Fejlettségi különbségek a közel-keleti félperiférián dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

Közel-Kelet részei Arab-Közel-Kelet (vagy Arab Délnyugat-Ázsia)  arab (Izrael: zsidó) nyelv, szunnita Arab-félsziget: Szaúd-Arábia, Jemen, Omán, Bahrein, Katar, EAE, Kuvait Termékeny Félhold: Irak, Szíria, Jordánia, Libanon, Palesztina Kisázsia  türk Törökország Azerbajdzsán Előázsia  perzsa Irán Afganisztán Pakisztán Közép-Ázsia  türk (Tádzsikisztán: perzsa) Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán

Az Iszlám Világ legeurópaibb része: Törökország 3

Kiváló geostratégiai helyzet Elkülönül a Közel-Kelet arab államaitól Történelmi, társadalmi, politikai, gazdasági tényezők Különleges földrajzi helyzet (évezredek óta összekötő kapocs, ma híd a Boszporuszon) Terület: 780 e km2 (ebből 3% Európa) Stratégiailag fontos fekvésű Boszporusz, Márvány-tenger, Dardanellák (1936. Montreux-i egyezmény) Tranzit-útvonalak a Kaukázus és Közép-Ázsia felé Tigris, Eufrátesz forrásvidéke („termékeny félhold” vízellátását ellenőrzi) NATO legfontosabb keleti láncszeme Szoros gazdasági szálak fűzik az EU-hoz Társulási egyezmény (1963), vámunió (1996) Teljes jogú tagság még nincs Gazdaságilag is átmenet az EU és Közel-Kelet között

Történelem XI. sz.: első hullám: szeldzsuk-törökök XIII. sz. vége: nagyhatalom (Oszmán Birodalom) XIV. sz. közepe: átlépték a Dardanellákat Edirne (1361), Isztambul (1453) XVI. sz.: világ egyik legnagyobb birodalma XVIII. sz.: elkezdődik a birodalom csökkenése I. vh. küszöbén: „Eu. beteg embere” I. vh. után szétosztották (1920-as sévres-i béke) Kemál Atatürk győztes mozgalma (határrevízió - 1923-as lausanne-i béke) 1939.: visszakapják Iskenderun (Alexandrette) környékét a franciáktól, hogy a II. vh.-ban semleges maradjon

Atatürk reformjai Köztársaság kikiáltása (1923) Főváros: Ankara Iszlám világi hatalmának felszámolása Polgári törvénykezés bevezetése Európai időszámítás Latin ABC Szakítás a hagyományos öltözködéssel Nők egyenjogúságának törvénybe iktatása Etatizmus gazdaságpolitikája Kulcsiparágak államosítása Új üzemek alapítása állami bankok segítségével Állami szektor: mai ipari termelés 40%-a

Népességföldrajzi kép Közel-Kelet legnépesebb állama (79 mó) XX. sz. eleje: lakosság alig fele volt török Örmények (I. vh.: genocídium – 1,5 mó) Görögök (1923: népességcsere) Ma vallásilag, etnikailag homogén nemzetállam Természetes szaporodás 1,5% (’50-es évek: 3%!) Mezőgazdasági keresők aránya: 36% (csökken) Milliók vándorolnak városokba, külföldre Vendégmunkások és családtagjaik (3 mó) Enyhít a munkanélküliségen Átutalt keresetük javítja az ország fizetési mérlegét Célországok: Legtöbben Németországba (2 mó) 1980-as évektől: öböl menti arab országok (600 ezer fő)

Jelentősebb városok

Gazdaságpolitikai váltás Hagyományos importhelyettesítés Fél évszázadon át Sokoldalú, de kevéssé termelékeny ipar Nem volt versenyképes nemzetközi piacon Árrobbanás (1970-es évek), deficit, eladósodás Ma is zárt (exportkoefficiens: 14%) Új liberális gazdaságpolitika 1983 óta Külföldi tőke Magánszektor térnyerése Exportorientált iparágak Idegenforgalom fejlesztése

Kétarcú mezőgazdaság Egészségtelen birtokszerkezet Kettős arculatú földművelés Anatóliai-fennsík Mediterrán partvidékek Tekintélyes állatállomány

Főbb nemzetgazdasági ágak megoszlása

Bányászat, energiagazdaság Króm Nemfémes ásványi anyagok Bauxit Rézérc Ólom Molibdén, higany, antimon Feketekőszén Barnakőszén Kőolaj Vízenergia

Ipar Textil- és élelmiszeripar Nehézipar Két legnagyobb foglalkoztató Nehézipar Megelőzte a Közel-K-et Széles skálájú, de elmaradott gépgyártás Vegyipar

Az egy főre jutó GDP területi fejlettségi különbségei Törökországban 2001-ben

A nyugat-kelet irányú fejlettségi lejtő Törökországban, 2001 (GDP/fő alapján)

A török euroatlanti integráció dilemmái 16

Törökország euroatlanti integrációja 1948: OEEC –alapító tag (1961- OECD) 1949: Európa Tanács 1952: NATO 1959: társulási szerződéshez folyamodik 1964: EGK-társulási szerződés 1974: Észak-Ciprus elfoglalása 1987: csatlakozási kérelem beadása (Marokkó is) 1996: vámunió hatályba lép 1997: Luxemburgi csúcs: 6+5+1 1999: DK-európai stabilitási egyezmény 1999: földrengés 1999: Helsinki csúcs: tagjelölt 2004: nem csatlakozik 2005: csatlakozási tárgyalások kezdete

Törökország EU-tagsága mellett és ellen szóló érvek Pro Megerősíthetjük a török modernizációt Nem jelenik meg ellenséges iszlám Eu. kapujában Nagy piac Külker EU-val: exp. (50%), imp. (40%) Már van vámunió Katonai, bizt. pol., NATO-tag, Ny-i orientáció Van eu-i része Kontra 80 mó nem eu-i kultúrájú Reg. pol. Döntéshozatal Kurdkérdés, emberi jogok, börtönök, halálbüntetés Gazdasági helyzet (infláció, eladósodottság, állam túlsúlya, feketegazdaság) Túl nagy hadsereg 97%-ban Ázsia Vendégmunkások áradata Határviták

A török csatlakozás megítélésének különbségei az EU-tagállamaiban

Délnyugat-Ázsia Délnyugat-Ázsia részei Arab-Közel-Kelet (vagy Arab-Délnyugat-Ázsia): arab világ keleti szárnya Előázsia Kisázsia

Arab-Közel-Kelet Arab világ keleti része Izrael: pol, kat szempontból jelentős Két rész Arab-félsziget Termékeny Félhold (Tigris-Eufrátesz + Libanoni partvidék) Alacsony népességszám, de: Utolsó fél évszázadban jelentős világgazdasági szerep, okai: Szénhidrogénen alapuló gazdagság Arab – izraeli viszony

Urbanizáció Iszlám szülőföldje Az Arab és Iszlám Világ szíve Mekka: Mohammed szülőhelye 570-ben Medina: későbbi hatalmi központja Nagyobb városok Bagdad Rijád Bejrút Szanaa

Elő- és Közép-Ázsia Elő-Ázsia Közép-Ázsia Irán Afganisztán Pakisztán Régi iszlám hagyományok + türk etnikai örökség Szovjet örökség  kötődés Oroszo-hoz, de reorientáció Piacgazdasági átmenet