A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz Dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

1. Agglomerálódás = tömörülés Urbanizációnak, városrobbanásnak is nevezik Urbanizáció, de: az egész folyamatot is szokás urbanizációnak nevezni, akkor agglomerálódás az urbanizáció 1. szakasza Városrobbanás, de: széttartó (centrifugális) helyett összetartó (centripetális) erők Agglomeráció egészének népessége dinamikusan növekszik Kezdetben: csak a város növekszik Később: város és az elővárosi övezet is növekszik Város és elővárosi övezete összenő Gyakran jár a város határának kibővítésével Előmozdítója: az ipari forradalom 2

Az ipari forradalom terjedése Európában XVIII. sz.: Anglia XIX. sz. közepe: Ny-Eu XIX. sz. fordulója: É-Eu. K-Köz-Eu, D-Eu É-i része XX. sz. első fele: D-Eu XX. sz. közepe: K-Eu, Balkán 3

Az ipari forradalom hatásai Iparosítás, munkamegosztás elmélyülése (→foglalkozási átrétegződés) Fordizmus: nagyobb termelőegységek létrejötte (→népesség térbeli koncentrációja) Faluból városba áramlás (→gyors városodás) Midlands, Randstaad, Ruhr-vidék Tényezők: Általános demográfiai robbanás (nem csak városokban) Anglia 1750: 6 millió; 1850: 18 millió Franciaország 1800: 27 millió; 1900: 39 millió Németország 1800: 23 millió; 1900: 56 millió „Push” tényező: vidéki munkakerőfelesleg „Pull” tényező: városi muinkaerőigény A városépítés műszaki hátterének átalakulása (→nagyvárosi infrastruktúra) 4

Modern nagyvárosok megjelenése 1840 1929 Európa élre tör 100 ezer feletti városok (Európa/világ) 1800 21/65 1900 148/301 London: 2 mió felett (NBr: városlakók aránya >50%) Nagy-London területének beépítése ma 5

Az európai nagyvárosok száma a Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja között 6

Az agglomerálódás előnyei Lakossági szempontból: részben jobb életminőség Bőséges munkahelykínálat Magasabb bérek Oktatási és kulturális intézmények megléte Bőséges és jobb minőségű lakáskínálat Széleskörű szolgáltatások (kisker. stb.) Gazdasági szempontból: nagyobb termelékenység (pozitív externáliák)  felértékelődő kutatási irányzat (új gazdaságföldrajz, P. Krugman) Bőséges „minőségi” munkaerőkínálat Kooperációs lehetőségek Innovációs előnyök (kutatás stb.) Olcsóbb és jobb infrastruktúra (pl. közlekedés) Piacok közelsége 7

A Budapesti Agglomeráció kialakulása 1873: Budapest létrejötte (Pest, Buda, Óbuda) Erőteljes elővárosi fejlődés a XX. sz. elején Villamosvonalak kiépülése 1900-1907 között: Újpestre (2 vonal), Rákospalotára, Kispestre (2 vonal), Erzsébetfalvára (2 vonal) Már 1908-ban felmerül Nagy-Budapest kialakításának gondolata 1937-ben a Közmunkák Tanácsa hatáskörét törvényileg kiterjesztik 22 elővárosra 1950 január 1-én létrejön Nagy-Budapest Budapesti agglomeráció 1970-es évek: 44 település 1990-es évek: 77 település Pest megye (valahol túlterjed, valahol szűkebb határok) 8

Európa a modern nagyváros bölcsője Előzmény: ókori Róma Modern nagyváros: ipari forradalmat követően Nyugat-Európából terjedt ki: London, Párizs 9 Adatok forrása: népszámlálások

Az agglomerálódás árnyai Spontán városfejlődés Back-to-back lakóházak Környezetszennyezés Zsúfoltság + közművek hiánya Nyomornegyedek (slum-ok) Kolera – 1832-ben London: 5000; Glasgow: 2800 áldozat XIX. sz. eleje Liverpool munkásnegyedeiben 16 év a születéskor várható élettartam 10