A latin-amerikai gazdasági szerkezet jellemzői

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Természetes népmozgalom
Advertisements

Készítette: Doffek Petra
Dél Amerika Dél-Amerika területe 17 840 000 km² a Föld felszínének kb. 3,5%-a ös adat szerint népessége több mint 371 000 000. Területe alapján a.
Brazília.
A Föld mezőgazdasága.
Mexikó.
Az amerikai félperiféria gazdaságtörténeti szakaszai
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Gazdaság- és társadalomföldrajz
Gazdasági fejlettségi különbségek Dél-Ázsiában
Társadalmi–gazdasági fejlettségi különbségek Észak-Afrikában
A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz
A délkelet-ázsiai félperiféria újonnan iparosodó országai
Urbanizáció a fejlődő országokban
Csanádi Anita és Ilyés Tímea
Függőleges övezetesség
Latin-Amerika gazdasági áttekintése
Mexikó.
Hegyvidéki (függőleges) övezetesség
Készítette: Csapó Botond
Ausztrália ipara.
Latin-Amerika Amante Chico y Chicas.
UDOVECZ GÁBOR Balkán: együttműködés vagy verseny a mezőgazdaságban?
A MEZŐGAZDASÁG FÖLDRAJZA
A gazdag és a szegény Itália
Az amerikai félperiféria: Latin-Amerika
Összefoglalás a diasorokhoz
Horvátország.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A latin-amerikai gazdasági szerkezet jellemzői
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
Szabadkereskedelmi társulások
Az amerikai félperiféria gazdaságtörténeti szakaszai Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és.
Ausztrália mezőgazdasága. Keresők 5-6%-a Kivitel 25%-a ! Specializált árutermelő mezőgazdaság Jellemzői: - földbőség – több ezer hektáros birtokok (városok.
Latin-Amerika mai társadalmi–gazdasági térszerkezeti jellemzői A világ regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak (MA) 2015/2016,
Company Confidential 1 © 2005 Nokia V1-Filename.ppt / yyyy-mm-dd / Initials Közép-Amerika 1. A szárazföldi híd a „banánköztársaságok” földje – kivitel.
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
AFRIKA Gazdasága Észak-Afrika Nyugat-Afrika Közép-Afrika Kelet-Afrika
Az integráció hatásai, az EU sajátosságai USA-hoz, Japánhoz képest
Amerika éghajlata.
A latin-amerikai társadalmi–gazdasági szerkezet jellemzői
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
A délkelet-ázsiai félperiféria újonnan iparosodó országai
Az amerikai félperiféria fejlődéstörténeti szakaszai
A latin-amerikai gazdasági szerkezet jellemzői
Az amerikai félperiféria gazdaságtörténeti szakaszai
A latin-amerikai gazdasági szerkezet jellemzői
Körzetei és az övezetes mezőgazdasága
Az európai nagyvárosok népesedés szerinti típusai
A Világgazdasági centrumtérségek (a Triád) változó globális pozíciója
Készítette: Koleszár Gábor
A latin-amerikai gazdasági szerkezet jellemzői
22. KÍNA GAZDASÁGA.
Délkelet – Ázsia országai
A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓK
21. ÁZSIA GAZDASÁGI JELLEGZETESSÉGEI.
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
A latin-amerikai társadalmi–gazdasági szerkezet jellemzői
LATIN-AMERIKA GAZDASÁGA
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Az amerikai félperiféria fejlődéstörténeti szakaszai
Brazília.
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
Mexikó Tánczos Lili II.a.
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
A latin-amerikai társadalmi–gazdasági szerkezet jellemzői
A latin-amerikai gazdasági szerkezet jellemzői
Gazdasági fejlettségi különbségek Dél-Ázsiában
Japán mezőgazdasága.
Előadás másolata:

A latin-amerikai gazdasági szerkezet jellemzői dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

Gazdasági fejlődés 1880-as évektől 1930-as évektől 1950-es évektől Bányászati, mezőgazdasági termékek 1930-as évektől Importhelyettesítés 1. szakasza: alapvető fogyasztási cikkek 1950-es évektől Importhelyettesítés 2. szakasza: tőke- és technológiaigényes termékek (Távol-Kelet: munkaigényes exportorientált iparosítás) 1970-es évektől További importhelyettesítés + ipari kivitel ösztönzése (Távol-Kelet: szakértelmet kívánó exportorientált iparosítás) 2 2

Kevés művelt terület, egészségtelen birtokviszonyok Kevés a művelt terület (8%) Mexikó: elmaradott öntözéses gazdálkodás Brazília: ÉK, D, DK fontos területek (Belső-Brazília, Amazónia: kevésbé) Latifundium–minifundium, Peon-rendszer Bazília: Farmok 1%-a 1000 ha feletti (ter 43%-a) –kihasználatlan kapacitások Mexikó: ejido tulajdonforma Farmok fele 10 ha alatti (ter 2,8%-a) - gazdaságtalan Magassági övezetek 3 3

