A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 A város fogalma Városok eltérnek a falvaktól: Városok eltérnek a falvaktól: –Szerepköreik (funkcióik): „fontos” helyek –Demográfiai sajátosságaik: nagyobb népesség, népsűrűség, heterogén társadalom –Külső megjelenés: zsúfoltsághoz alkalmazkodó Köznyelv: általában nagyobb népességet tömörítő fontos helyek Köznyelv: általában nagyobb népességet tömörítő fontos helyek Nincs egységes hivatalos városfogalom- definíció, változik: Nincs egységes hivatalos városfogalom- definíció, változik: 1.Térben, földrajzi helyenként/kultúránként 2.Időben: történelmi korszakonként 3.Tudományterületenként

3 1. A városok meghatározásának helyi/földrajzi különbségei Társadalmanként eltérő méretű városok, függ: Társadalmanként eltérő méretű városok, függ: –Természeti adottságoktól –Rendelkezésre álló építőanyagtól –Gazdálkodási formától Elmaradottabb országok: még mindig meghatározó a gazdasági szerkezet (agrárium alárendelt szerepe) – duális szerkezet: Elmaradottabb országok: még mindig meghatározó a gazdasági szerkezet (agrárium alárendelt szerepe) – duális szerkezet: –Kozmopolita „kapuvárosok” magasabb jövedelemmel, jobb infrastruktúrával, világgazdasági integrációval –Tradicionális agrárvidék Fejlett világ: már inkább a népsűrűség (laksűrűség) Fejlett világ: már inkább a népsűrűség (laksűrűség) –Falvakban sem a mezőgazdaság a meghatározó, de még mindig ritkábban lakottak Országonként eltérő városfogalom (kritikus népességszám: Skandinávia pár száz fő – Ázsia egyes országai több 10 ezer fő) Országonként eltérő városfogalom (kritikus népességszám: Skandinávia pár száz fő – Ázsia egyes országai több 10 ezer fő)

4 2. Városfogalom időbeli változása – az antik és a feudális város meghatározói Városfal: Városfal: –Város fizimiskájának látható eleme –Egyházi és világi elöljáróságok székhelyének védelme –Etimológiailag vár  város, németben vár („Burg”)  városlakó polgár („Bürger”) Szabadságjogok Szabadságjogok –Paradox: várfalak mögé zárt polgárok szabadabbak –Függetlenség a földesúri kötelezettségektől: „a városi levegő szabaddá tesz” –Középkori rendi társadalom: (főleg szabad királyi) városi jogállás óriási jelentősége: többletjogok: adózási, kereskedelem, bíráskodás

5 2. Városfogalom időbeli változása – a modern város meghatározói Városok nagyot nőnek (lakosság, terület) Városok nagyot nőnek (lakosság, terület) –Tömegtermelés  munkaerővonzás a gyárakba  városokba –Technikai vívmányok (közösségi közlekedés, kommunális infrastruktúra)  lehetővé teszi a városnövekedést Városfalak veszítenek jelentőségükből Városfalak veszítenek jelentőségükből –Városok túlnőttek városfalaikon –Várfalak nem alkalmasak a modern kori hadviselésre –Zsúfoltság  magas laksűrűség + felfelé terjeszkedő városépítészet (felhőkarcolók)  városok fizimiskájának látható eleme (várfal helyett) Polgárosodó társadalom  előjogok is veszítenek jelentőségükből Polgárosodó társadalom  előjogok is veszítenek jelentőségükből –Rendi társadalmi hagyománnyal ne rendelkező Újvilág: kritikus népesség száma (királyi vagy földesúri adományozáson alapuló jogcím helyett) –Globalizáció, fogyasztói társadalom  fogyasztói kultúra a meghatározó

6 A városállomány és a várossá nyilvánítások Magyarországon 1885–2010 között

7 2. Városfogalom időbeli változása – rövidebb időbeli léptékben is Hazai várossá nyilvánítási gyakorlat Hazai várossá nyilvánítási gyakorlat Szocializmus: városi rang előnyös volt (kedvezőbb pozíció az állami támogatásoknál, intézmények és magasabb szintű helyhatósági – tanácsi és párt – szervek elhelyezése)  visszafogottabb várossá nyilvánítás Szocializmus: városi rang előnyös volt (kedvezőbb pozíció az állami támogatásoknál, intézmények és magasabb szintű helyhatósági – tanácsi és párt – szervek elhelyezése)  visszafogottabb várossá nyilvánítás –1970 Szigetvár: legkisebb város kb 10 ezer fő OTK hatályon kívül kerülése, hátrányosabb térségek felé forduló településpolitika  lazább feltételekhez kötött várossá nyilvánítás  „városi boom” (2012: 328db)  városhoz társított népességnagyság lecsökkent OTK hatályon kívül kerülése, hátrányosabb térségek felé forduló településpolitika  lazább feltételekhez kötött várossá nyilvánítás  „városi boom” (2012: 328db)  városhoz társított népességnagyság lecsökkent –2012 Pálháza, ezer fő alatti, 185 város 10 ezer fő alatti

8 3. Tudományterületenként eltérő megközelítések a városokkal kapcsolatban Városokkal foglalkozó tudományterületek sem egységesek Városokkal foglalkozó tudományterületek sem egységesek A falvaktól (vagy vidéktől) megkülönböztető tartalmi jegyek szakterületenként (pl. földrajz, közigazgatás, urbanisztika, szociológia) eltérőek A falvaktól (vagy vidéktől) megkülönböztető tartalmi jegyek szakterületenként (pl. földrajz, közigazgatás, urbanisztika, szociológia) eltérőek –Földrajz: központi szerepkörök –Közigazgatás: városi jogállás –Szociológia: társadalmi összetétel: multikulturális + polarizált –Városépítészet: sűrűbben beépített településszövet + felfelé terjeszkedés

9 Városok fogalma Mégis léteznek a városokat karakteresen meghatározó ismérvek Mégis léteznek a városokat karakteresen meghatározó ismérvek –Szerepköreik  gazdasági–funkcionális városfogalom –Demográfiai sajátosságaik  társadalmi–statisztikai városfogalom –Külső megjelenésük  településképi–urbanisztikai városfogalom Ezek jelentősége történelmi koronként megváltozik Ezek jelentősége történelmi koronként megváltozik –Egyes ismérvek időben háttérbe szorultak –Mások csak később jelentek vagy értékelődtek fel De többségük jellemzően ma is releváns városi sajátosság De többségük jellemzően ma is releváns városi sajátosság