Építészet és identitás A szakma mai helyzete, fő kérdései Miért Svájc? Építészet és identitás A szakma mai helyzete, fő kérdései

Erős modern hagyomány Le Corbusier (!), Sigfried Giedion ABC csoport Peter Meyer Alfred Roth Max Bill

Le corbusier, Giedion, Honegger és Ernesto Rogers

http://www.wohnbedarf.ch/en/ Werner Max Moser, 1896 – 1970 Rudolf Graber, 1902 – 1971 «Let lifestyle and home decor merge together» was the credo of wohnbedarf founders Werner Max Moser, Sigfried Giedion and Rudolf Graber. As early as 1933, wohnbedarf moved into the rooms designed by Marcel Breuer at Talstrasse 11 in Zurich, which are since used as exhibition and planning rooms. In close cooperation with internationally renowned architects and artists, such as Alvar Aalto, Le Corbusier, Max Bill, Marcel Breuer, Ludwig Mies van der Rohe and Alfred Roth, furniture was made which today are deemed classic pieces. In the 1960s, wohnbedarf extended its activities to include office space.

ABC csoport Funkcionalista, antimonumentális program ,melyet a közösség igényeiből vezettek le (El Liszickij, Mart Stam, Emil Roth, Hans Schmidt, Hannes Meyer és Hans Wittwer)

Peter Meyer Építész és művészettörténész, tekintélyes bázeli patríciuscsaládból származott. A müncheni Műszaki Főiskolán végzett építészként 1918-ban Előbb az 1920-as években a «Schweizerische Bauzeitung» munkatársa, 1930–1942 között a svájci építészeti és művészeti folyóirat, a «Das Werk» szerkesztője volt. Művészet- és építészeti kritikusként az 1930-as évek jelentették legfontosabb korszakát. 1935-től magántanárként a «Systematik und Ästhetik der neueren Baukunst» (Az újabb építőművészet rendszere és esztétikája” c. tárgyat oktatta az ETH-n. A zürichi egyetemen, a „koraközépkori ornamens struktúrája c. munkájával habilitált, s ezek alapján tanított az egyetemen is. 1947-ben jelent meg a két kötetes „Európai művészettörténet” c. munkája, amelyet aztán többször kiadtak. A „Formatan” c. fű művét azonban sohasem fejezte be.

Peter Meyer A kor radikális és forradalmi eszméivel szemben a folyamatosság híve, állást foglal a modern építészeti kánon szigorának enyhítése mellett. Az új építés elveivel szemben azt hirdeti, hogy az építészet funkcionalitása összeegyeztethető a történelmi forma reflexivitásával. (Asplund, Perret testvérek). Felvázolja egy klasszikus szellemben gyökerező harmadik út lehetőségét.

Alfred Roth 1903-1998

Többlakásos lakóházak Doldertalban, Emil és Alfred Roth, Breuer Marcell, 1935-36

Max Bill (1908-1994) A bauhausban tanult (1927-29) 1931-től dolgozott a konkrét művészet programján, később megalapította az abstrakt konkret c. folyóiratot. A második világháború után Ulmban részt vett a Formatervezési Főiskola létrehozásában, 1952-től az építészeti és terméktervező tanszéket vezette. 1967-től 1974-ig a hamburgi Képzőművészeti Főiskolán tanított.

Max Bill színtani órát tart az ulmi Hochschule für Gestaltung-on, 1956

Svájc kivételes helyzete: Itt minden szép és jó? Alapvető gazdasági stabilitás A közszféra és magánemberek egyaránt hajlandók beruházni a minőségi építészetbe Megmaradt a kapcsolat a tervezés és a kivitelezés között, az építész kompetenciája és felelőssége A corporativist approach in construction Jól működő piac, amely lehetővé teszi egyed és innovatív megoldások megvalósítását Egészséges verseny, amely fiatal irodák számára is korán lehetővé teszi az építést

Eltűnő Swiss box? Poligonalitás Kontextualitás, morfológia – topografikus építészet Témák és motívumok az építészet történetéből A szubtilis redukciótól a megmagyarázhatatlan és irracionális felé. Új felületi minőségek. Vége a képiség felfüggesztésének?

Építészet, média: siker és veszélyek Az idősebb generációnak kevésbé volt lehetősége korán építeni, érlelődési idő A sikeres épületek nem feltétlenül az ideológia, de a kifejeződő építészeti attitűd, alkalmazott módszerek (szobrászi, vizuális jelleg) folytán alkalmasak a mediatizálására, s akár melléktermékként a gondolattalan utánzás veszélyét hordozzák magukban. A fiatal generáció már úgy élvezi a média figyelmét, hogy még nincs is igazán önálló teljesítménye, kiforrott arculata.

Fenntarthatóság A kedvezőtlen nemzetközi helyzet beszüremkedése Minergie Program Energiatudatosság, szociális fenntarthatóság, építészeti minőség

kérdéskörök Van-e újdonság, innováció a svájci építészetben? Az építészet aktuális helyezte Svájcban és nemzetközileg A svájci építészet jellege, identitása, a svájci építészeti kultúra „korporativista” jellege A svájci építészet modern hagyománya, illetve hagyományai. Van-e kapcsolódás? Milyen a régiók közötti viszony? Milyen a generációk közötti viszony? A fiatal generáció helyzete Hogyan érvényesülnek a nemzetközi, illetve globális tendenciák Svájcban? Aláássák vagy gyökeresen megváltoztatják-e az építészeti kultúrát? A tájékozódás, reflexivitás szerepe. Fórumok, folyóiratok Az építészeti oktatás intézményei, ezek jellege, viszonya egymáshoz Urbanizáció, szétterülés, agglomeráció. A svájci táj A környezet és a fenntarthatóság problémája

Lista Herzog & de Meuron Dmitrijevic Tijana Valerio Olgiati Gyulovics István Roger Diener Alkér Katalin Gion A. Caminada Keresztessy Éva Gigon Guyer Szabó Dávid Marcel Meili, Markus Peter Architekten Peter Märkli Szántay Zsófia Christian Kerez Bartha András Deplazes and Bearth Hakkel Márton Burkhalter Sumi Architekten Tatár-Gönczi Orsolya pool Architekten EM2N Kronavetter Péter Michele Arnaboldi Kovács Zsófia Miller & Maranta Varga Piroska Gramazio Kohler Kukucska Gergely agps Magyari Zsuzsa Buchner Bründler Philip Rahm Mihály Eszter

Zumthor kapja a RIBA díjat 2013-ban http://www.hochparterre.ch/nachrichten/architektur//post/detail/koenigliche-ehre-fuer-zumthor/Foto: © Atelier Peter Zumthor & Partner

Maerkli kiállítása a Velencei Biennálén