Függőleges övezetesség: éghajlati emeletek magassági szint felső magassági határ jellemző termesztett növény tierra helada hideg föld gazdaságilag alig hasznosítható tierra fría hűvös föld kb. 4000 m-ig búza, kukorica tierra templada meleg föld 2000 m-ig rizs, gyapot tierra caliente forró föld 1000 m-ig banán, cukornád, kakaó, vanília 4 4

Az agrárium stratégiai ágazat Stratégiai ágazat (Mex: fogl. 20%, GDP 7,8 %) Népességrobbanás  XX. sz. közepétől élelmezés gyors bővítése Mexikó: GATT-, NAFTA-tagság  kereskedelmi liberalizáció, támogatások csökkenése Kuba: Forradalom után: mezőgazdaság kollektivizálása Eleinte: állami kisajátítás (1959, 1963: földreform) 1970-es évek második felétől: kényszerű szövetkezeti mozgalom Világviszonylatban jelentős Kávé (V58%) – Braz (Sao Paulo) (VR1), Kol (VR3), Közép-Am Banán (V35%) – Braz (VR2), Ecu (VR3), Földhíd (Costa R), Karib-szk. Kakaó (V16%) – Braz (ÉK), Ecu, Kol 5 5

Cukornád Latin-Am: világtermelés 44%-a Brazília (VR2): hagyományosan ÉK, ma inkább DK  Gazohol-program Mexikó Karib-szigetek: régen „Cukornád-szigetek” Meghatározó Kuba gazdaságában: „Sin azúcar, no hay país” = „Cukor nélkül nincsen ország” Ültetvények ¾-én szövetkezetek, de tőkehiány Elhúzódó válság: termelés és termőterület lecsökkent

Egyéb termesztett növények Kukorica (legfontosabb gabona): Brazília, Mexikó Rizs: DK-Brazília, búza: D-Brazília Dohány Kuba: termelés, világpiaci ár és a kereslet lecsökkent Trópusi gyümölcsök, citrusfélék Kuba: jobban fejlődnek Karib-szigetek: banán, ananász, citrusfélék, kopra Brazília Fűszerek: Szegfűbors: Jamaica Szerecsendió: Grenada (VR1.) Szója Brazília: Paraná, campo cerrado Gyapot, szizál: Brazília Japán kertészetek (Sao Paulo) 7 7

Erdőgazdálkodás és állattenyésztés Fakitermelés: Bra. (Amazónia és uruguayi határ) Probléma: erdőirtás, erdőtüzek (El Nino) Kaucsuk: Bra. (Manaus  Amazónia): motorizáció fejlődésével, de DK-ázsiai verseny + műgumi  mára visszaesett Chicle-termelés (rágógumi alapanyaga) Alárendelt állattenyésztés Mexikó 30% Szarvasmarha: Kuba, Dél-Amerika Külterjes szarvasmarha-tenyésztés: Brazília (uruguayi határ + Amazónia), Argentína Sertéstenyésztés: Brazília (Paraná), Argentína Halászat: Kuba, Mexikó 8 8

Mezőgazdaságon kívüli ágazatok Bányászat (szén hiányzik) Színesércek: Mexikó, Andok Vasérc: Brazília Bauxit: Guyanai-masszívum, Jamaica Kőolaj: Mexikó, Venezuela Feldolgozóipar (mexikói GDP 31-%-a) Kezdetben: élelmiszer, textil, később importhelyettesítés  sokoldalúbb Erőteljes koncentráció országokon belül (fővárosok, Mexikó: Monterrey, Brazília: Sao Paolo–Rio de Janeiro–Belo Horizonte ipari háromszög) Mexikó: Maquiladora-program (1966-tól), offshore Turizmus (USA-ból télen, Eu-ból nyáron) Tengerpartok (Karib-térség: Kuba újra felértékelődése), Acapulco (Mex), Copacabana (Brazília) Indián piramisok, mai metropoliszok, búcsújáróhelyek (Mexikó) 9 9

Külkereskedelem Koncentrált áruszerkezet és a kereskedelmi partnerek térbeli megoszlása USA befolyása É-ról D-re csökken Alacsony az egymás közötti kereskedelem aránya (20% alatt) Nemzetközi gazdasági szervezetek Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA): Mexikó (+USA, Kanada) Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur): Argentina, Brazília, Paraguay, Uruguay (Társult tag: Chile, Bolívia) Közép-amerikai Közös Piac: Guatemalától Costa Ricáig Karibi Közös Piac (Caricom): Kis-Antillák, Haiti, Jamaica, Belize, Guyana, Suriname Andok országai (ANDEAN) 10 10