a helyen, az imént említett Levedíában folyik a Chidmasz folyó, amelyet Chingilúsznak is neveznek.”

Az etelközi tartózkodás ideje és helye Róna-Tas (1996): 670-700-tól Czeglédy (1985): 800-tól Fodor I. (1975): 840-850-től Benkő L. (1984):, Ligeti L. (1985): a 860-as évek végétől Pauler, Hóman, Szekfű, Zichy: 889 után ____________________________________ Deér J. (1945): a Dontól K-re Vékony G. (1986): a Volga és a Dnyeper között Macartney (1930): a Don vidékén Nagy Etelköz ‒ a Don és az Al-Duna között: Fodor I. (1975), Györffy Gy. (1984), Czeglédy (1985) Közepes Etelköz ‒ a Dnyeper, Dnyeszter Bug, Prut, Szeret mellett: Pauler (1900), Marquart (1903), Németh Gy. (1930), Bartha A. (1968), Harmatta (1984), Róna-Tas (1996) Kis Etelköz ‒ a Dnyeper és a Bug vagy a Prut és a Szeret között: (Ligeti L. (1985)

A levédiai tartózkodás ideje és helye Pauler (1900): 830‒889 Deér J. (1945): a 7. századtól Fodor I. (1975, 1992): 700/750-től 830/840/850-ig Kristó (1980): a 830-as évektől a 850-as évekig Benkő L. (1984): a 830-as évektől a 860-as évek végéig Makk (1997): a 810-es évek végétől a 850-es évek elejéig ____________________________________ Az általános vélemény szerint Levédia a Don és a Dnyeper között volt

Levédia és Etelköz helye Vékony Gábor nyomán (Levedia meg Atel és Kuzu Levédia és Etelköz helye Vékony Gábor nyomán (Levedia meg Atel és Kuzu. MNY 1986/1. 41–53.)

A magyar krónikák Szkítiáról Valahol a Don mellett… Anonymus – 1. Szcítia Szcítia tehát igen nagy föld, melyet Dentü-mogyernek hívnak. Kelet felé határa az északi tájtól egészen a Fekete-tengerig terjed. Mögötte pedig ott van a Don nevű folyam nagy mocsaraival… Kézai Simon – (6) A Don Szcítiában ered, s ezt a magyarok Etülnek nevezik, de amint a Rifei hegyeket átszelvén előfolyik, Don a neve, végül is a síkságra kiérvén az alánok földjén fut … … Szcítia országa egy területet alkot, de három tartományra oszlik, éspedig Baskíriára, Dentiára és Mogoriára.